Érsekújváron több mint két és fél órán keresztül tárgyalt egymással Ivan Gašparovič szlovák és Sólyom László magyar államfő.
A találkozót hosszabb előkészületek előzték meg, az eredeti tervek szerint a két államfő december 6-án Esztergomban találkozott volna. A szlovák fél azonban jelezte, hogy ez a helyszín nem felel meg. Diplomáciai forrásokból származó értesülések szerint azért, mert most Ivan Gašparovič kívánt a házigazda lenni. A szlovák fél eredetileg december 5-ét és Tótkomlóst javasolta, azt viszont a magyarok nem fogadták el. A két köztársasági elnök legutóbb november 11-én Varsóban találkozott egymással, ahol a lengyel függetlenség napja alkalmából rendezett ünnepségen vettek részt.
Ivan Gašparovič ma az érsekújvári polgármesteri hivatal előtt várta magyar vendégét, Sólyom Lászlót, majd a kézfogás és a kölcsönös üdvözletek után a városháza különtermébe vonultak el tanácskozni. A téren összegyűlt több tucat ember tapssal fogadta a két elnököt, és azt kérték tőlük, hogy fogadjanak el konkrét határozatot a megbeszélések után.
A találkozót megelőző közlemények szerint a magyar köztársasági elnök a magyar-szlovák konfliktus gyökeréről, a nézeteltérések mélyebb okairól készült tárgyalni szlovák partnerével. A szlovák fél a találkozó előtt olyan határozat-tervezetet terjesztett elő, amelyben nyugtalanságának ad hangot a két ország közötti viszony romlása miatt, amelyet a szélsőséges csoportok gerjesztenek a két országban.
A fél egy után kezdődő sajtótájékoztatón először a vendéglátó Ivan Gašparovič értékelte a két és fél órás tanácskozást, amelyen elsősorban a két országban felerősödő szélsőséges megnyilvánulásokról tárgyaltak. Szerinte ezek a negatív elemek visszatérnek és a múltat idézik vissza. Elmondta, a jövőben a szlovák jogszabályok alapján ezeket büntetni fogják, erről nemrég hozott döntést a parlament. Gašparovič kiemelte azt is, hogy a mostani helyzetben értékelni kell a polgárok kezdeményezését is, akik nem szeretnék, ha tovább fokozódna a feszültség, de jó néven vennék, ha a későbbiek során is hasonló találkozókra kerülne sor. A Sólyommal folytatott tanácskozás során természetesen szó esett a kisebbségekről is. Mindketten megegyeztek abban, hogy a kisebbségek garantálják a feszültségek csökkenését, azonban nekik is lojálisnak kell lenniük az állammal szemben.
Gašparovič hangsúlyozta: „Remélem ebben egyetért velem Sólyom László is, hogy a két államfőnek az a feladata, hogy a két szomszédos ország – amely tagja az EU-nak és a NATO-nak – kapcsolatait jobbá tegyük”.
Mindketten abban is megállapodtak, hogy a jövőben gyakrabban találkoznak majd egymással és párbeszéd segítségével próbálják megoldani a napjainkban feszültséget okozó problémákat. Végezetül a szlovák államfő elmondta: „,Örülök, hogy tudtam találkozni Sólyom László magyar államfővel és megbeszélhettük a kialakult problémákat. Bár nem egyeztünk meg mindenben”.
Gašparovičnak az a benyomása, hogy a két ország közötti szerződés jó kiindulópont lehet a tisztázatlan kérdések koordinálására, beleértve a kisebbségek helyzetének megoldását is.
„Ha mi ketten pozitív jelzéseket küldünk a polgáraink felé, akkor a belénk helyezett bizalom lehet a bizonyítéka annak, hogy a két ország közötti helyzet fokozatosan normalizálódik.”
Sólyom László magyar államfő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy örült ennek a találkozónak, mert sikeres volt.. „Nagyon nyitott és őszinte párbeszédet folytattunk, de nem értettünk mindenben egyet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ellenségesek voltunk egymással szemben. Ilyenkor az okok tisztázására, a közös értékek felmutatására van szükség”. Sólyom elmondta azt is, hogy Magyarországon nem tapasztalható semmiféle szlovákellenesség, de a kisebbségekkel szemben sem nyilvánul meg ellenszenv. Megemlítette annak a szociológiai felmérésnek az eredményét is, mely szerint a magyarok a szlovákokat tartják a hozzájuk legközelebb állóknak, amit pozitív jelzésnek tart. Sólyom szerint ezért érthetetlen, hogy miért vannak olyan hangok Szlovákiában, melyek azt állítják: Magyarország, a magyarok veszélyeztetik Szlovákiát.
A magyar államfő számára érthetetlen az a tapasztalható jelenség is, mely szerint a szlovákiai magyarok helyzete 2006-tól egyre rosszabbodik. Megemlítette azt is, hogy nem mindegy, a szélsőséges megállapítások kitől és honnan hangzanak el: a marginális csoportoktól vagy a politikai szférából. Szerinte komoly szerepet játszik ebben az eltérő történelemértelmezés is. Sólyom szerint a két ország közötti feszültség megszüntethető, és a történelmi sérelmek felhánytorgatása sehova sem vezet. Egyetértett Gašparovič elnökkel abban, hogy a kölcsönös párbeszédet tovább kell folytatni, mégpedig a nyilvánosság, a diákok, a lakosság bevonásával, és bármilyen kérdésről. „Feladatunk az, hogy az emberek előtt beszéljünk” – mondta Sólyom, hozzátéve: „Megkértem a szlovák államfőt, hogy látogasson el Magyarországra bármikor, akár nem hivatalosan is. Jöjjön el és látogassa meg az ottani szlovákokat, hogy meggyőződjön arról, békésen élnek egymás mellett az emberek”. Sólyom felajánlotta azt is, hogy gyorsítsák meg anyagi támogatással a közös történelemkönyv kiadását. Hozzátette azt is, hogy elsősorban nem egymás álláspontjának a felülírása érdekében, hanem azért, hogy megmutassuk, milyen az álláspontunk.
Végül kérte Gašparovičot, hogy jöjjön létre Szlovákiában egy nemzetiségi törvény. Ezzel kapcsolatban még elmondta, bizonyára a szlovák alkotmány és több más törvény is foglalkozik a kisebbségekkel, de szerinte egy átfogó törvény nagyobb garanciát jelenthet a kisebbségek számára. Sólyom végül még egy kéréssel fordult Gašparovičhoz. Megemlítette azt, amit korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is szorgalmazott, mégpedig a kisebbségi ombudsmanról szóló törvény megalkotását. A magyar államfő tudatában van annak, hogy Szlovákiában van ombudsman, de a kisebbségi ügyekkel foglalkozó személy, politikai pártoktól, kormányoktól függetlenül, csak az ő problémáikkal foglalkozhatna. Végezetül elmondta: „Remélem, hogy minél hamarabb sor kerül a következő államfői megbeszélésre.”
Felvidék Ma, Pátria, sk
