Több órán keresztül tárgyaltak egymással a két külföldi szélsőjobboldali szervezet, a Magyar Gárdát létrehozó Jobbik és a Cseh Nemzeti Párt képviselői.

A megbeszélésre Pozsony egyik előkelő éttermében, az UFO-ban került sor. A Szlovák Nemzeti Párt provokációként tekintett a kezdeményezésre. A rendőrség és a titkosszolgálat fokozott odafigyelését kérte.
A Magyar Gárda fennállásának nem egész egy éve alatt alaposan felborzolta a kedélyeket, nemcsak otthon, hanem a szomszédos államokban is. Elsősorban Szlovákia és Románia reagált erőteljesen a történtekre, ami érthető is a közös múlt okán. A szervezet életrehívója a Jobbik. A szélsőjobboldalinak tartott parlamenten kívüli párt soraiban ugyanis ott vannak a Trianoni döntést megkérdőjelezők, az ezeréves határok visszaállítását szorgalmazók, vagy ahogy Vona Gábor fogalmazott: a nemzetben gondolkodók. A pártelnök végezettsége szerint történész, a gárda megalakulásakor a Római Birodalom utolsó évszázadaihoz hasonlította Magyarországot.
– Ez a Római Birodalom bár mindenképpen hízelgő hasonlat, de ez a jelenlegi Magyarország, amely a bukása felé tántorgó állam. A Jobbikot és a Magyar Gárdát mint az akkor születésben lévő keresztény egyházzal lehetne összehasonlítani. A mi esélyünk az lehet az életben maradásra, – mint ahogyan volt a születőben lévő keresztény egyháznak a Római Birodalom bukásakor – , jól megszervezni önmagunkat. Olyan intézményi hálózatot kell létrehozni, amely képes megvédeni fizikai, lelki, szellemi és anyagi, tehát egzisztenciális értékünket és azokat az embereket, akik Magyarországon magyarként szeretnének élni.
A Magyar Gárda megalakulása után pár hónappal a Cseh Nemzeti Párt létrehozta a maga gárdáját. Úgy tűnik, most jött el az idő, hogy megbeszéljék mi az, ami összeköti az alapítókat, vagy inkább provokációról van szó? Erről Ondrejcsák Róbert politológust kérdezte a Pátria Rádió Napi Krónikája. A szakértő elmondta: teljes mértékben nézőpont kérdése az, hogy provokáció-e vagy sem a két gárda találkozása Pozsonyban. Bár, véleménye szerint, nem a legjobb helyszínt választották a találkozó számára, hiszen nyilvánvaló, hogy Szlovákia ezt a kérdést rendkívül érzékenyen kezeli és értékeli, ezért is lehetett volna jobb helyszínt is választani – véli a politológus. A másik dolog pedig az ideológiai összefüggés – amiben nem igazán lehet egyetérteni. Nem a legszerencsésebb így ez a dolog, ebben a formában. A politológus hozzátette: a különböző szélsőségek megnyilvánulásának egyébként nagy divatja van Európában, lehet, hogy ezt is ilyen összefüggésben kell értelmezni.

“Ez volt az első kapcsolatfelvételünk, kicseréltük az alapvető információkat. Nincs szó együttműködésről, hanem inkább tudni szerettük volna valamit egymásról” – mondta a találkozót követően a Morvaországi és Sziléziai Nemzeti Párt alelnöke, Michal Ševčík. Elmondása szerint nem véli úgy, hogy a találkozón a szlovák gárdásoknak is jelen kellett volna lenniük, hiszen ezt a mostani megbeszélést a magyar fél kérte. Azért választották Pozsonyt ennek helyszínéül, mert ez egy semleges terület.

Ševčík szerint vannak olyan témák, amelyekben nem tudnak megegyezni. Példaként említette meg a Beneš-dekrétumokat és a II. világháború utáni elrendeződést. Az párt alelnöke úgy véli, hogy a Cseh Gárdára inkább a honvédelem a jellemző. Ebben tér el a Magyar Gárdától. Tehát a Cseh Gárda olyan emberek csoportosulása, akik például segítséget nyújtanak árvíz idején. Sok esetben rendőrségi feladatokat is helyettesítenek, mert az állami szerv nem győzi a feladatát teljesíteni. Úgy véli, hogy amennyiben valamilyen gárda Pozsony utcáján masírozna, az biztosan a cseh-szlovák gárda lenne a két köztársaság újraegyesítése után. A Szlovák Testvériségről az a véleményük, hogy a fasiszta Tiso államot reprezentálják. Ezért nincs is érdekükben, hogy találkozzanak velük.

A Jobbik Párt külpolitikájáért felelős Kovács Béla sikeresnek tartja a két gárda találkozóját. “Hogy a későbbiekben együttműködünk-e, arról a két párt vezetősége dönt majd”. Nem konkretizálta, hogy miként képzeli el az elkövetkezőkben a véleménycserét. “A Jobbik jelenlegi politikájának részét képezi, hogy hasonló irányultságú pártokkal és tömörülésekkel vegye fel Európa-szerte a kapcsolatot”.

Šeficik is megerősítette, hogy nem egyeztek meg abban, mikor találkoznak legközelebb. “Lehet, hogy e-mailben tartjuk a kapcsolatot”.
Silvia Glendová, a kormányfő szóvivője a két gárda találkozójával kapcsolatban elmondta, hogy a kormány már régóta tudott erről. “Semmi mást nem kell ezzel összefüggésben elmondani, mert a szélsőségesek semmi mást nem akarnak, mint a saját maguk prezentációját”.

Felvidék Ma, Pátria, sk, TA3