A Kossuth Rádió 180 Perc című műsorában ma reggel interjú hangzott el Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Ma találkozik a kormányfő szlovák kollégájával, Robert Ficóval. Bajnai Gordon hétfőn békülésre szólított föl két szlovák napilapban megjelent cikkében. És azt írta, hogy a megbékélés előfeltétele a nyelvtörvény módosítása.
• Műsorvezető: A délutáni találkozó előtt pedig vendégünk Bajnai Gordon miniszterelnök. Jó reggelt kívánok, Miniszterelnök úr!
• Bajnai Gordon: Jó reggelt kívánok!
• Műsorvezető: Kezdjük tehát a magyar – szlovák viszonnyal és találkozóval. Önnek a hét elején megjelent egy írása egy szlovák lapban. Nem reagált rá miniszterelnök kollégája. Tulajdonképpen semmiféle gesztusról nem hallani. Akár ezt figyelembevéve, mit gondol, mit érhet el a mai találkozóval?
• Bajnai Gordon: Hát nézze, óvatosan kell kezelnünk, hiszen nagyon nagy mélyponton van most a kapcsolat a két ország között. Innen nyilván fokozatosan lehet kilábalni és csak akkor, ha mind a két ország, mind a két ország vezetése, kormánya akarja azt, hogy előre menjünk. Ehhez kell az, hogy motiváció legyen. Mert mindaddig, amíg belpolitikai aspirációk ezt visszahúzzák, addig – éppen ma reggel olvastam egy lapban – nem lehet egy kézzel tapsolni. Mind a kettőnknek akarni kell ezt. De ha van akarat, akkor mi készek vagyunk arra, hogy az európai normák mentén kezdeményezzük ennek a problémának a rendezését. Azért lépett be – azt gondolom – Magyarország is, és gondolom Szlovákia is az Európai Unióba, hogy egy olyan klubba legyünk, ahol ilyen viták nem merülhetnek fel. Ha mégis felmerülnek, akkor meg annak van egy módja, hogy hogyan, milyen szabályok, normák szerint kell ezt elintézni. És mi szeretnénk ezeket a normákat érvényesíteni. A magyar kisebbség érdekében meg azért is, hogy ebből a szempontból is stabilabb legyen Európa.
• Műsorvezető: Azt mondja, hogy óvatosak a várakozásai. Akarja a szlovák fél a megbékélést? Az előre lépést? Egyáltalán ön lát érdemi előrelépést akár a mai találkozón lehetőséget, esélyt?
• Bajnai Gordon: Esélyt látok, találkozni pedig mindig kell és van értelme. Meg kell próbálni beszélni, asztalra tenni a problémákat és ha lehet, megegyezni. Én nem gondolom, hogy ma egy csapásra minden megoldódik, de abban bízom, hogy előre tudunk lépni. Ez délután fog kiderülni.
• Műsorvezető: Konkrét javaslatokkal érkezik?
• Bajnai Gordon: Természetesen.
• Műsorvezető: Ezekről viszont gondolom, most részleteket nem nagyon árul el.
• Bajnai Gordon: Udvariatlanság lenne egy találkozó előtti diplomáciában kiadni a pozíciónkat. Először a partneremmel kell megismertetni ezeket a javaslatokat és megvárni, hogy ő hogyan reagál és neki milyen javaslatai vannak. az én javaslataim a probléma megoldására fognak irányulni, arra, hogy hogyan lehet elérni azt, ami egyébként mindkét országnak érdeke, hogy javuljon a viszony és hogy mindkét országban élő kisebbségeknek is javuljon a helyzete.
• Műsorvezető: Ezek a javaslatok mégis mire vonatkoznak? A nyelvtörvényre mindenképpen.
