Szlovákia 2007. december 20 – án belépett a schengeni övezetbe, az ország határai Magyarországgal, Ausztriával, Csehországgal és Lengyelországgal formálisan megszűntek. Csütörtökön éjjel az Európai Unió további kilenc tagállama csatlakozott a határok nélküli belső közlekedést biztosító schengeni övezethez. Ma már az ország lakosai ott mennek át a szomszédos országba, ahol akarnak, a személyes iratok ellenőrzése nélkül. Aznap éjjel a szlovák – magyar határon, több helyen is határnyitó bulikat, ünnepélyes sorompóbontást tartottak. A megosztottság korszaka ért véget Európa e szegletén a schengeni határnyitással. A szlovákiai magyarok szempontjából ez egy olyan roppant nagy történelmi esély a 21. században, amellyel mindenképpen élni kell. A magyarságra olyan szerep vár az uniós térségben, hogy egyesítse a lelkeket. 90 év után részben újra megvalósult az I. világháború előtti korszak határtalan Európája. A schengeni csatlakozással egy gigászi, az I. és II. világháború, majd a létező szocializmus elvetélt kísérlete okozta vargabetű után, térünk vissza oda, ahol vén földrészünk 1914 júniusa előtt egyszer már tartott. Immáron 24 ország tartozik a schengeni övezethez, 2007. december 20 – án pontban éjfélkor Schengeni taggá vált Szlovákia és Magyarország is. Ám több mint 22 évig tartott, míg végre kiteljesedett Európa közepén is az őrbódékat, szögesdrótokat, útlevél – ellenőrzéseket a múltnak véglegesen átadó schengeni koncepció. Szlovákia és Magyarország 2004. május 1 – i csatlakozása az Európai Unióhoz és a Schengeni egyezményhez, valamint az integrációs folyamat – a csatlakozó és a csatlakozni kívánó szomszédos országok és az egész kárpát – medencei magyarság számára, egy új lehetőséget adott és adhat a nemzeti egység megvalósításához, valamint a regionális együttműködések eredményeként a magyarság gazdasági, társadalmi és erkölcsi felemelkedéséhez. A Schengeni egyezmény 2007. december 21 – i életbelépésével, egy új esélyt kapnak az egykori történelmi régiók, hogy a 21. század kihívásainak megfelelve sikeressé tegyék az ott élő polgáraik életét.
2007. december 20 – án éjfélkor eltüntették a határsorompót a szlovák – magyar határon, a Kassai Kerület és a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei szakaszán, a Hídvégardó – Bódvavendégi határátkelőnél is. Csütörtöktől jelképesen ismét eggyé vált a történelmi Torna vármegye. A csatlakozás alkalmából Egymásra találva – Határok nélkül címmel a Bódva – völgyi települések, a magyarországi Hídvágardó önkormányzata, a szlovákiai Szepsi és Torna önkormányzatai, valamint az edelényi Borsod Kulturális Alapítvány és a budapesti Táncsics Mihály Alapítvány közösen szervezett ünnepséget.
Csütörtök délután 15.00 órakor Hídvégardón a Trianoni Emlékműnél kezdődött a Schengeni csatlakozás alkalmából rendezendő ünnepi programsorozat, koszorúzással és ökumenikus hálaadó szentmisével folytatódott, majd ezt követően 18.00 órakor Tornán volt ünnepi műsor, fogadás, emlékeztető beszédek és ökumenikus hálaadó szentmise. Este 23.00 órakor a Hídvégardó – Bódvavendégi határátkelőnél ünnepi megnyitóra, a sztárvendég, Szandi fellépésére, tűzijátékra, ünnepi szónoklatokra, a határsorompók ünnepélyes eltávolítására, a történelmi egyházak képviselőinek hálaadó beszédeire, pezsgőbontásra és koccintásra, majd nosztalgia koncertre és utcabálra került sor.
