Tiltakozását jelentette be a kárpátaljai Rahó tanácsának (közgyűlésének) néhány képviselője az ellen, hogy a testvérvárosról, Szegedről nevezzék el a települést átszelő Tisza egyik partszakaszát, mondván: a „fasiszta” elnevezés sértené az ukránok méltóságát. A Tisza forrásvidékén fekvő Rahó képviselő-testülete szerdán döntött arról, hogy a magyarországi városról nevezik el a település Tisza-parti sétányát abból az alkalomból, hogy 70 évvel ezelőtt létesült testvérvárosi kapcsolat Szeged és a kárpátaljai kisváros között, s a viszonyt 1997-ben megújították. A névadási ünnepséget a képviselők a város napjára tűzték ki – közölte pénteken az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.
A döntésen felháborodott egyik képviselő, Vaszil Bokotej a járási ügyészséghez fordult, hogy az érvénytelenítse a testület határozatát, amely szerinte „ukránellenes és nemzetiségi ellentéteket szít”. A képviselő úgy vélte, a rahói városi tanács döntésével semmibe vette Ukrajna elnökének rendeletét Kárpát-Ukrajna 70. évfordulójának a megünnepléséről, melynek értelmében az annak létrehozásában szerepet vállalt személyekről kell utcákat, tanintézeteket elnevezni. „Az elnök bizonyára nem vidékünk fasiszta magyar megszállása emlékének a megörökítésére gondolt” – közölte a képviselő, aki kilátásba helyezte, hogy a képviselő-testület döntésének érvényben maradása esetén „a régió öntudatos polgárai és hazafias erői” bojkottálják Rahó napjának a megünneplését.
Rahón és a környező nagyobb településeken közel háromezer magyar nemzetiségű lakos él szórványban.
Felvidék Ma, MTI, jag
