Habrmanová Slávka, a Hospodárske noviny munkatársa a szlovák-magyar viszony elmúlt évi alakulásáról írta összefoglaló cikkét. A szlovák-magyar viszony sosem volt annyira rossz, mint akkor, amikor a Smer-Szociáldemokrácia a Ján Slota vezette nemzetiekkel és a Mečiar-féle DSZM-mel lépett koalícióra – kezdi bevezetőjében a HN publicistája. Majd így folytatja:
A szlovák és a magyar politikusok közti pengeváltások az idei évben is folytatódtak. Tiltakozó nyilatkozatok, szlovákiai látogatások elutasítása a magyar politikusok részéről és a kölcsönös kommunikáció a minimális szinten – mindez együttesen jellemezte az elmúlt időszakot.
Hedvig a porondon
Jelentős visszhangja volt Magyarországon a Hedvig-ügynek, amelynek kapcsán a rendőrség kijelentette, hogy a magyar nemzetiségű diáklány elleni támadás nem történt meg, majd pedig hamis tanúzás vádjával perbe fogták Malina Hedviget. A magyar politikusok ezt követően villámgyorsan reagáltak. A Németh Zsolt körül csoportosuló politikusok figyelmeztető jelet küldtek Szlovákia felé, miszerint „figyelemmel fogják kísérni, hogy miként viszonyulnak a szlovák bűnüldöző szervek ehhez a művi úton gerjesztett ügyhöz, mely a politikai hatalom birtokosainak érdekeit szolgálja.” Malina Hedvig ellen továbbra is vádeljárás folyik, védőügyvédje, Roman Kvasnica legújabban a miniszterelnök, Robert Fico és a kormányfő-helyettes, Dušan Čaplovič meghallgatását kéri az ügyben.
Pofon a dekrétumokkal
A következő fájó pont a kölcsönös kapcsolatokban a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott határozat a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az elfogadott határozat nem szolgálja a jószomszédi kapcsolatokat. Ennél tovább ment Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a tervezett megbékélés helyett pofon csattant. A szlovák politikusok ezzel szemben azt állítják, hogy az elfogadott határozat tulajdonképpen csak az amúgy is érvényes jelenlegi jogi helyzetet fixálja, amely a második világháború óta van érvényben és amely rendezés Beneš elnök nevéhez fűződik. A határozat elfogadásának hivatalos érve az volt, hogy ezzel óhajtják megakadályozni az MKP politikusainak a beneši dekrétumok megnyitására és azok magyar nemzetiségű kárvallottjainak fokozatos kárpótlására irányuló igyekezetét. A magyar politikusok viszont mindezt úgy fogták fel, mint a szlovákiai magyar nemzetiségű polgárok elleni támadást és jogaiknak szűkítését. A válaszreakció nem váratott magára sokáig – a magyar parlament külügyi bizottságának képviselői visszautasították a tárgyalást szlovák kollégáikkal. A magyar Országgyűlés elnöke, Szili Katalin pedig egyszer sem találkozott a szlovák parlament elnökével, Pavol Paškával (Smer).
Brüsszeli offenzíva
Olaj volt a tűzre az MKP europarlamenti képviselőinek lobbizása is. Csáky Pál a dekrétumokat megerősítő határozat kapcsán levelet írt „európai barátainak”, melyben a vészjósló szlovákiai belpolitikai helyzetre hívta fel a figyelmüket. Ez ellen élesen tiltakozott Pavol Paška, aki bocsánatkérést várt tőle Szlovákia „befeketítése” miatt az unió képviselői előtt. Az egész ügy végül az EP előtt kötött ki, ahol a magyar euroképviselőkhöz német kollégáik is csatlakoztak. Az ügyet az EP emberijogi bizottsága vizsgálta, amely helyzetfelmérés céljából küldöttség menesztését határozta el Szlovákiába.
Problémaként merült fel továbbá a szlovák politikusok számára a magyar köztársasági elnök révkomáromi, magánjellegű látogatása, ahol Sólyom aggodalmát fejezte ki amiatt a lépések miatt, melyeket – szerinte – a szlovák kormány a magyar kisebbség ellen tervez. Elsősorban a beneši dekrétumok megerősítését jelentő határozatra gondolt, de a Pátria Rádió körüli huzavonát és bizonytalan helyzetet is érintette. A szlovák parlament emiatt diplomáciai úton tiltakozott a magyar félnél.
Habrmanová Slávka, HN, FelvidékMa