• Bajnai Gordon: Az megkerülhetetlen. Hát nyilvánvalóan a kapcsolatunk azért jutott mélypontra, mert hogy olyan nyelvtörvényt fogadtak el, pontosabban úgy módosítottak egy meglévő törvényt Szlovákiában, amely az európai biztonsági és együttműködési szervezet illetékes főbiztosa szerint is megbontja az egyensúlyt a kisebbségi nyelvek használata és az állami nyelv használata között Szlovákiában és ezt valamilyen módon helyre kellene állítani.
• Műsorvezető: A találkozó hangulatát mégis, ön szerint hogyan befolyásolhatja Balassagyarmat polgármesterének tegnapi nyilatkozata, amely szerint Fico miniszterelnök kerülje el Balassagyarmatot, mert hogy nemkívánatos személy a városban.
• Bajnai Gordon: Ez butaság. Hát nézze. Egyrészt Magyarországnak nem szabad lemenni kutyába. Nem szabad elkövetnünk olyan hibákat, amivel mi magunk kérdőjelezzük meg azokat az európai normákat, például a schengeni határátlépést, a szabad átlépését minden polgárnak, no pláne közjogi méltóságoknak, ami miatt mi kritizáltuk Szlovákiát – egyébként szerintem joggal – amikor Sólyom László köztársasági elnököt kitiltotta. Ha mi kritizáljuk Szlovákiát azért, akkor nekünk ezeket a normákat be kell tartani, különben nincs jogalapunk. Ezért én butaságnak tartom általában is és felelőtlenségnek hogyha valaki ilyen szimbolikus cselekedetekkel hiszterizálni akarja a közvéleményt. Egyébként pedig hát önkormányzatoknak nincs kompetenciája abban a kérdésben, hogy ilyen államközi ügyeket rendezzenek, a saját területükön meglévő bizonyos kérdésekért, oktatási, szociális ügyek egy részéért, a városfejlesztésért van felelősségük, nem azért, hogy a külpolitikában feszültségeket gerjesszenek.
• Műsorvezető: Lépjünk eggyel tovább. Költségvetés. Tegnap elfogadta a tervezetet a kormány, mégsem sok számot ismertünk meg. Sokakkal egyeztetnek még és sok minden változhat még? Vagy mi annak az oka, hogy a részleteket azért még nem igazán ismerhetjük.
• Bajnai Gordon: Hát nézze, egy ilyen költségvetés parlamenti elfogadását megelőzően különböző szakaszok vannak. az első az, hogy a kormány döntse el, hogy ő pontosan hogyan képzeli el a költségvetést. Mik a fő keretszámok és azoknak mi a tartalma. Ennek a folyamatnak vagyunk most a végén, hiszen tegnap a kormány fogadta el, most már második olvasatban a költségvetést. Ugyanakkor az első olvasatot követően elkezdtünk egyeztetni különböző érdekképviseletekkel, társadalmi partnerekkel. Ez egy elhúzódó folyamat lesz, a parlamenti szakasz elején is folytatjuk ezeket az egyeztetéseket, ezt ajánlottam az önkormányzatoknak, ez történik az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és máshol. Rengeteg részérdek sérül egy ilyen költségvetésben, amikor a magyar gazdaság két év alatt 7,5 százalékkal esik vissza. Gondoljon bele, az gyakorlatilag közel egy havi jövedelme Magyarországnak, ami elveszik a válság miatt. Egy családban is hogyha egyhavi jövedelemről le kell mondani, akkor újra kell számolni sok mindent és újra be kell osztani azt, amire költünk. Ezt kellett most megcsinálnunk. Ez azt jelenti, hogy ahogy szeleteljük ezt a kisebb tortát, most mindenkinek egy picit kevesebb jut. Ezért sokféle érdek sérül, de nekünk az a dolgunk, hogy az egészet egybe nézzük és hogy mindenkinek jusson annyi, hogy ne haljon éhen, túlélje ezt a nagyon nehéz jövő évet és utána ismét nagyobb lehessen a torta Magyarországon.
• Műsorvezető: Na most a számokról. Az IMF ellenőrizte a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos számokat? Azt, hogy mire alapozzák a várakozásaikat?