Hídvégardón a Gedeon – kúriában Matusz Tamás, a község polgármestere és a képviselőtestület tagjai megterített asztallal fogadták a határ mindkét oldaláról érkező vendégeket és közéleti személyiségeket. Hídvégardó Község Önkormányzata minden kedves meghívott vendégnek Emléklapot adományozott, a Magyarország Schengeni Övezet teljes jogú tagjává válása és ez által a közös határok ellenőrzésének teljes megszüntetése alkalmából.
A rövid fogadás után a Trianoni Emlékműnél kezdődött az ünnepi programsorozat. Matusz Tamás, Hídvégardó polgármestere mondott megnyitó beszédet. A polgármester a mostani határnyitást egy folyamat betetőzésének nevezte: „Hídvégardó Miskolctól észak felé 70 km – re, a 27 – es számú főút végétől alig 2 km – re fekszik. A községet Trianon – megcsonkítva Abaúj – Torna vármegye északi részét – a csehszlovák határ menti, minden szempontból peremhelyzetű településsé tette. Különösen a határ mentén élőknek jelent óriási fordulatot a határ eltűnése, de a gazdasági és emberi kapcsolatok területén is óriási lehetőségek vannak, mivel kerékpárúton, de akár a szántóföldön is megindulhat az áruforgalom vagy a közös mezőgazdasági tevékenység. Hídvégardóhoz a szlovákiai Szepsi település mindössze 12 km – re van, szemben a jelenlegi központtal, Edelénnyel, amely 40 km – re található. Természetesen a jövőben Edelény és Miskolc mellett, a Hídvégardó környékén levő településeknek Torna és Szepsi lehet a központja.” A polgármester reményét fejezte ki, hogy a határnyitással bizonyára fellendül a gazdasági élet, és lényegesen csökken majd a munkanélküliség a térségben.
Emlékező beszédet mondott Köteles László, szlovák parlamenti képviselő, az MKP Országos Elnökség tagja, a Csemadok általános alelnöke és Gúr Nándor, Edelény és térsége egyéni országgyűlési képviselő.
Köteles László, parlamenti képviselő emlékező beszédében azt fejtegette, hogy most történelmi igazságtétel hajttatik végre, amely azonban nagy felelőséget is jelent számunkra, tudnunk kell majd élni a felkínált lehetőségekkel. „A jövendő parancsa az, hogy a hajdani történelmi Magyarország legkisebb, és Petőfi által a legszebbnek nevezett megyéje, Torna vármegye ismét megtalálja régi fényét. Nem elég eltávolítani a fizikai határokat, kultúrában, lélekben és emberségben is össze kell nőnie a korábban egymástól elválasztott magyar nemzetrészeknek. A mai naptól kezdve jelképesen ismét eggyé vált a történelmi Torna vármegye. Az egyes településeken, a határ mindkét oldalán sok család élt kettészakítva, hiszen rokonok maradtak a túloldalon. Mostantól a rokonságnak sem okozhat gondot egy – egy látogatás.” – mutatott rá az MKP parlamenti képviselője, majd így folytatta: „Mi, szlovákiai magyarok meghatározó történelmi változásnak tekintjük a Schengeni övezet kibővítését Közép – Európa európai uniós tagországai irányába. Büszkék lehetünk arra, hogy csaknem 10 éves fennállása óta jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szlovák Köztársaság Magyarország mellett a fejlett Európa teljes jogú tagja lehet. Az ellenőrzések a határátkelőhelyeken megszűnnek, mivel az államhatárok jellege – amelyek változtatásai annyi szenvedést okoztak térségünkben – alapjaiban változik. Az európai határövezetbe való belépés nagy elégtétel minden szlovákiai polgár számára, aki elszenvedte az elmúlt évtizedek utazási korlátozásait mind a szomszédos országok mind Nyugat – Európa irányában. Közös célunk, hogy a schengeni övezetbe való belépés az európai nemzetek egymást erősítő együttműködését szolgálja. Közép – Európa csatlakozása a schengeni övezethez bizonyos értelemben orvosolhatja a magyarok Trianon – traumáját is, mert eltűnnek a nemzetet megosztó gyűlölt határok.” Befejezésül a képviselő emlékeztetett arra, hogy Magyarország az 1920-ban aláírt trianoni szerződés alapján elveszítette területe