Dévény/Devín/Tbeben
Pozsony környéke
Ma már Nagy-Pozsony (Bratislava) része. Dévény várának romja 212 m magas meredek sziklán árválkodik, átellenben vele az osztrák védővár: Hainburg. A szirten már a kelták és a rómaiak is építettek őrtornyot, hiszen európai jelentőségű utak kereszteződési pontja volt, erre vezetett a Baltikum felől Rómába a Borostyánkő út is. Az itteni palánkvárat először 864-ben Dowina néven említi a Fuldai évkönyv, ekkor morva fejedelmi székhely volt. A kalandozó magyarok e vár alatt mentek a Duna mentén nyugatra. Mivel az osztrák-bajor támadások is főként arról érkeztek, az Árpádok kővárat emeltek a favár helyén. Olykor a magyar király, máskor az osztrák herceg volt a vár ura, a XVI. században a Báthoryak kapták meg Ferdinánd királytól, végül a Pálffyak kezére jutott, ők voltak a vár utolsó magánbirtokosai. A várban a XIX. század elejéig laktak is, de 1809-ben a franciák felrobbantották. A vár a XIX. század közepétől a szlovák nemzeti mozgalom egyik központja volt. A várrom alatt évente Cirill és Metód hittérítők tiszteletére ünnepségeket tartanak. Területén 1965-től rendszeres régészeti kutatás folyik. Egyebek közt feltárták a vár egykori kútját, római és népvándorlás kori építmények maradványait, egy gótikus palota romjait. Dévényben a Duna partján egy millenniumi emléktábla található. A község eredetileg gótikus római katolikus temploma a XIV. század első felében épült, a XVII. században renoválták, és barokk kupolával látták el, később még tovább barokkosították. A községben két kastély is van, az egyik eredetileg késő reneszánsz stílusú volt, de teljesen átépítették, a másik eredetileg korai barokk építmény, amelyet a XVIII. század végén barokk stílusban építettek át. A vár alatti község lakói a XV. századtól kezdve főleg borászattal foglalkoztak, a helyi ribizlibor mindmáig híres.
