Az elnök úr a hallgatni arany elvhez tartja magát, így el tudja kerülni a hibákat. Ekképpen kommentálta egy neves szlovák politológus azt, hogy Ivan Gašparovič jelenlegi államfő nem hajlandó kiállni vitára legfőbb riválisával, az ellenzék jelöltjével, Iveta Radičovával a március 21-ikei köztársaságielnök-választás előtt.

 

A pozsonyi Pravda című újság összeállítása szerint az elemzők egyöntetű véleménye, hogy egy nyílt tévés vita egyáltalán nem kedvezne Gašparovičnak. Michal Horský, akitől a hallgatni arany mondás elnöki verziója származik, úgy véli, az államfő jobban teszi, hogy nem beszél, ugyanakkor Radičováról is azt mondja, hogy kampánya aktívabb ugyan, de lényegeset még nem sikerült mondania.

Az első forduló előtt szinte biztos, hogy nem lesz kétszemélyes tévé-vita, mert, mint Gašparovič környezete mondja, összesen hét jelölt van, és még egyáltalán nem lehet tudni, ki kerül be a második fordulóba, majd akkor lehet erről beszélni.

A két legesélyesebb jelölt egyelőre csak üzenget egymásnak, de azt vaskosan. A minap Radičová egyszerűen csak glosszának nevezte Gašparovič ország-értékelő beszédét, és bírálta azt is, hogy kívülállóként szemléli a gazdasági válság hatásait enyhíteni igyekvő kezdeményezéseket. Radičová szerint egy ilyen időszakban, amikor gazdasági válság van, az államfőnek egy szakmai csoportot kellene összehívnia, ahova az egyes pártok szakértőit, akadémiai szakembereket hívná meg, és velük együtt kellene keresnie a megoldásokat. A javaslatokat pedig a parlament elé kellene terjeszteni.

Az államfő nyomban visszavágott, és úgy érezte, nem maradt adósa, az utóbbi kijelentésre azt reagálta, hogy “a képviselő asszony nyilván még nem olvasta alkotmányunkat, és egyáltalán nem ismeri azt”, jelezve ezzel, hogy elnökként nem javasolhat törvényeket. Ebből a kijelentésből viszont valójában Radicová profitált, mert Gašparovič ezzel elismerte, hogy a másik öt jelölt a futottak még kategóriába tartozik, és a fő ellenfél végülis az ellenzék közös jelöltje.

Radičová, mint az ellenzék jelöltje, a szlovákiai magyarok szavazataira is számít. Egy közelmúltbeli nyilatkozatában azt mondta: “prioritásnak kell lennie a jó viszony ápolásának szomszédos államokkal, főleg Magyarországgal”. Ekkor sem hagyta ki a köztársasági elnök bírálatát, úgy vélte: “az államfőnek aktívnak kellene lennie a szélsőségek, a nacionalizmus minden megjelenési formájával szemben, attól függetlenül, melyik oldalról érzékelhető az”.

Szlovákiában március 21-én tartják a köztársaságielnök-választás első fordulóját, összesen heten indulnak a posztért. Ha egyetlen jelölt sem szerez ötven százalék, plusz egy szavazatot, akkor második forduló lesz a két legjobb eredményt elért jelölt részvételével.

Stop