• Bajnai Gordon: Hogyne. Ez a dolguk és ezt most meg is tették az elmúlt két hétben.
• Műsorvezető: Tehát ellenőrizték azt, hogy mi alapján számol a kormány.
• Bajnai Gordon: Persze, ezt mindig megteszik, negyedévente.
• Műsorvezető: Meg tudja azt erősíteni – és ez számomra szokatlannak tűnik – hogy az IMF delegációja felkereste a Központi Statisztikai Hivatalt a negyedéves GDP számítás módszerére voltak kíváncsiak.
• Bajnai Gordon: Nem tudok erről, nem követtem ezt, de ha megtették, akkor tegyék nyugodtan, hát nyilvánvalóan a Statisztikai Hivatalnak eurokonform módon kell ezeket a számokat adni, hiszen tagjai vagyunk az európai statisztikai eljárásokról szóló egyezménynek is.
• Műsorvezető: De ez nem valamiféle bizalmatlanság jelen az IMF részéről, a számok valóságtartalmát illetően?
• Bajnai Gordon: Nem. Kizártnak tartom. Az IMF kifejezetten pozitívan nyilatkozott, most például ha látta a nyilatkozatokat, akkor azt mondta, hogy Magyarországon a kormány átfogó mély, és lényeges strukturális változásokat hajtott végre, Magyarország jó úton halad. Magyarország tudja tartani a költségvetési hiányát az idén és jövőre is és általában nagyon optimisták, egyesek szerint túl optimista az IMF Magyarország gazdaságát illetően.
• Műsorvezető: Sőt, elemzők szerint önök túlságosan pesszimisták egy-egy számot illetően, 400 milliárd forintos bevételkieséssel számolnak. Több elemző szerint azonban ez több a reálisan várható bevételkiesés miatt. Mi az oka, hogy önök így kalkulálnak? Több tartalékot terveznek, hogy a hiánycélt mindenképpen teljesíteni tudják?
• Bajnai Gordon: Nekünk az a dolgunk, hogy olyan költségvetést csináljunk, amit mindenképpen be lehet tartani. Magyarországnak az egyik legnagyobb problémája, hogy elvesztette korábban a külföldi piacok bizalmát. Ez okozta a 317 forintos forint – euró árfolyamot. Ez okozta azt, hogy égbe szöktek a kamatok, és hogy Magyarország csődkockázatát tavasszal több mint 6 százalékra tették. Ennyivel volt drágább Magyarországnak hitelt fölvenni, mint mondjuk egy biztonságosabbnak tartott országnak. Most azt értük el az elmúlt 5-6 hónapban, hogy a forint árfolyama erősödött, hát ön is pontosan tudja, köze 40, et-40 forintot. Azt értük el, hogy helyreállt az egyensúly. Ezzel el kezdett erősödni a bizalom Magyarország iránt. Ez az erősödő bizalom hozta a forint erősödést. A forint erősödése pedig – úgy tűnik – lehetővé tette a jegybank számára, hogy az meg csökkentse a nagyon magas magyar kamatokat. Ha csökken a kamat, most itt tartunk, akkor a vállalkozásoknak is könnyebb hitelhez jutni majd. Ez már beindíthatja a növekedést, hogyha beindul a külső piac, mondjuk Németországba el tudunk adni árukat, akkor el tud indulni a gazdaság motorja és azt pedig munkahelyeket teremthet. Ezen az úton indult el a kormány, a bizalomerősítést elkezdtük, a forint erősödött, a kamatok csökkennek. Most látva, hogy már Németországban, Franciaországban éledezik a gazdaság, nálunk pedig csökkennek a kamatok, bízhatunk abban, hogy lassan-lassan elindul a növekedés és ismét bővülnek a munkahelyek.
• Műsorvezető: Elképzelhetőnek tartja azt, hogy akár már jövő év végén növekedjen a gazdaság? Számol ezzel a kormány?
