Az MKP megalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen 34 személyt részesítettek elismerésben, emlékplakettek, illetve emléklapok átadásával.
A kitüntetetteknek az elismerést szimbolizáló virágot és emléktárgyat Csáky pál elnök és Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke adta át.
Emlékplakett:
Ásványi László
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja, pénzügyi szakértője – pénztárnoka. Mint az MKDM Országos Elnökségének tagja a vagyoni restitúció, privatizáció és a kárpótlási ügyek megbízottja és intézője volt. Két választási ciklusban az MKDM parlamenti képviselője volt a Szlovák Nemzeti Tanácsban. 1990-től 1998-ig az MKDM járási elnökségének tagja, és Szenc városának önkormányzati képviselője.
Bajnok István
Az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapító tagja. Aktív politikai pályafutása idején mindig is a felvidéki magyarság érdekeinek képviseletét, a kisebbségi sorban élők problémáinak megoldását tartotta a legfontosabb feladatának. Tagja volt az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsának, valamint parlamenti képviselője is volt annak.
Bánó Miklós
Az MKDM alelnökeként a közös magyar párt szorgalmazója volt. A pártok egyesülése után, a Kassai III. járás elnöke, majd a Kassa-Furcsa Helyi Szervezet elnöke lett. Tagja volt a Kerületi Tanácsnak. Megfontolt és korrekt politizálásával, keresztény-konzervatív nézeteivel, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kassán a Magyar Koalíció Pártját megbízható, korrekt és egyenrangú partnernek tekinti a többi politikai párt.
Bartakovics István
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja – járási és országos szinten. Két ciklusban parlamenti képviselő volt, a 90-es évek elején az MKDM országos elnökségének tagja. A Komáromi Imanapok egyik elindítója – s a mai napig egyik aktív szervezője.
Boros Zoltán
Az Együttélés Politikai Mozgalom tagjaként 1991 májusában lett a Szövetségi Gyűlés tagja, Mindvégig tagja volt az Együttélés Intéző Bizottságának és Országos Tanácsának. A pártegyesítést követően az MKP Rimaszombati járási elnöke lett, majd megyei képviselője és az MKP Besztercebányai Kerületi Tanácsának tagja.
Böszörményi István
Történelem-magyar szakos tanár Füleken. Halk szavú, nyugodt, megfontolt, igaz érzelmű magyar ember, aki a magyar oktatási nyelvű iskolák megmaradásáért küzd és igyekszik megnyerni a szülők bizalmát. Nemcsak tanítói magatartása, hanem a magyarság ügye iránti elkötelezettsége okán is hivatott az elismerésre.
Dolnik Erzsébet
A bársonyos forradalom előtt is kiemelkedő személyisége volt a felvidéki magyarságnak, televíziós nyilatkozataiban hangot adott a volt rendszer hibáinak. Az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagjaként részese volt a szlovákiai aktív ellenzék kialakulásának. Helyi, járási és országos szinten is kiemelkedő munkát végzett az Együttélés és a magyarság érdekében. Az Együttélésben központi titkár és oktatásügyi alelnök volt. Vezető személyisége a lévai politikai életnek, az MKP mindkét kormányciklusában parlamenti képviselő volt.
Dobos László
Az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja. Az 1990-es parlamenti választások során ő is a közös listán szereplő jelöltek egyike. Mandátumot nyer a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Egyik legemlékezetesebb megnyilvánulása az 1992. július 14-ei parlamenti ülésen volt, amikor is a kormányprogram megvitatása során a nemzetiségek kulturális és oktatásügyi önigazgatása érdekében emelt szót. Mint az egyik legnevesebb szlovákiai magyar író, gondolkodó és könyvkiadó felbecsülhetetlen értékeket teremtett az itt élő magyarság és az utókor számára. 1968-ban az akkori kormány magyar nemzetiségű minisztere volt, számos szlovákiai magyar intézmény megalapítója.
Fegyveres Margit
A Dunaszerdahelyi járás magyarjainak egyik lelkes toborzója. Az Együttélés Politikai Mozgalom elkötelezett tagja, 1990-ben a mozgalom alakuló kongresszusán az Országos Tanács tagjává választották. Több éven át tagja volt az Együttélés PM Járási Elnökségének. Szülőfalujában gyermekorvosként tevékenykedett, tehát értője és később a gyógyszerészkamara tagjaként szakértője lett az egészségügy helyzetének.
Fóthy János
A 90-es évek elején elindítója és toborzója volt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak. A Dunaszerdahelyi járásban, főleg a Felső-Csallóközben, Somorja körzetében igyekezett meggyőzni a magyar ajkú keresztényeket, csatlakozzanak a mozgalomhoz. Az 1990. március 19-én hivatalosan is bejegyzett MKDM-ben csakhamar elnökségi majd Országos Választmányi taggá választották. A Somorja és Vidéke Kulturális Társaság elnöke. Szívügye a magyar oktatási nyelvű iskolák sorsa, és mint ilyen, a magyar iskolákba való beíratás egyik fáradhatatlan szorgalmazója.