kétharmadát, a magyarok egyharmada a határokon kívülre került. E határok egy része a mai napon eltűnnek, így az ott élő magyaroknak jó okuk van az örömre. Az MKP parlamenti képviselője és a Csemadok általános alelnöke így fejezte be emlékező beszédét: „A szabadabb közlekedés segíthet begyógyítani a sebeket, megerősíteni az elszakadt családi – rokoni kapcsolatokat, sportbarátságokat és széleskörű kulturális együttműködést eredményezhet. A két ország azonos idejű uniós csatlakozása, ismét új helyzetet teremt. Immár feloldhatók a zárványok, összekapcsolódhatnak azok a gazdasági, szociális, vallási és kulturális szálak, amelyek a térség közös identitását fejezik ki. Hisz összeköt bennünket Pannónia múltja, Mátyás király kultusza – az EU – s támogatásokkal működődő, turisztikai programokat, közös borútakat szervező szlovák – magyar gazdasági társulások. Mi történelmi jelentőségűnek tartjuk ezt a napot. Öröm, hogy hosszú évtizedek után helyreáll a természetes állapot. Megszűnik az utolsó akadály is, és a határok többé nem választják el egymástól a családokat és a nemzeteket.“
Utána Gúr Nándor, Edelény és térsége egyéni országgyűlési képviselője fekete napoknak nevezte 1920 azon napjait, amikor a trianoni békediktátum passzusai megfogalmazódtak, 1921 – ben pedig ezt törvény foglalta fekete keretbe. Az országgyűlési képviselő kiemelte: „Akkor Apponyi Albert kiváló védőbeszéde hiába hadakozott, eldöntött dolgokkal a végeredmény közismert, Magyarország elvesztette területei 2 / 3 – át és infrastruktúrája javát. Azt a veszteséget nehezen heverte ki a magyarság, 1989 – től, a rendszerváltástól kezdve azonban színétől függetlenül minden kormány megtette a magáét azért, hogy az ország Európa integráns része lehessen. A kapcsolatok szerencsére nem hunytak ki, most nyíltan loboghat a lángja. Megkezdődhet egy teljes körű integrációs folyamat, amely akkor teljesedhet majd ki, ha Magyarország és Szlovákia mellett Románia, Horvátország és Ukrajna is teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak. Ekkor újra határok nélkül egy otthonban élhet a magyarság és megvalósulhat a határok feletti nemzeti újraegyesítés. Ma, 2007. december 20- án átléphetünk a lehetőségek kapuján.”
Az emlékező beszédeket követően ünnepi műsort adtak a helyi Arany János Általános Iskola tanára és tanulói. Az iskolások műsora után a hídvégardói Trianoni Emlékműnél koszorúkat és a megemlékezés virágait helyezték el. Koszorút helyezett el előbb Gúr Nándor, országgyűlési képviselő, Lukács András, Borsod – Abaúj – Zemplén megyei tanácsnok és Matusz Tamás, Hídvégardó község polgármestere, majd Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke, az MKP Országos Elnökség tagja, Zachariaš István, Szepsi város polgármestere, az MKP közigazgatási alelnöke, megyei képviselő és Molnár Pál, Torna község polgármestere. A koszorúzás után baráti kézfogással fejezték ki örömüket a közéleti személyiségek, a vendégek és a határ mindkét oldaláról érkező polgárok.
Ezt követően 16.00 órakor Szemenyei Péter, hídvégardói római katolikus plébános vezetésével, a határ mindkét oldaláról érkezett hívek és közéleti személyiségek részvételével megemlékező hálaadó ökumenikus szentmisére került sor a helyi római katolikus plébániatemplomban. Zajácz Gábor, a magyarországi Tornabarakony község görög katolikus parókusa szentbeszédében hangsúlyozta: “Egyesek azt mondják, az idei karácsony legnagyobb ajándéka a schengeni határnyitás. Van ebben valami. Hiszen a karácsony valóban határnyitás. Isten határtalan irgalmának jele, Jézus születése. Fogadjuk be a karácsony titkát, ez a valóságos határnyitás.” Hálaadó imát mondott Meleg Attila, a magyarországi Bódvaszilas község református lelkésze. Az ökumenikus szentmisén részt vett Juhász Attila, a szlovákiai Torna község római katolikus plébánosa is.