• Bajnai Gordon: Elképzelhetőnek tartom azt, hogy nem az év egészében, hanem a jövő év második felében, ahogy ön fogalmazott, akkor már bővülő pályán legyen a magyar gazdaság. De a jövő év egészére még mindig egy kicsit negatív GDP növekedést, vagy magyarul fogalmazva, egy kicsi csökkenést számítunk, 0,9 százalékot.
• Műsorvezető: Nettó 85-90-120 milliárd forint. Már szerintem sokan tudják, hogy az önkormányzatokat érintő bevételkiesésről beszélek, illetve az önkormányzatokat érintő megszorításról beszélek. Ez kőbe vésett továbbra is:
• Bajnai Gordon: Igen, hát azt mondtuk, ezt mondom gyakorlatilag április óta, ezt írták alá a képviselők abban az emlékezetes nyilatkozatban is, hogy az önkormányzat, sajnos ők sem kerülhetik el azt, hogy amikor visszaesik a gazdaság így, hogy egy hónapi jövedelmünk kiesik, akkor náluk is megtakarítsunk. Összesen mintegy 120 milliárd forinttal csökken az önkormányzatokra jutó pénz, de azért mondjuk, hogy nettóban ez csak olyan 85-90 milliárd, mert vannak olyan tételek, mint például, hogy körülbelül 20 ezerrel kevesebb elsős diák van az idén iskolában, mint az előző évben. Hát ha ennyivel kevesebb a diák, akkor az kevesebb pénzbe is kerül. Vannak más olyan folyamatok is, amelyek évek óta zajlanak és amik automatikusan csökkentik a kiadásokat. De az a 85 milliárd forint, azt ki kell venni az önkormányzatokból. Hozzá teszem, hog ugyanakkor két területen növekedni is fog az önkormányzatok támogatása. Az egyik a közbiztonsági programunk kapcsán a településőrök, a faluőrök, hogy minden faluban legyen az emberekhez közel valaki, aki vigyáz a biztonságukra és eljár az ilyen ügyeikben, arra még több pénzt is kapnak. És ugyanígy az tervünk, hogy a családi napközi, az óvoda rendszerébe több pénzt adjunk és az Út a munkához programra, amelyben már az idén is 90 ezren dolgoznak, arra jövőre 13 milliárddal többet fogunk adni, mint az idén, mert ezt egy jó iránynak tartjuk.
• Műsorvezető: Csakhogy éppen az Út a munkához program esetében mondják azt az önkormányzatok, hogy 5-ről 10 százalékra nőhet az önrészük ebben a programban. Igaz ez?
• Bajnai Gordon: Vita van arról, hogy hogyan kellene szabályozni…
• Műsorvezető: …mert akkor már kérdés, hogy erre jut-e egyáltalán az önkormányzatoknak pénze.
• Bajnai Gordon: Kell hogy jusson. Én azt gondolom, hogy ez a program még mindig vonzóbb. Úgy csináltuk meg a programot, hogy az önkormányzatoknak is, meg a magánszemélyeknek is, akik nem dolgoznak, megérje, jobban megérje ebben a programban lenni és munkát vállalni, mint otthon ülni és segélyt kapni, vagy ha önkormányzati oldalról nézem, akkor segélyt adni. Azt számoljuk, hogy hogy lehet ezt a legpontosabban megcsinálni úgy, hogy a legtöbb ember munkájára elegendő pénz legyen, mert véget kell vetni annak Magyarországon, hogy jobb otthon ülni dologtalanul és várni a segélyt annak, aki képes dolgozni és helyette, mert ez egy lélekölő folyamat és ez egy társadalomromboló folyamat és e helyett az lenne jó, ha minél többen dolgoznának és az Út a munkához programot úgy is át kell alakítanunk, hogy minél hasznosabb legyen ez a munka és minél közelebb legyen a végleges, tartós elhelyezkedéshez, munkavállaláshoz.