Harna István
Az elsők között volt, akik 1989-ben az Új Szó hasábjain keresztül meghirdették az Együttélés Politikai Mozgalom megalakítását. Az 1990-es parlamenti választások előtti Együttélés és MKDM közötti választási szerződés egyik aláírója volt. A közös listán sikeresen szerepelt és mandátumot szerzett a Szlovák Nemzeti Tanácsban, ahol több cikluson keresztül a gazdasági, privatizációs és vállalkozási bizottságban dolgozott. A pártegyesülést követően tagja lett az Országos Elnökségnek, ahol gazdaságpolitikai alelnökként dolgozott. Ő koordinálta a párt 2002-es parlamenti választási programjának megalkotását és ő írta annak gazdaságpolitikai fejezetét. 1998-től 2002-ig irányította az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumot. Mint gazdasági szakértő és a párt gazdasági alelnöke tagja volt a miniszteri klubnak, majd négy éven át a párt Gazdaságpolitikai Tanácsának vezetőjeként tevékenykedett.
Kovács László
Tanár, történész, tankönyvíró, a Felső-Csallóközből származik. A Független Magyar Kezdeményezés tagjaként 1990-ben lett a Szlovák Nemzeti Tanács kooptált képviselője. Még ugyanebben az évben az FMK alelnökévé választották, majd később a Magyar Polgári Pártnak országos elnökségi és választmányi tagja lett. A 90-es évek elején a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében alelnöki posztot töltött be, de tevékenyen részt vett a Csemadok Országos Választmányának munkájában is. Több tankönyv, honismereti és művelődéstörténeti munka, nyelvészeti és történelmi tanulmány szerzője, társszerzője. A Somorjai gimnázium tanára. Jelentős közösségszervezői és tudománynépszerűsítő tevékenységet fejt ki és a szlovákiai magyar dialektológiai kutatások egyik szervezője.
Kóssi Ernő
Kóssi Ernő elkötelezetten tevékenykedett a felvidéki és ezen belül szűkebb régiója területén a magyarság érdekében. Az elődpártok megalakulása után szorgalmazta a felvidéki magyarság egységes politizálásának megteremtését. Ez a vágya 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja megalakulásával vált valóra.
Lapos József
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja, majd nyolc éven át, 1990-től 1998-ig az MKDM Országos Elnökségének és Országos Választmányának tagja. Három évig volt elnöke az MKDM rózsavölgyi helyi szervezetének.
Mácza Mihály
Az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagjai közül egyike volt azoknak, akik aktívan részt vállaltak a mozgalom munkájában. Munkásságával nagyban hozzájárult a felvidéki magyarság történelmének ápolásához, több tanulmánya is megjelent. Az elődpártok egyesülése után a Magyar Koalíció Pártja Komáromi Helyi Szervezetének elnöke volt.
Orosz Erik
Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. A királyhelmeci alapszervezet egyik alapító tagja, egészen a mozgalom fennállásáig a helyi és járási szervezet elnöke volt. Mindig is elkötelezett támogatója és szervezője volt a három magyar párt egyesülésének. A Magyar Koalíció Pártjának megalakulása után a helyi politikai élet aktív részese lett.
Reiter Krisztina
Az Együttélés Politikai Mozgalom elkötelezett tagjaként szorgalmas szervezője és építője a pártnak Kassa városában. A mozgalom lelkes aktivistájaként Balassa Zoltán elnök mellett szervezte és segítette a kassai magyarok kulturális és társadalmi életét. Óriási elhivatottsággal rendelkező kivételes egyéniség, aki két lányával és férjével együtt a legnehezebb időkben állt helyt és bizonyított.
Rózsa Ernő
Egyike volt azoknak, akik 1990. február 7-én megfogalmazták az Együttélés Politikai Mozgalom programnyilatkozatát. Még ugyanezen év júniusában az Együttélés és az MKDM koalíció közös listáján sikerrel szerepelt a választásokon és bejutott a Szlovák Nemzeti Tanács képviselő-testületébe, ahol 1998-ig több bizottságban is aktívan tevékenykedett. Az Együttélés Politikai Mozgalom létezéséig tagja volt a mozgalom Intéző Bizottságának és Országos Tanácsának. Az MKP megalakulása után tagja lett az Országos Elnökségnek és az Országos Tanácsnak. Nyolc éven át elnöke volt az Országos Alapszabály-felügyelő Bizottságnak. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak egyik legállhatatosabb védelmezője. Mint egyik régebbi alkotmánymódosító javaslatában fogalmazott: ezek természetes, megvonhatatlan, elidegeníthetetlen és megszüntethetetlen jogok.
