Gazdag tartalommal, bő kínálattal jelentkezik a Katedra, a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapjának októberi száma.
Andruskó Imre vezércikkében a deformált reformról ír. „Kétségtelen, hogy a nemrég elfogadott oktatási törvény a szakmai elvárásoknak megfelelően olyan modern és haladó elemeket is tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek az oktatási rendszer valódi reformjához. Gondolok itt elsősorban a tartalmi reformra, az iskola pedagógiai programjára, az idegen nyelvek tanításának erősítésére. Ám mindezen pozitívumokat jelentős mértékben gyengítik azok a hibák, melyek a megvalósítás átgondolatlanságából következhetnek” – jegyzi meg a parlamenti képviselő.
„Manapság nem állunk valami jól a történelem oktatását tekintve” – írja Angyal László, áttekintve a magyar iskolák számára kínált, szlovákról fordított tankönyveket. A megoldásként, pontosabban a hiánypótlásként a Kovács–Simon hazai szerzőpáros A magyar nép története című kiadványsorozatát ajánlja, amelyet a Lilium Aurum Kiadó jelentetett meg.
Olvashatunk még egy 20. századi magyar tanítósorsról, a Szülői szemmel rovatban arról, miért is maradnak a régi oktatási módszerek, miért csak néha találkoztunk valami újjal, az Egészség rovatból megtudhatjuk, miért is népbetegsége korunknak az allergia, de arra is választ kapunk, milyen szerepük van a civil szervezeteknek a környezeti nevelésben.
A lap két alapiskolát mutat be: a Királyhelmeci Magyar Tannyelvű Alapiskolát, valamint az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolát. Folytatódnak a megszokott rovatok is, így a Házunk tájából az elmúlt hónap oktatási hírei, információi „olvashatók ki”, Lacza Tihamér Tankönyvek hősei sorozatából azt tudhatjuk meg, ki is volt Ibn Butt-ta, Jakab István nyelvész nyelvművelő cikkében pedig a fürdővízzel a gyereket is kiöntjük.
A tantárgyak között ezúttal a zenei nevelés, a matematika, az irodalom, a földrajz, a történelem között válogathatunk, de az óvodai nevelés szempontjából fontos dolgokra, a tanulási zavarok korai tüneteinek a felismerésére is felhívjuk a figyelmet. A Katedra színes posztermellékletén Simon Attila történész-tanár sorozatának, a Magyar–szlovák történelmi érintkezési pontok a 20. században címűnek a második részét találhatják meg, amely az első világháborúval, és a történelmi Magyarország széthullásával foglalkozik.
„Manapság nem állunk valami jól a történelem oktatását tekintve” – írja Angyal László, áttekintve a magyar iskolák számára kínált, szlovákról fordított tankönyveket. A megoldásként, pontosabban a hiánypótlásként a Kovács–Simon hazai szerzőpáros A magyar nép története című kiadványsorozatát ajánlja, amelyet a Lilium Aurum Kiadó jelentetett meg.
Olvashatunk még egy 20. századi magyar tanítósorsról, a Szülői szemmel rovatban arról, miért is maradnak a régi oktatási módszerek, miért csak néha találkoztunk valami újjal, az Egészség rovatból megtudhatjuk, miért is népbetegsége korunknak az allergia, de arra is választ kapunk, milyen szerepük van a civil szervezeteknek a környezeti nevelésben.
A lap két alapiskolát mutat be: a Királyhelmeci Magyar Tannyelvű Alapiskolát, valamint az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolát. Folytatódnak a megszokott rovatok is, így a Házunk tájából az elmúlt hónap oktatási hírei, információi „olvashatók ki”, Lacza Tihamér Tankönyvek hősei sorozatából azt tudhatjuk meg, ki is volt Ibn Butt-ta, Jakab István nyelvész nyelvművelő cikkében pedig a fürdővízzel a gyereket is kiöntjük.
A tantárgyak között ezúttal a zenei nevelés, a matematika, az irodalom, a földrajz, a történelem között válogathatunk, de az óvodai nevelés szempontjából fontos dolgokra, a tanulási zavarok korai tüneteinek a felismerésére is felhívjuk a figyelmet. A Katedra színes posztermellékletén Simon Attila történész-tanár sorozatának, a Magyar–szlovák történelmi érintkezési pontok a 20. században címűnek a második részét találhatják meg, amely az első világháborúval, és a történelmi Magyarország széthullásával foglalkozik.
Katedra, Felvidék Ma