• Műsorvezető: Mindent összevetve, összességében az önkormányzatok esetében az ideihez képest akár százalékosan, ha van ilyen számítás, mennyi, mekkora mértékű a csökkenés?
• Bajnai Gordon: Mi úgy számolunk, hogy a tényleges csökkenés az körülbelül 4,8 százaléka az idei, tehát 2009-hez képest 2010-ben. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoktól való elvonás összege arányában jóval kisebb, mint amit az ország más területein, más tevékenységeiben meg kell tenni.
• Műsorvezető: Mindenesetre az önkormányzatok még ezt sem tudják elfogadni.
• Bajnai Gordon: Nézze, mindenki meg fog szólalni. Mindenkinek az érdeke sérül, mert kisebb a torta. Nekem, mindenki azt teszi, ami a dolga. Aki egy részérdeket képvisel, az kiabál a maga részérdeke miatt. Sokszor jogosan, sokszor meg indokolatlanul. Az én dolgom az, hogy az egészet egybe nézzem és azt mondja, hogy nekem meg az ország érdekeit, a közérdeket kell néznem, azt, hogy Magyarország talpon maradjon, sőt, úgy alakítsuk át ezt a költségvetést, ezeket a rendszereket, hogy Magyarország végre ismét növekedni legyen képes, mert az IMF azt is mondta, hogy a magyar kormány várakozásai, úgy tűnik reálisak és hogy 2010 után, 2011-től már jelentős, 3 százalék fölötti növekedés lehet annak a programnak, annak az adócsökkentésnek az eredményeként, amit szintén tartalmaz ez a költségvetés.
• Műsorvezető: Közlekedés. Elsősorban most BKV. Egészen pontosan mit várnak a BKV-tól. Ma tárgyal a pénzügyminiszter Horváth Csaba főpolgármester-helyettessel. Mi az elvárásuk? Hogy abban a bizonyos gazdasági tervben mi legyen?
• Bajnai Gordon: Két dolgot várunk a BKV-tól és minden olyan onki vállalattól, aki valamilyen módon a segítségért jön a kormányhoz, mert nem a BKV az egyetlen ilyen. Az egyik az, hogy legyen rend. Hogy lássuk azt, hogy a közpénzt, aminek egy részét mi adjuk közvetlenül, azt hogyan költik el, mire használják, hogy ne fordulhassanak elő olyan felháborító esetek, mint amik például a BKV, de olvasom az újságban, nagyon sok más vidéki önkormányzat házatáján is előfordulnak, végkielégítések vagy más ügyek kapcsán. Hát az egyik, hogy legyen rend, legyen átláthatóság. Ezért mondta azt a kormány, hogy tessék kitenni az internetre a vezető tisztségviselők jövedelmét is és a felmondási végkielégítési feltételeit is.
• Műsorvezető: Erre mondja azt, hogy még ön is meg fog sok adaton lepődni.
• Bajnai Gordon: Hát én attól tartok, hogy akár még az állam, vagy mondjuk úgy, a kormányhoz tartozó vállalkozások esetében is tartok tőle, hogy lesznek meglepetések. Fel is kértem a pénzügyminisztert, illetve a Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjét, hogy amint megvannak ezek az adatok így összesítve, akkor kezdjünk el azon gondolkodni, hogyha valóban van probléma a mi házunk táján, hogy hogan lehet rendet tenni ebben a vonatkozásban az országban és ugyenezt várom el az önkormányzatoktól. Tehát az egyik, hogy legyen rend, a közpénzekkel rendesen gazdálkodjanak. A másik, a BKV esetében, ahol állami hitelgaranciát kérnek, az az, hogy lássuk, hogy ezt a garanciát majd azért lehetőleg nem váltják be az államon és hogy ez nem válik támogatássá, hanem a hitelt valahogy majd képes lesz jobb gazdálkodással kitermelni a BKV.