Schniererné Wurster Ilona
Rögtön a rendszerváltás után a szervezőbizottság tagjaként közreműködött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom megalakításában. Pozsonyhidegkúton – ahol a magyarság lakótelepi diaszpórában él – megalapította az MKP helyi szervezetét, amelynek 2007-ig volt az elnöke és azóta is aktív tagja. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség oszlopos tagjaként rendszeresen szervez gyűjtést jótékonysági célokra, főleg a nehéz sorsú kárpátaljai magyar gyermekek számára. Aktív politikai tevékenységéhez tartozik, hogy tagja az Esterházy Klub vezetőségének és alapító személyisége az Esterházy János Közművelődési Szövetségnek.
Száraz József
1989-től helyi szinten alapító tagja lett a Független Magyar Kezdeményezésnek és az Együttélés Politikai Mozgalomnak, majd a pártegyesülés után az MKP-nak. 2007-ig az MKP alapszervezeti elnöke volt. 1992-től 2002-ig az Együttélés, illetve az MKP színeiben Udvard polgármestere volt. Egyik prioritása a háborút követő években meghurcolt vagy kitelepített, illetve a kommunista elnyomás idejében háttérbe szorított magyaroknak járó igazságszolgáltatás szorgalmazása volt. Polgármesterként a szlovákiai magyar községek közül elsőként hívta haza szülőfalujukba a kitelepített családokat. Ez alkalomból emlékművet állíttatott és emlékérmet veretett más községeket is ösztönözve ezzel. 1999-től 2003-ig az MKP járási elnöke volt, majd az 1. megyei választásokon, 2001-ben Nyitra megye képviselőjének választották. 1998-tól 2003-ig az Országos Elnökség tagja volt.
Szerdi Matild
1989-ben lett az Együttélés Politikai Mozgalomba tagja. Pedagógusként mindig is szívügyének tekintette a magyar nyelvű oktatás fontosságát. Nemcsak résztvevője, hanem szervezője is volt azoknak az országos szintű tiltakozóakcióknak, amelyeket az alternatív oktatás bevezetése ellen folytatott a szlovákiai magyarság. Az MKP Királyhelmeci Alapszervezetének elnökségi tagja és hosszú ideig az alapszervezet titkára volt.
Szőllős Sándor
Az MKP Csucsomi Helyi Szervezetének tagja, hat éven keresztül pedig az MKP járási titkára volt. A magyarság iránt elkötelezett ember, lelkiismeretes követője az MKP legfelsőbb vezetésének. Áldozatkészségével segítette és segíti a párt munkáját
IN MEMORIAM
Csókás Ferenc
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Bényi Helyi Szervezetének alapító tagja volt, és évekig a járási elnökség oszlopos tagjaként tevékenykedett. A pártegyesítés után is – a keresztény értékek megőrzése mellett és a párt célkitűzéseivel azonosulva – minden igyekezete a magyarságtudat erősítésére, a kultúra és a hagyományok ápolására irányult. Egészen haláláig, emberségből jelesre vizsgázva szolgálta a felvidéki magyar közösséget.
Gaál Imre
Civil foglalkozása középiskolai tanár, történész. Évekig az MKDM Tornaljai Helyi Szervezetének elnöke, majd a pártegyesülés után az MKP oszlopos tagja lett. A nevéhez fűződik Tornalja város eredeti névének visszaállítása, s ő volt a szerzője a „100 év Tornalja történetéből” című könyvnek. Tornalja város első díszpolgára, a város nagy tiszteletben álló személyisége volt.
Janics Kálmán
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapító tagja, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, illetve parlamenti képviselője volt. 1968-tól erőteljesen foglalkozott a magyar kisebbség helyzetével és a nemzetiségi kérdés problémáival. Intenzíven kutatta a szlovákiai magyar kisebbség jogfosztásának politikai hátterét, annak okait és összefüggéseit, amit jelentős publicisztikai és írói munkássága fémjelez.
Komlósy Zsolt
A Rimaszombati járást képviselve lett először az Együttélés Politikai Mozgalom tagja, majd 1992-ben a Magyar Koalíció listáján parlamenti mandátumot szerzett a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Mindvégig tagja volt a párt legfelsőbb szintű testületeinek járási, kerületi és országos szinten is. Az MKP 2003. március 29-ei tisztújító Országos Kongresszusán a küldöttek az Országos Tanács elnökévé választották. Kitartó, szorgalmas és következetes politikus volt. Életének utolsó állomása is épp egy pártrendezvény volt. Egy baráti találkozóra érkezett képviselőtársaival, de a beszélgetést már nem tudta befejezni.
