„Rendelkezni saját sorsunkról…” Lényegében ez a jobbító szándék vezette el a szervezőket a tavalyi Kurultaj megrendezése óta az idei, bösztörpusztai Magyarok Országos Gyűlésének megvalósításához.
Az előzetes hírek szerint több százezer embert vártak Bösztörpusztára, így hát nem kevesen érkeztek az úgynevezett 0. napon, még csütörtökön, hogy elkerüljék a zsúfolt utazást.
Akik így tettek, meglehetősen bölcsen tették, hisz másnap, egészen vasárnapig érzékelhető volt a csúcsforgalom, mely Bösztörpuszta – Kunszentmiklós , és Szabadszállás-Bösztörpuszta útvonalon több kilométeres dugót eredményezett…
A mintegy háromnapos gyűlésre, a Kárpát – medence , de mondhatom nyugodtan a világ minden tájáról érkeztek magyarok. A mintegy 300 hektáros területen mindenki megtalálhatta szája íze szerint való programját, a szervezők gondoskodtak arról, hogy egy perc unatkoznia valója se legyen az embernek. A szó szoros értelmében, a programok kavalkádját élhettük át a néptánc-fellépésektől kezdve, a gyermekfoglalkozásokon át, a szellemi előadásokig bezáróan. Beszámolni sem tudhatunk mindenről, hisz fizikai képtelenség lett volna mindenütt ott lennünk. Csupán megpróbálkozhatunk egy-egy szemelvény kiragadásával, bemutatni az olvasónak, mi is volt Bösztörpuszta, mely azon az úton halad, hogy fogalommá váljon a „Jó volt magyarnak lenni” fogalmává.
Ismertetésünket értelemszerűen kezdjük a legkisebbekkel. Nem panaszkodhattak az idelátogató családos szülők, gyermekeiket bőséges programkínálat várta. Reggeltől-estig mesemondók váltották egymást, közben igény szerinti kézműves-foglalkozásokra került sor, rovásírás elsajátításával is megpróbálkozhattak a kicsik. Legnépszerűbb az úgynevezett várjáték volt, melyen a gyermekek két csoportban magyarok és törökök várvédők és ostromlókra oszolva, küzdöttek egymással…
A felnőttek számára még nagyobb volt a bőség zavara. A Forduló Színpadon mindhárom nap népi együttesek váltották egymást, szebbnél-szebb bemutatókkal, majd esténként táncház vette kezdetét. A három nap alatt többek közt felléptek a Felvidéki hagyományőrző-csoportok.
A Nagyszínpadon esténként vegyes zenei stílusú együttesek léptek fel. Többek közt a Szkítia zenekar, Ismerős Arcok zenekar és külön büszkeséggel említhetjük a Felvidéki Rockszínház fellépését Karkó Henrietta vezetésével, ám sajnos a közelgő és aztán be is következő vihar miatt félbe kellett szakítani a Napba öltözött leány c. rockopera bemutatóját – a közönség biztonsága érdekében.
A Küzdőtéren óráról órára különféle hagyományőrző csoportok, sportegyesületek mutatták be tevékenységüket, íjászatban, lovaglásban…
A Pusztaegyetem előadásairól az ember szellemileg felfrissülve léphetett ki, a neves előadókat hallva. Néhány név a sok közül: Andrásfalvy Bertalan történész, Wittner Mária – 56-os szabadságharcos, Máté László író Kondor Katalin a Magyar Rádió volt vezetője, Papp Lajos szívsebész, Friedrich Klára-Szakács Gábor rovásírás-kutatók, Szántai Lajos, történész, Papp Gábor, művelődéstörténész, Molnár V. József, művelődéstörténész és még sokan mások.
Az irodalom szerelmeseinek is akadt bőven elfoglaltságuk, a Nemzeti Könyvsátorban. Amellett, hogy könyvkiadók árusították könyveiket, irodalmárok és történészek előadásaira, beszélgetésekre is sor került. Nevezetesen Kiss Dénessel, Püski Istvánnal, Zétényi Zsolttal …
A Magyar Találmányok Házában magyar tudósok, vagy egyszerűen csak gondolkodó magyarok újításaik, találmányaik kerületek közszemlére.
Mindeközben reggeltől-estig magyar termékek vására volt, ahol úgy a magyar ember gyomra, mind szellemi igényei kielégülhettek. Éppúgy megtalálhatóak voltak a főleg Felvidéken megkaphatatlan, nemzeti létünkkel foglalkozó könyvek, őstörténetünktől kezdve a politikatudományig. Továbbá magyaros ruhaneműket is beszerezhettek az arra vágyók. Kézműves-alkotásokban sem volt hiány, díszített fafaragások, tárgyak.
Kiemelkedő eseménynek számított a péntek déli hagyományőrző csoportokból összeálló Történelmi Élőkép és az esti Szent Korona-szertartás, majd a másnapi Szent Korona másolatának megérkezése.
Vukics Ferenc és segítői egy jobb, igazabb, szebb Magyarországért dolgoznak, reméljük kezdeményezésük Kosztolányi verssorai szerint fognak beteljesülni: „Ma csak szikratűz egy különc szívében, de holnapra már nagy testvérérzelem, Mely a viharban is lángolva égve uralkodik büszke százezreken”
Felvidék Ma, Mészáros Attila
