Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke is felszólalt az RMDSZ nagyváradi megyei gyűlésén, beszédét az alábbiakban közöljük:
A hírhedt nyelvtörvény, amit a pozsonyi parlament két és fél napos vitát követően június végén fogadott el, komoly vihart kavart az EU országaiban. Nem véletlenül.
Ez a mai változat sajnos számunkra még lesújtóbb, mint amelyet az 1994 – 1998 közötti kormányzat fogadott el.
Jelzésértékű, az akkori kormányzat összetétele kísértetiesen hasonlít a ma regnáló kormányzathoz.
Egy hatalmas különbség azért fellelhető, akkor Szlovákia még csak közelébe sem került az EU és NATO-hoz, ma pedig rendes tagja mindkét államszövetségnek, nagymértékben köszönhetően a MKP igen határozott kiállásának és támogatásának.
Ez az ország mindenre képes, ami nem szalonképes az EU-ban. Az EU-ban a sokszínűség uralkodik számtalan területen, főleg a nyelvhasználat területén. Az európai értékrend keretében szent és sérthetetlen az anyanyelv használata. Mégis, Szlovákia immár EU tagként megmutatta…
Az anyanyelvhasználatot illetően Szlovákiában 15 éve érvényben van egy határ: azokon a településeken használható a nem szlovák közösség nyelve, ahol az adott közösség számaránya túllépi a 20 %-ot. Pedig az ET, EBESZ 10 %-os határt javasol a tagországainak.
Sajnos az utóbbi évek, évtizedek kemény asszimilációs szlovák politikájának következtében történelmi magyar városokban a magyarság számaránya e határ alá csúszott. Ilyen Nyitra, Vágsellye, Léva, Losonc, Szenc, Nagykürtös és más települések is. A nyelvhatár hihetetlen sebességgel közelít a szlovák-magyar országhatárhoz. A szlovák állami doktrína alapján, ennek elérése a mindenkori kormányzat célja.
És itt jön képbe az államnyelv védelméről szóló új törvény .
Ahol a magyarság számaránya nem éri el a 20 %-ot, ott a hivatalos érintkezésben, nyilvános felületeken, helyi sajtóban, hírközlésben nem használható a magyar nyelv. És a törvény újra bevezette a nyelvrendőrséget, a büntethetőséget egészen 5 ezer Euró értékig.
Mi ennek a következménye?
1. A vágsellyei, lévai, losonci kórházban a magyar orvos nem beszélhet magyarul magyar páciensével vagy a hivatalnok a városházán. Máskülönben komoly büntetést kockáztat.
Sajnos azért tragikus ez, mert főleg az idősek közül sokan nem beszélnek más nyelven csak magyarul, hiszen annak ellenére, hogy fejük fölött az országhatár 4-5-ször módosult, magyar iskolába jártak és egész életükben magyar közegben éltek.
Vagy a csallóközi idős páciens, aki Pozsonypüspökiben lévő kórházba jár és eddig mindig magyarul beszélt a doktor úrral.
2. Az egész ország területén ha magyar hirdetést akarnak elhelyezni egy reklámfelületen, a sajtóban akkor ugyanakkora betűkkel szlovákul is fel kell tüntetni a szöveget. Ott soviniszta ez a rendelkezés, hogy megszabja, sorrendben első helyen a szlovák szövegnek kell megjelennie. Na ez már a felsőbbrendűségről és a másodrendűségről szól. Ennek üzenete, sugallata : te magyar, rutén, cigány, asszimilálódj, szlovákosodj el, mert máskülönben ebben az országban másodrendű polgár leszel. Csak szlovákként tudsz majd érvényesülni.
3. Érdekes, hogy a törvény szerint a cseh nyelv kivételt képez, pedig lényegesen kevesebb cseh nemzetiségű él Szlovákiában, mint magyar.és nincs reciprocitás, Csehországban nincs kiemelt szerepe a szlovák nyelvnek.
4. A külügyminiszter és a kultuszminiszter durván csúsztatott, amikor Knut Vollebeckkel, az EBESZ emberi jogi biztosával való tárgyalásukról számoltak be. Elhallgatták azt, hogy a biztosnak a törvényhez lényeges módosító javaslatai voltak:
– a büntetéseket meg kell szüntetni,
– a felsőbbrendűséget meg kell szüntetni,
– a hivatalos érintkezésben helyt kell adni a nem szlovák anyanyelven beszélőknek,
– Szlovákia mihamarabb fogadjon el egy komplex törvényt a kisebbségek jogállásáról,
– nem szlovák nyelvhasználat küszöbét lecsökkenteni 10%-ra.