Noszek Ferenc
Mátyusföld vezető pedagógusa, falujában, Nagymácsédon a kulturális élet mozgatója. Az MKP megalakulásakor elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a három párt a Galántai járásban nemcsak formailag egyesült. Nevéhez fűződik az elmúlt évtized szlovákiai magyar közéletének egyik legjelentősebb cselekedete, miszerint 1995-ben a magyar nyelvet elnyomó államnyelvről szóló törvény elfogadása után a Nagymácsédi Helyi Önkormányzat a vezetésével olyan rendelkezést fogadott el, amely gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a község területén az említett nemzetiségellenes törvényt. Ehhez akkor nem kis bátorság, elkötelezettség és jogi agyafúrtság kellett. Ýgy maradt meg emlékezetünkben Noszek Ferenc.
Papp Anna
Magyar-szlovák szakos pedagógusi állását feladva lett a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke, majd 1990 után Debrőd polgármestere. Polgármesterként, a Csemadok vezetőjeként és az MKP tisztségviselőként egyaránt, sosem veszítette szem elől azt a célt, ami ennek a munkának értelmet és tartalmat ad – a szolgálatot. Életcélja volt feleleveníteni a múlt emlékeit, őrizni és ápolni népe és nemzete hagyományait, értéket őrző értelmet adni tetteinek, a jövőnek.
Az MKP-nak a megalakulása óta tagja volt és élete utolsó pillanatáig a helyi szervezet elnökeként tevékenykedett. Megbízhatóan vezette a reá bízott szervezetet, így faluja minden választás alkalmával a magyarsághoz, a régióhoz és a nemzethez való hűség példája volt.
Peller Mátyás István
Az MKP Ógyallai Helyi Szervezetének alapító tagja és hosszú évekig annak elnöke, járási elnökségi tag, valamint az OT oszlopos tagja volt ameddig egészsége engedte. Nagy szerepet vállalt az ógyallai, de joggal mondhatjuk, hogy a szlovákiai magyarságtudat ébresztésében a felvidéki magyarok között. Sokan emlékszünk gyakran elhangzott figyelmeztető szavaira: „Aranyoskáim az egységet magyarságunk érdekében minden áron meg kell tartani! Okuljunk történelmünkből! „
Zoller Mihály
A Független Magyar Kezdeményezés alapító tagja, később a Magyar Polgári Párt vezető személyisége. Munkáját emberségesség és segítőkészség jellemezte. Egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a három magyar párt együttműködését. Politikai munkája mellett sokan színjátszóként is ismerték. Korai haláláig a lévai járás egyik vezető személyisége volt.
Emléklapok – az elődpártok azon politikusainak, akik ugyan nem MKP-tagok, de munkájukkal sokat tettek a felvidéki magyarságért.
Rajczy László
A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alapító tagja aki áldozatos munkájával hozzájárult az MKDM létrejöttéhez az ország egész területén. 1990. március 17-én az MKDM I. Országos Közgyűlése a mozgalom főtitkárává választotta. 1990. június 9-én a Szövetségi Gyűlés Nemzetek kamarájának képviselőjévé lett megválasztva.
Szabó Rezső
Az Együttélés Politikai Mozgalom alapító tagja 1990-ben az Együttélés-MKDM közös listáján sikerrel szerepelt és mandátumot nyert a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A mozgalom megalakulása után megválasztották a Központi Ügyvivői Testület tagjává, később az Intéző Bizottság és az Országos Tanács tagjává. Élharcosa volt annak, hogy a magyar kisebbségnek legmagasabb szintű képviselete legyen a mindenkori szlovák kormányban. Éveken át vezető tisztséget töltött be a Csemadok országos testületeiben.
Tóth Károly
Pozsonyban a Komenský Egyetemen végzett magyar-történelem szakon. Irodalomkritikusként tevékenykedett. A 80-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága munkájában. 1989-ben alapító tagja, első szóvivője, majd első elnöke a Független Magyar Kezdeményezésnek. 1992-ben a Magyar Polgári Párt alelnökévé választották. 1995-ben az MPP pártigazgatója, 1996-tól pedig az MPP főtitkára lett. Jelenleg a Fórum Intézet igazgatója, ahol gazdasági, szociológiai, etnológiai, önkormányzati és regionális kutatásokkal foglalkozik.
Tóth Lajos
Az FMK alapító tagja. Neve a felvidéki magyar klubmozgalom bástyájaként emlegetett Vágsellyei Vörösmaty Klub vezetőjeként vált ismertté. Hitvallását is az ott eltöltött évek formálták meg: vidéki helytállást európai rangú magyarságért. Jól tudta, a harmadik évezred, és az európai tagság újabb kihívások elé állítják a szlovákiai magyarságot is. Szerinte az ifjúság felkészítésében a legjelentősebb szerepe az oktatási intézményeknek van. Ezért harcolt olyan állhatatosan a gimnázium létrehozásáért Galántán.
