Szabó Vilmos, a Magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, MSZP országgyűlési képviselő is felszólalt az Alsóbodokon rendezett szórványkonferencián.
„Úgy látom, a szórványsors nemcsak a felvidéki magyarság, nemcsak a Kárpát-medencei magyarság nagy problémája, hanem az egyetemes magyarságé is. A szórványsors egyre inkább veszélyezteti az ún „nyugati magyarság” létét is. Ezért országgyűlési képviselőként szeretném, ha a külügyi bizottság is minél többet foglalkozna ezzel” – mondta Szabó Vilmos, aki szerint a politikában a magyarság megmaradásának a keretét, megoldását a magyar-magyar kapcsolatoknak, illetve a szomszédos országok közötti politikának kell megvalósítania.
Szabó Vilmos szerint van okunk a bizakodásra, mert ami „az elmúlt 20 évben történt a Kárpát-medencében, az Trianon óta az első nagy magyar siker. Azt hiszem, mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a magyarság újraegyesítését békés módon, az országhatárok megváltoztatása nélkül kell megoldanunk – tehát európai keretek között kell építkeznünk. Emellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez egyelőre a kárpátaljai, illetve a délvidéki magyaroknak még nem adatott meg.”
Szabó Vilmos szerint a szórványsors elleni küzdelmet a magyarság saját belső viszályai, politikai harcai is nehezítik. „Az előbb említett sikerrel párhuzamosan a megosztottság is megjelent, és ezt nagyon jól illusztrálja a magyarországi helyzet is”. Ennek a megosztottságnak pedig az egyik legnagyobb vesztesei éppen a szórványsorsban élő határon túli magyarok lehetnek, mert a viták között élő magyarság kevésbé ellenálló a többségi nemzetbe történő asszimilációval szemben.