A hálaadó szentmise után a jelenlevők együttesen átutaztak Szlovákiába. Koraeste 17.00 órakor Szepsiben, a helyi római katolikus templomban Gábor Bertalan, pápai káplán, szepsi római katolikus esperes plébános tartott hálaadó szentmisét, aki hangsúlyozta: „Az elveszett háborúk sebeire csak a béke szolgálhat balzsamul. Nemcsak a háborút, de a békét is meg kell nyerni. Ez a kihívások kihívása. A háborúk győzelme határokat teremt. A béke diadala határokat bont: népek, országok, régiók, ember és ember között.”
Este 18.00 órakor Tornán, a helyi kultúrház nagytermében tartalmas kulturális műsor és fogadás várta az érdeklődőket és a meghívott vendégeket. A kultúrházban nagyszámú közönség volt jelen, a határ mindkét oldalán található községek polgármesterei, önkormányzati tagok és megyei képviselők is eljöttek. A találkozót megtisztelte részvételével Szerencsés János, a Magyar Köztársaság kassai főkonzulja. Jelen volt Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke, Zachariaš István, Szepsi város polgármestere, az MKP közigazgatási alelnöke, megyei képviselő, Iván László, az MKP Kassa – környéki járás elnöke, megyei képviselő, Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa – környéki Területi Választmány elnöke, megyei képviselő, Zborai Imre, képviselői munkatárs és megyei képviselő, Mohňanský József és Bartók László, megyei képviselők, valamint Gúr Nándor, Edelény és térsége egyéni országgyűlési képviselője, Lukács András, Borsod – Abaúj – Zemplén megyei tanácsnok és Matusz Tamás, Hídvégardó község polgármestere. Jelen voltak a történelmi egyház képviselői is a határ mindkét oldaláról és sok meghívott vendég. A műsor előtt megnyitó beszédet mondott és a vendégeket köszöntötte Molnár Pál, Torna község polgármestere. A műsorban fellépett a szepsi Városi Művelődési Központ mellett működő Živena Asszonykórus, az edelényi Hagyományőrző Népdalkör és a Dobi házaspár Edelényből. A 19.00 órakor kezdődő fogadáson és kötetlen baráti beszélgetések előtt Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke és Gúr Nándor, Edelény és térsége egyéni országgyűlési képviselője mondtak pohárköszöntőt.
Este 21.30 órakor, az egykori megyeszékhely ősi gótikus plébániatemplomában Tornán, Bartal Károly Tamás jászóvári premontrei apát vezetésével, Gábor Bertalan, pápai káplán, szepsi római katolikus esperes plébános és további paptársaik közreműködésével, a határ mindkét oldaláról érkezett hívek és közéleti személyiségek részvételével a schengeni határnyitás előtt hálaadó szentmisét mutattak be. A híveket, és a határon innen és a határon túlról érkezett vendégeket Juhász Attila, helyi római katolikus plébános köszöntötte. Bartal Károly Tamás, jászóvári apát szentbeszédében Ácház próféta jövendölése alapján hangsúlyozta: „Ahol az ember mer Istenre hallgatni, ott minden emberi rosszindulat ellenére győzelmes jövő formálódik.” Mondok István, a szlovákiai Tornahorváti község görög katolikus parókusa, mint a kettészelt falu – Nagyszelmenc község szülötte, a sokszínű határnyitás szükségességét hangoztatta. A református lelkészek nevében Gábor Lajos, szepsi református lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve az összetartozás és az értékekhez való ragaszkodás fontosságát, majd igét hirdetett Meleg Attila, bódvaszilasi református lelkész. A hálaadó szentmisén segédkeztek még Szemenyei Péter, hídvégardói római katolikus plébános és Torna község szülöttjei, Oravecz Zoltán, rozsnyói római katolikus káplán és Sipos György, tornagörgői római katolikus plébános.
