A külhoni magyar keresztények legnagyobb csalódása az elmúlt években Erdő Péter. A tapasztalt, képzett egyházjogászt látták benne, aki képzettsége okán talán szól majd egy hatékony szót a külhoni magyar katolikusok ügyében is.
A jelek azonban azt mutatják, a jogi purizmus esetünkben az ügy kárára s nem a javára szolgál.

Erdő Péter hallgat a csángók esetében.

Erdő Péter nem szól a felvidéki katolikusok ügyében, holott az a farizeus barátkozás, amelyet a magyar püspöki kar tagjai a szlovák püspökök irányában mutatnak, egyenesen káros. „Gyümölcséről ismerjük meg a fát” – tanít az Írás. A felvidéki katolikusok igényei iránt tanúsított érzéketlenség egyértelműen káros.

Esztergomban három évvel ezelőtt a két püspök-elnök aláírt egy – úgymond – megbékélési nyilatkozatot, amelyet a szlovák püspökök a magyar püspöki kar bocsánatkéréseként értelmeztek – és fogadtak el (lásd a közszolgálati Szlovák Televízió ezzel kapcsolatos riportját). A maguk egyszerű nyelvére le is fordították a lépést: a magyar püspökök minden lépésünkbe beleegyeznek, bizonyára az apostoli szeretet jegyében.

A válasz nem váratott sokáig magára: létrejött a gyalázatos új egyházmegyerendszer.

A magyar püspökök mosolyognak, sok őszinte barátjuk van a szlovák püspökök között, mondják. Azok meg nevetnek rajtuk.

Persze, az örökkévalóság szempontjából másként fest a dolog. Csakhogy addigra elfogy a ma még négyszázezer főt számláló szlovákiai magyar katolikusság.

Hallom az egyházjogászok szavait: nem szólhatunk bele más nemzeti egyház dolgaiba.

Csakhogy ez nem csupán jogi kérdés. Egy sima püspök, egy sima egyházjogász talán mondhat ilyeneket. Az esztergomi prímás érsek nem. Az elmúlt kilencven évben nem is mondott.

Kádár János mondta utoljára: nem szólhatunk bele az ottani ügyekbe. A mai magyar politikusok közül – minden kétség és probléma ellenére – egy sem merné ezt megkockáztatni, teljes érzéketlenséget mutatni a külhoni magyarok sorsa iránt.

A második világháború óta nem volt ennyire magára hagyatott a külhoni – elsősorban a felvidéki – katolikusság.

Magyarország ma válságokkal küzdő ország. Ha ezt úgy kell értelmezni, hogy Magyarországon már a püspökök lelkiismeretére sem lehet számítani, akkor ez valószínűleg szomorú és mély igazság.
A felvidékieket pedig a sok nacionalista püspök majd szépen bedarálja. Feltételezem, hogy a modern egyházjog szerint ettől lesz 21. századi az egyetemesnek mondott egyház. A budapest-esztergomi prímás érsek pedig majdcsak elszámol valahogy a Teremtő előtt.

– Várjas Sámuel –