A schengeni belső szlovák, osztrák, szlovén határszakaszokon a határforgalmi-ellenőrzés december 21-i megszűnésével nem lesz változás a kereskedelmi forgalom ellenőrzésében, ám a személyforgalomban az EU külső határszakaszain szigorítások várhatók.
Mivel a Vám- és Pénzügyőrség, és a Határőrség jelenléte megszűnik e három határszakaszon, a 30 határállomás sem minősül határátkelőhelynek. A volt közúti határátkelőhelyek akadálymentesítését 2007. december 31. határidővel kell végrehajtania a VPOP-nak. Egyelőre a VPOP feladata az akadálymentes közlekedés minimális feltételeinek biztosítása ideiglenes forgalomtechnikai eszközökkel, a meglévő kezelőépületek, fülkék, védőtetők elbontása nélkül.
A VPOP a funkcióját vesztett 30 határátkelőhely vagyonkezelői jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre (MNV) Zrt. ruházza át, amely dönt a további hasznosításról, az ingatlanok esetleges értékesítéséről vagy új vagyonkezelők kijelöléséről. Ennek során azonban tekintettel kell lenni arra az uniós kötelezettségre, hogy az ellenőrzéshez szükséges feltételeket újra biztosítani kell, ha a határellenőrzést a jövőben visszaállítanák.
Az akadálymentesítés I. ütemét az érintett közútkezelők, illetve a GKM egyéb szervezetei valósítják meg. Az akadálymentesítés második ütemében bontják le a létesítményeket és rendezik a vagyonkezelői jogokat, ami a VPOP szerint a feladat összetettsége miatt több éves folyamat lesz.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozással, 2004 május elsején a VPOP megszűntette az uniós belső határokon a közvetlen vámellenőrzést, és ezzel egyidejűleg létrehozta a mélységi ellenőrző csoportokat, amelyek a határszakaszok országon belüli vonzáskörzetében végeznek ellenőrzéseket, és ellátják azokat a szakfeladatokat – például a kulturális javak ki- és behozatalának ellenőrzését -, amelyek nemzeti hatáskörben maradtak. A belső határszakaszok jelentőségének csökkenésével párhozamosan megnőtt a külső határszakaszok fontossága.
Nagy János országos vámparancsnok az MTI-nek elmondta: a 7,3 milliárd forintos schengeni fejlesztésből mintegy 3,82 milliárd forintot tett ki az EU külső határait képező határátkelők fejlesztése. Így megújult Lónya, Barabás, Létavértes, Tiszasziget, Bácsalmás, Hercegszántó, Udvar, Beremend, Berzence, Letenye, valamint megvalósult a záhonyi és a tompai mérlegállomás. A teljes külső határszakaszon biztonsági térfigyelő kamerarendszert építettek ki, amelynek teljes tervezési és kivitelezési költsége 465 millió forint volt. A rendszer elősegíti a hatékonyabb munkaszervezést, komoly visszatartó erőt jelent és segíti a vitás helyzetek tisztázását.
A kábítószer- és fegyverkereskedelem elleni harc hatékonyságának növelése érdekében 2,3 milliárd forintért fejlesztették nyomozó szerveik gépjármű- és eszközparkját. Kamionok és konténerek vizsgálatára alkalmas mobil röntgen készülékeket is beszereztek. A Mélységi Ellenőrző Csoportokat a legmodernebb eszközökkel szerelték fel, erre 698 millió forintot költöttek. Egyebek között 16 irodabuszt vásároltak, ami jelentősen hozzájárul a vámosok mobilitásához. Emellett számos, a kutatást elősegítő eszközt, endoszkópot, fémkeresőt szereztek be.
A parancsnok kiemelte, hogy a december 21-i nyitás csak a szárazföldi és vízi határokra vonatkozik, a repülőtereken csak 2008. március 28-tól lép életbe az új rendszer, addig a szokásos ellenőrzésen esnek át az utasok.
A schengeni csatlakozás után a szlovén, az osztrák és a szlovák határokon megszűnik a személyforgalmi ellenőrzés. Az első időszakban azonban Ausztriában várhatóan fokozott közúti ellenőrzések lesznek a határ menti térségben.
Horvátország esetében továbbra is utazhatnak a horvátok és a magyarok is egymás országába személyi igazolvánnyal. A román-magyar szakaszon nem történik az eddigiekhez képest változás, olyan lesz a helyzet, mint jelenleg a magyar-osztrák határon. Az ukrán-magyar viszonyt a schengeni csatlakozás után a magyar-ukrán kishatárforgalmi megállapodás és az EU-ukrán vízumkönnyítési szerződés szabályozza majd. Ugyanakkor az unión kívüli állampolgárok a külső határokon szigorított határ- és vámellenőrzésre számíthatnak.
MTI