A hálaadó szentmise után az ünneplők és résztvevők együttesen visszaérkeztek a határátkelőre. Késő este 23.00 órától a Bódvavendégi – Hídvégardó – Tornanádaska határában levő átkelőnél folytatódott az ünnepléssorozat, ahol utolsó szolgálatukat teljesítették a vámosok. A határátkelőnél több százan gyűltek össze, egyedül vagy csoportosan. Eljöttek fiatalok és idősebbek, szlovákok és magyarok egyaránt, a határ mindkét oldalán élő emberek, családok közösen, a Bódva – völgyében vagy a Csereháton lakó polgárok. Senki sem akart kimaradni ebből a látványosságból, mindenki látni szerette volna az ünnepélyes határbontást. Senki sem akart lemaradni erről a történelmi eseményről, amely az utókor számára csak történelem, a fiatalok számára pedig érettségi tétel lesz.
A határsávban felállított nagyszínpadon először Zachariaš István, Szepsi város polgármestere, az MKP közigazgatási alelnöke, megyei képviselő, két nyelven, magyarul és szlovákul mondott megnyitó beszédet. A polgármester hangsúlyozta: „Több, mint nyolcvan év után újra szabadon átjárhatók a határok, több mint nyolcvan év után a Bódva – völgyi és a Csereháti ember újra kezet nyújthat egymásnak, anélkül, hogy fürkésző tekintetek lessék minden mozdulatukat. Több, mint nyolcvan év után visszakerültünk oda, ahol a huszadik század elején voltunk. Lehet, hogy fiataljaink már nem tudják átérezni ennek a súlyát. De mi, akik emlékezünk a határon töltött megalázó, gyomorgörcsös percekre és órákra, az erő, a hatalom pozíciójából kiélvezett indokolatlan gyanúsítgatásokra, mi tudjuk mit jelent a határellenőrzés megszűnése. Emlékezzünk az átélt évtizedekre, hogy a huszadik század tévelygéseit, megaláztatásait soha ne kelljen senkinek újra átélnie.”
A megnyitó beszéd után a népszerű magyar énekesnő, Szandi lépett a színpadra, Koncert a holnapért című műsorával, aki a több száz összegyűlt ünneplőnek sikeres koncertet adott. Röviddel éjfél előtt Pólos Árpád, a kassai Thália Színház színésze előadta a Szózatot. Pontosan éjfélkor felhangzottak a himnuszok, a Magyar Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, majd az Európai Unió himnusza. A himnuszok eléneklése után, egy negyed órán áttartó nagyszabású és parádés tűzijátékra került sor. A tűzijáték után pezsgőbontás, vigadalom, közös kézszorítások, majd a hidegre való tekintettel Köteles László, az MKP parlamenti képviselője, a Csemadok általános alelnöke és Gúr Nándor, Edelény és térsége egyéni országgyűlési képviselője csupán rövid beszédjeikben értékelték a történelmi lépést, értékelték a határbontás jelentőségét. Köteles László és Gúr Nándor ünnepélyesen és együttesen távolították el a színpadon felállított szimbolikus határsorompókat. Kicsit jelképes is volt, hogy a szlovák nemzeti színeket viselő sorompókat, közel kilencven év után, a határ túloldalán élő magyar képviselő távolította el. A valódi sorompókat ugyanakkor közös erővel a szlovák és a magyar szervek szerelték és bontották le.