Mert : az EU a sokszínűségről szól, nem pedig a felsőbbrendűségről, másodrendűségről és a kirekesztésről.
Hadd vonjak párhuzamot Szlovákia és Románia között.
Szlovákia korábban nyerte el tagságát az EU-ban és a NATO-ban, mint Románia, ennek ellenére Románia egy demokratizálódási folyamatban lényegesen előbbre tart, mint Szlovákia. (Ez a kijelentés az önök számára talán kevésbé hihető, mert Szlovákiát az elmúlt időszakban Európa gazdasági tigriseként tartották számon.)
Romániában igényes, nehéz, de mégiscsak tárgyalások folynak a lehetséges autonómiaformákról, Szlovákiában ez a szó egy vörös posztó, aki száján kiejti azt rögtön megbélyegzik a politikában, a sajtóban. Pedig az EU-ban ez egy elfogadott szervezési, tömörülési forma, az EU 12 tagországában valamely formája érvényben van.
Szlovákiában ma elképzelhetetlen egy együttes kormányülés a Szlovák és Magyar kormány részvételével, sőt a helyzet csak súlyosbodhat, mert a szlovák kormányfő hetente Orbán Viktorral riogatja a szlovák polgárokat.
Az összehasonlításban hadd emeljek ki egy részterületet, amely sokat elárul : ez a vasút.
A Székely expressz átszelte Erdélyt, élén a jelképes, címeres Noháb mozdonnyal. A Csíksomlyói búcsú idején minden jelentősebb állomáson megállt, ahol a magyarok meghatóan közösen ünnepelnek. Erdélyben minden vasúti megállóhely felirata kétnyelvű, magyar megnevezése is büszkén jelzi, kik laknak a településen.
Magyarországi adakozásból felújítják az újra csak jelképes csíkgyimesbükki őrbódét, a magyar királyi vasút legkeletibb megállóját.
Nos, Szlovákiában ez mind elképzelhetetlen. A vasúti megállók feliratai szigorúan egynyelvűek. A nemzetközi expresszben, amely Budapestről érkezik, az utasokat csak szlovákul, angolul és németül köszöntik.
Nem tudom elképzelni azt, ha igény merülne fel a magyar királyi vasút jelentős, Párkány-Nánai állomása egyik történelmi épületének magyar jellegű újjáépítésére, hogy a vasút illetékesei ehhez hozzájáruljanak.
Térjünk vissza a szlovák államnyelv védelméről szóló törvényhez :
az EP külügyi bizottsága alelnökének, Michael Gahlernek véleménye a törvényről : A nyelvtörvény elszigetelheti Szlovákiát. Michael Attkinson, Dél-Ausztrália igazságügyi miniszterének véleménye a nyelvtörvényről : Kőkorszaki államnyelvtörvény.
S végül egy sommás vélemény a beterjesztő céljáról :
Ez egy soviniszta, az EU-ban , de talán egész Európában példa nélküli, kirekesztő, diszkrimináló törvény. Megijeszti, bünteti Szlovákia polgárait azért, hogy anyanyelvüket használják a hivatalos érintkezésben ott, ahol a lehetőség adott, mert történetesen két magyar ember beszél egymással.
Célja egyértelműen az elrettentés. A nem szlovák polgárok felé azt sugallja, hogy asszimilálódj, olvadj be a többségi nemzetbe, add fel magyarságodat, hiszen te úgyis csak másodrendű polgár vagy. Ha érvényesülni akarsz, válts, légy szlovák.
Köszönjük szépen a nagyváradiak tisztes kiállását, köszönjük azt, hogy felemelik hangjukat, tiltakoznak. Ez egy újabb fontos jelzés lehet a Szlovák kormánynak, hogy ma, a 21.század elején nem lehet kirekesztő, diszkrimináló, 19. századi megoldásokat alkalmazni. Szeptember 1-jére szervezünk tiltakozó nagygyűlést, Dunaszerdahelyen.
Farkas Iván, az MKP OT elnöke
Felvidék Ma
