Május tizenhatodikán, e héten szombaton, a legtöbb hazai múzeum érdekes programokkal várja a látogatókat a Múzeumok és Galériák Éjszakáján. A Füleki Vármúzeumba törökök hada tart… Agócs Attila igazgató, néprajzkutató mégsem aggódott, amikor felkerestük a részletekért.
– Jönnek a törökök, a múzeum-igazgató pedig nyugodt?
– Tavaly októberben volt egy gyűjteményes kiállítás Komáromban, a Duna Menti Múzeumban, melyet kilenc intézmény 16. és 17. századi török vonatkozású tárgyaiból állítottak össze. Ennek ismétlése lesz most Füleken. A kilencből hét intézmény, közöttük a Betléri Kastélymúzeum és a Vöröskői Vármúzeum, török témájú tárgyi emlékeit – puskákat, pipákat, használati tárgyakat – állítjuk ki. Kapcsolatok és párbeszédek címmel fotókiállítást is nyitunk szombaton a Bebek-toronyban. Pavol Demeš diplomata és Martin Cako, az Ankarai Szlovák Nagykövetség munkatársa török vonatkozású emlékeket fényképezett a mai Szlovákia területén, illetve keresztény emlékeket Törökországban. Az este nyolc órakor kezdődő megnyitón fellép a török zenét játszó budapesti Arasinda etno-dzsessz együttes.

– Ki a Törökök Szlovákiában című kiállítás kurátora?
– PhDr. Drenko Zoltán régész, a Szlovák Nemzeti Múzeum Régészeti Múzeumának volt munkatársa. Drenko úr a füleki múzeum egyik alapítójának a fia, így füleki vonatkozása is van a kiállításnak. Régészeti indíttatását édesapjától kapta, aki megálmodta a Füleki Vármúzeumot. Itt volt Füleken annak idején, amikor megkezdődtek a feltárások, később ő ásta meg a Rimaszombat melletti Szabadka várát; ott nagyon sok török vonatkozású lelet került elő. Bevallom, nem volt könnyű elérni, hogy Fülekre kerüljenek ezek a roppant értékes tárgyak. Ez Füleki Vármúzeum nagy kultúrdiplomáciai sikere.

– Meddig lesz nyitva a múzeum szombaton?
– Éjfélig. Tavaly először volt ilyen Füleken. Háromszázan jöttek. A belépés ingyenes. Az idén is kivilágítjuk fáklyákkal a vár területét. Romantikus május esti séta tehető a romok között. Remélem, sokakat a vármúzeumba csalogatnak majd az apró, lobogó fények.

(Megjelent a Szabad Újság 2009/19-i számában, Bárány János)