A határsorompók ünnepélyes eltávolítása után a történelmi egyházak képviselőinek hálaadó beszédeire került sor. Gábor Bertalan, pápai káplán, szepsi római katolikus esperes plébános, Mondok István, tornahorváti görög katolikus parókus társaságában Jézus szavait idézte a történelmi pillanat kapcsán: „Sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.” Majd így folytatta: „Elég volt-e nekünk a közel 90 éves történelmi lecke? Az újkor új kihívása közepette nem építünk-e újabb határokat? Elástunk-e minden csatabárdot? Nincs-e háborúság a szívünkben, mert a másik más nyelvet beszél, más kultúrát él, más hitet vall? Pénzünk, hatalmunk, befolyásunk, ravaszságunk nem teszi-e a másikat fogollyá? Basáskodásunkkal nem húzunk-e újabb szögesdrótokat egymás közé? Nem ünneprontó kérdések ezek, de az Advent napjai, a Karácsony közelsége, és ez a várva várt óra, gondolkodásra késztet mindnyájunkat. Sőt, int és bátorít mindenkit: egyént és közösséget, hogy merjünk végre szeretni, hinni és remélni, mert aki nem hiszi el, hogy téglából házat lehet építeni, az akkor sem fog örülni, ha tízezer darab téglája lesz. Ezért kérjük a Mindenhatót, adjon nekünk látó szemet és halló fület, hogy ránk is vonatkozhassanak az Úr szavai: A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall, vagyis adja Isten, hogy hitetlenségünk következményeként már soha többé ne épüljön közénk semmiféle határ.” A református egyház és a hívek nevében Meleg Attila, bódvaszilasi református lelkipásztor szólt a jelenlevőkhöz. Hálaadó beszédet mondott Gábor Lajos, szepsi református lelkész is.
Végezetül a hálaadó beszédek után nosztalgia koncerttel és utcabállal fejeződött be a csaknem egész napos programsorozat. A műsorban fellépett a magyarországi Pom – Pom Família. A nagy hideg ellenére kitűnő hangulatot teremtett ez a szórakoztató csoport. A koncert hajnali 03.00 óráig tartott.
A nosztalgia buli befejezése után, hazafelé menet, az ünnepségen hajnalig kitartott résztvevőktől hallottam ezeket a gondolkodásra késztető szavakat:
„Bízzunk benne, hogy 2008 – ban a lehető legtöbb ember megtalálja a segítő embertársakat, akik mindennapi problémájukban melléjük állnak, legyen az anyagi, szellemi és lelki természetű. Reméljük, hogy gyökeres gazdasági és politikai változásoknak leszünk tanúi, amely egy szebb társadalmi jövőt vetít majd elénk, amelyben fontos szerepe lesz az erkölcsi megújulásnak is.”
„Ezek után is szükség lesz a szoros együttműködésre, amelyet már nem gátolhat a határellenőrzés sem, és amit a két ország lakóinak szabad mozgása csak szorosabbra fűzhet.”
„Tudnánk mesélni a Bódva – völgyi és a Csereháti magyarság elszakításáról, családok kettévágásáról, a fájdalom és békétlenség évtizedeiről. Az 50 – es évektől, amikor két, sok évszázada együtt élő, egymást becsülő nép – a magyar és szlovák – farkas szemet nézett egymással, a fegyveresekkel megerősített határ két oldalán. Az uszítás, a megfélemlítés megtette a magáét. Jó ideig mindkét ország zárványnak, zsákutcának, elhanyagolt peremvidéknek tekintette ezt a térséget. S bizony magyarok és szlovákok kezdték elfelejteni, mennyi minden összeköti őket.“
2007. december 20 – án éjfélkor a schengeni térség most 24 tagúra bővült. A régi schengeni tagállamokhoz csatlakoznak – Ciprus kivételével – a 2004-ben uniós taggá vált államok: Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország. Schengen legkézzelfoghatóbb hatása az állampolgárokra az, hogy nem kell felmutatnunk útlevelünket vagy a személyazonossági igazolványunkat a schengeni tagállamok közti határok átlépésekor. Az EU tagállamok ellenőrző hatósággal nem kérdezhetik tőlünk a tartózkodás célját, anyagi fedezetének meglétét, továbbá azt, hogy meddig maradunk a másik tagállamban, útleveleinket sem bélyegezhetik.
2007. december 20 – án éjfélkor a Bódva – völgyi határbontásról és határnyitásról nagyon sokan nem akartak lemaradni. Több százan nem akartak lemaradni erről a történelmi eseményről, amely az utókor számára csak történelem, a fiatalok számára pedig érettségi tétel lesz. Ettől a naptól kezdve jelképesen ismét eggyé vált a történelmi Torna vármegye.
FelvidékMa, Zborai Imre
Képgaléria a határnyitási ünnepségről ITT.
