Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szombaton találkozik Robert Ficóval. Nehéz időszakot élünk át: a kétoldalú kapcsolatok a mélyponton vannak. Ebben a helyzetben a magyar kormányfő megnyilvánulásainak, kijelentéseinek fokozott jelentőségük van.
Németh Zsolt a Népszabadság pénteki kiadásában a Fidesz elvárásait írja le.
A Fidesz – Magyar Polgári Párt kész együttműködni a magyar kormánnyal ebben a kérdésben, de konkrét elvárásaink vannak. Az első és a legfontosabb, amit le szeretnénk szögezni: a találkozónak egyedül akkor van értelme, ha konkrét eredményeket hoz a felvidéki magyarság számára. Egy közös nyilatkozatban olyan elemeknek is szerepelniük kell, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően a kisebbségi tankönyvekben lehessen szerepeltetni a helyiségneveket magyarul, s hogy Pozsony megszünteti azt a diszkriminációt, ami a magyar intézményeket és iskolákat az európai uniós támogatások szétosztásánál éri. Továbbá Pozsonynak garantálnia kell, hogy egyes kiemelt intézmények, mint a Selye János Egyetem a jelenlegi státusában működhet tovább. Ezek olyan elvárások, melyek semmivel sem növelik, legfeljebb szinten tartják a szlovákiai magyarság alapvető jogait. De a mai szlovákiai helyzetben már ez is valami, ezért érdemes miniszterelnöki csúcsot vállalni.
Ha a Gyurcsány-Fico-találkozó a magyar fél hozzájárulásával pusztán látszateredményekkel fog járni, a magyar kormányfő nem tesz mást, mint aláveti magát a szlovák taktikának, melynek a következő a lényege: el kell terjeszteni, hogy a feszültségért mindkét fél szélsőségesei egyformán felelősek. Ezt a logikát nem szabad elfogadni. Természetesen el kell ítélni azt a magyar fiatalembert, aki szlovák zászlót égetett, mint ahogyan nyugodtan leszögezhetjük: a Királyhelmecen, egyenruhában parádézó nyíregyházi honfitársaink Jan Slota legjobb szövetségesei. Csakhogy a kétoldalú kapcsolatok nem ezek miatt a szélsőséges, ámde marginális magyar csoportok miatt feszültek. Hanem a következők miatt:
1. A szlovák kormány egésze magáévá tette a fasisztoid Jan Slota magyarellenességét.
2. A szlovák parlament a benesi Dekrétumok megerősítésével ismét rögzítette a felvidéki magyarság kollektív bűnösségének elvét.
3. A szlovák igazságszolgáltatás diszkriminatív alapon járt el Malina Hedvig ügyében.
4. Szlovákia korlátozni akarja az anyanyelv használatát a kisebbségi tankönyvekben.
5. Szlovákia diszkriminálja a magyar anyanyelvű iskolákat az EU-támogatások szétosztásakor.
6. Szlovákia a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának parlamenti elítélésével megtagadja kisebbségeinek jogát az anyaországgal való kapcsolattartásához.
7. A szlovák parlament elnöke elzárkózik a Szili Katalinnal történő tárgyalásoktól.
8. A szlovák parlament tavaly megerősítette a magyar kisebbség kollektív bűnösségét kimondó korábbi határozatait.
9. Szlovákia máig sem tudta igazolni, hogy egy labdarúgó-mérkőzésen a magyar állampolgárok elleni rendőri attaknak lett volna alapja.
Ha Pozsony fel akar lépni saját szélsőségeseivel szemben, a szlovák kormányban kell kezdenie a tisztogatást. Ugyanis a fenti példák mindegyikében a pozsonyi kabinet játssza a főszerepet, nem pedig néhány marginális szélsőséges csoport.
Szlovákia kormánya a felvidéki magyarság emberi jogait sérti és ezáltal az egész régió stabilitását veszélyezteti. Ezért hibás az a magyar megközelítés, hogy mindez nem tartozik a nemzetközi fórumokra. De igen, oda tartozik! A Helsinki Egyezmény aláírása óta az emberi jogok odatartoznak! Ez világosan kiderül az Európai Bizottság Bel- és Igazságügyi biztosának, Jacques Barrot-nak november 10-i nyilatkozatából is, amely a magyar-szlovák vitával kapcsolatban egyértelműen leszögezi: a tagállamoknak be kell tartaniuk a kisebbségi jogokat, ami európai elvárás is. De rendkívül károsak azok a kormányzati nyilatkozatok is, amilyeneket többek között Göncz Kinga külügyminiszter tett és úgy hangzanak, mintha a jelenlegi helyzetért a két ország egyformán felelős lenne. A szombati találkozón tükröződnie kell a felelősségek közti különbségnek. Ez kétféle módon valósulhat meg. Vagy érdemi előrelépést jelentő zárónyilatkozatot sikerül elérni, vagy pedig semmilyen zárónyilatkozat nem születik, de a magyar miniszterelnök egyértelművé teszi, hogy ez miért történt. A magyar polgári oldal mindkét esetben fel tud sorakozni mind idehaza, mind külföldön a magyar kormány mögé, mert ebben az esetben egyértelműen jeleznénk: mi készek vagyunk a tárgyalásra, de következetes és határozott álláspontunk van. Ám ha Gyurcsány Ferenc egy semmilyen lényegi kérdést nem érintő nyilatkozattal tér haza, akkor hátba szúrja a felvidéki magyarságot. Ehhez a magyar ellenzék nem asszisztálhat, mert akkor egyértelművé válna: a Pozsonnyal szembeni korábbi magyar fellépésnek csak PR céljai voltak.
Népszabadság, Németh Zsolt
A szerző az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke
