A parlament elfogadta a közoktatási törvény módosítását, amely lehetővé teszi a földrajzi neveknek a kisebbségek nyelvén való tankönyvi használatát olyan módon, ahogy ez 2002 és 2006 között gyakorlattá vált.
A délelőtti szavazás során a képviselők jóváhagyták a közúti törvény és az európai parlamenti választásokról szóló jogszabály módosítását is.
***
A nemzeti kisebbségek nyelvén a tankönyveket az elfogadott törvénymódosítás szerint az alábbi módon kell kiadni:
a) a nemzeti kisebbségek nyelvén szokványos és használatos földrajzi elnevezéseket kétnyelvűen kell írni, oly módon, hogy első helyen a nemzeti kisebbség nyelvén, majd ezt követően államnyelven zárójelben vagy törtjellel, aszerint, ahogyan a 2002-2006 között engedélyezett tankönyvekben volt használatos.
b) A kartográfiai kiadványokban a földrajzi neveket államnyelven kell feltüntetni.
c) A tankönyv végén szójegyzékben kell a kisebbség nyelvén és az államnyelven feltüntetni szótár formájában a földrajzi neveket.
Néhány sorban még visszatérünk a tegnapi parlamenti vitához, amelyben egyaránt helyet kértek maguknak a szócsaták, viták, politikai villongások. A közoktatási törvény egyik kidolgozója Berényi József és bizottsági előterjesztője Andruskó Imre arra kérte a plénumot, hogy szakmai és ne politikai kérdésként kezeljék a javaslatot, amelynek sorsa megmutathatja, hogy a többség másodrendű polgárként kezeli-e a magyarokat vagy pedig figyelembe veszi jogos igényeit. Ezzel összhangban a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselője Martin Fronc úgy fogalmazott, hogy a vita arról szól, hogy milyen ez az ország, és hogy képesek vagyunk-e együttélni. „De ez a vita arról is szól, hogy milyen lesz a viszonyunk, és mindenkinek a hazája lehet-e Szlovákia” – mondta Fronc. Azzal érvelt, hogyha erőszakosan szlovák megnevezések használatára kényszerítik a magyar gyerekeket, attól még nem tanulnak meg szlovákul. Vele ellentétben a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj úgy vélte, nyelvileg elszigetelődnének a magyarok – ha az MKP javaslata érvényesülne. Szerinte a javaslat a kisebbségi status qou határait is túllépi, emelett azonban alkotmányellenes és a kormányprogramban foglaltaknak is ellentmond. „A kisebbségeknek joguk van nyelvüket használni, de nem az államnyelv kárára” – mondta Rafaj, hozzátéve „nem akarom senkinek az identitását elvenni, de azt ellenzem, hogy Nagy-Magyarország ideáját éltessük. Az SNS nem adja a nevét a Felvidék legalizálásához” – fogalmazott Rafaj, aki úgy véli, az ENSZ is lehet ez ügyben hivatkozási alap. Szerinte ugyanis a világszervezet is a standard megnevezésnek a használatát támogatja. Szlovákiában pedig a szlovák a standard. Ismét elhangzott az is, hogy a hazai térképészeti törvény is kizárja a magyar megnevezések használatát. Ezt a Szlovák Demokratikus és Keresztény Únió képviselője Tatiana Rossová is visszautasította, mondván, hogy akkor az idegen nyelvet oktató tankönyveket sem lehetne használni. Az ugyancsak SNS-es Jozef Rydlo pedig a Pán Szláv Unió álláspontját ismertetve nevezte erőszakos magyarosításnak az MKP törvénytervezetét, amely szerinte nyelvi gettó kialakitásához vezetne. „Egy nyelv sem avatkozhat bele egy másik nyelv szabályaiba, és semmilyen politikai hatalom nem hozhat olyan döntést, ami a meglévő nyelvszabályokat sérti” – érvelt az MKP tevezete és az anyanyelvi használat mellett Szögedi Anna. A tárgyi megjegyzések keretében ugyancsak erőszakos magyarosításnak nevezte a javslatot a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője Katarína Tóthová. A Smeres Ján Senko pedig kompromisszumos javaslatot várt volna az MKP-tól. A kompromisszumos javaslatot végül Pavol Paška házelnök terjesztette be.
Felvidék Ma, Pátria, mj, sk