A parlament módosította az ún. „iskolatörvényt”, melyet az MKP két képviselője kezdeményezett. Az eredeti tervezetet a házelnök módosító javaslatának elfogadása után bocsátották végső szavazásra, amikor is 107 igen szavazattal 13 nem ellenében a parlament azt elfogadta. Duray Miklós a házelnök módosító javaslata ellen szavazott, a végső szavazáson nem vett részt.
A nemzeti kisebbségek nyelvén a tankönyveket az elfogadott törvénymódosítás szerint az alábbi módon kell kiadni:
a) a nemzeti kisebbségek nyelvén szokványos és használatos földrajzi elnevezéseket kétnyelvűen kell írni, oly módon, hogy első helyen a nemzeti kisebbség nyelvén, majd ezt követően államnyelven zárójelben vagy törtjellel, aszerint, ahogyan a 2002-2006 között engedélyezett tankönyvekben volt használatos.
b) A kartográfiai kiadványokban a földrajzi neveket államnyelven kell feltüntetni.
c) A tankönyv végén szójegyzékben kell a kisebbség nyelvén és az államnyelven feltüntetni szótár formájában a földrajzi neveket.
Duray Miklós állásfoglalása:
Az a módosító javaslat, amelyet Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke Berényi József és Szigeti László képviselőknek az iskolatörvény módosítására benyújtott törvénymódosítási tervezetéhez terjesztett elő, vitatható elemeket visz a törvénybe, és bizonyos értelemben diszkriminálja a kisebbségek anyanyelvét.
1) a „szokványos” és „használatos” fogalmak jogi szemszögből nézve pontatlanok, mert tartalmuk meghatározása további ellentéteket válthat ki.
2) A földrajzi nevek kétnyelvű írására tett alternatívák – „zárójelben” vagy „törtjellel” – káoszt eredményezhet a leírt szövegben, mert nem nyújt egységes megoldást .
3) A „tankönyvekben a földrajzi nevek hasonló írása, mint az volt 2002-2006 között” újabb lehetséges ellentéteket válthat ki, mivel azok írásmódja az adott időszakban nem volt egységes.
4) A kartográfiai kiadványokból kizárja a kisebbség nyelvét, amely által diszkriminálja azt – és ez egyben alkotmányellenesnek is tekinthető.
– Felvidék Ma –
