Az öt parlamenti párt közösen nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma váljon az Országgyűlés saját állandó intézményévé, hogy parlamenti ciklusokon átívelően működhessen. Göndör István (MSZP), Gusztos Péter (SZDSZ), Répássy Róbert (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) és Herényi Károly (MDF) indítványa a javaslatot azzal indokolja, hogy Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jei, illetve 2007. január 1-jei európai uniós csatlakozásával a magyar-magyar kapcsolatok sokrétűbbé váltak, ami szükségessé tette a magyar-magyar kapcsolatok parlamenti dimenziójának megalakítását.

A határozati javaslat rögzíti, hogy kik vesznek részt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán, amelynek elnöke a házelnök.

Az indítványban az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy támogassa a KMKF testületeinek működését a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával, vagyis rendszeresen tájékoztassa e testületeket a határon túli magyar nemzeti közösségekkel kapcsolatos lépéseiről. A KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004. szeptember 10-én alakult meg a különböző kárpát-medencei országok országos, vagy tartományi, megyei szinten megválasztott képviselőinek és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyar képviselők egyeztető fórumaként. Azokból az országokból, ahol nincs országos parlamentbe megválasztott képviselő, vagy számuk nem éri el a négyet, az Országgyűlés elnöke az adott országból a regionális, vagy ennek megfelelő szintű választásokon mandátumot szerzett képviselők közül annyit hív meg, hogy az adott országból a KMKF munkájában részt vevő képviselők száma elérje a négy főt.

Az Országgyűlés minden frakciója három képviselőt, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága három, az Európai Parlament frakciónként egy-egy képviselőt delegált a fórumba. A KMKF évi egy alkalommal, szeptemberben plenáris ülést tart Budapesten.
(mti)