• Műsorvezető: Meddig kell erről a bizonyos hitelgaranciáról dönteni? Hiszen már ideén kellene 30 milliárd plusz a BKV-nak. Tehát nincs sok idő itt a tárgyalásokra?
• Bajnai Gordon: Hát rajtunk nem fog múlni, Oszkó miniszter urat, illetve Molnár Csaba miniszter urat bíztam meg közösen, hogy tárgyaljanak a fővárossal, a BKV-val arról, hogy milyen, hogyan tudják teljesíteni az elvárásainkat és akkor mi, azt mindenképpen szeretném megoldani, hogy Budapesten lehessen közlekedni, mert az senkinek nem érdeke, hogy ne menjen. De nekünk vigyázni kell a közpénzre és vigyázni kell, hogy úgy költsék el ezt a pénzt, hogy valóban a közlekedést segítse és ne ilyen zűrös módon, zavaros érdekek kapcsán kerüljön valakinek a zsebébe.
• Műsorvezető: Műsorunkban ezekben a napokban folyamatosan foglalkozunk Kenedi János kutató ügyével. A lényeg, hogy állambiztonsági iratokat akar évek óta tanulmányozni, de az állami hivatalok ezt nem engedik, még a jogerős bírósági ítélet ellenére sem. Mit gondol erről az esetről? A jogállamiság iránti bizalmat nem áshatja alá, hogy az állam jogerős bírói ítélettel is dacol?
• Bajnai Gordon: Nem ismerem ennek az ügynek minden részletét. Kértem már tájékoztatást, mert láttam a sajtóban azt, amire ön is hivatkozik, de egy dolgot mindenképpen el kell mondanom. Bírósági ítéleteket be kell tartani, a Magyar Államra is ugyanúgy kötelező, mint mindenki másra. Ha ebben a papírban valóban államtitkok vannak, olyan államtitkok, amik sértik a Magyar Köztársaság jelenlegi és nemcsak múltbeli érdekeit, akkor is meg kell találni a módját, hogy valamilyen módon megfeleljünk a bíróság ítéletének.
• Műsorvezető: És mit gondol arról, hogy ezt a minisztériumok mégis miért akadályozzák meg? Nyilván nem egy egyszerű osztályvezető akadályozza meg. Nem lehet ebben az ügyben miniszterek felelősségei is?
• Bajnai Gordon: Meg fogom vizsgálni. Arra hivatkoznak, ha jól értem az érvelést, hogy olyan nemzetbiztonsági információk vannak abban az egyébként több mint harminc éves, sőt több, mint negyven éves dokumentumban, amik a mai napon is sértenék a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, ha nyilvánosságra kerülne…
• Műsorvezető: …na de a bíróság azt mondja, hogy ki kell adni, ezek szerint akkor mégsem államtitokról van szó.
• Bajnai Gordon: Hát azt hiszem, hogy a bíróság ezt nem vizsgálta, vagy nem tudta vizsgálni. De mivel nem ismerem az ügyet, ezért nem szeretnék önnel vitatkozni. A véleményünk abban egyezik, hogy a bírósági ítéleteket végrekell hajtani. Rá fogok nézni erre az ügyre. Meg fogom nézni, hogy mit lehet tenni, hogy ne kerüljenek ki olyan államtitkok, amik sértenék az érdekeinket és ugyanakkor feleljen meg a bíróság ítéletének.
• Műsorvezető: Ha már nemzetbiztonságnál tartunk. Tudja, hogy ki lesz a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a távozó Ficsor Ádám, a hétfőn távozó Ficsor Ádám utódja.
• Bajnai Gordon: Jövő héten kiderül.
• Műsorvezető: És ez azt jelenti, hogy néhány napig ideiglenesen valaki más felügyeli majd a titkosszolgálatokat?
• Bajnai Gordon: Az a szándékom, hogy folyamatosság legyen, folytonosság legyen ezen a területen is.
• Műsorvezető: Mit vár az új minisztertől azután, hogy kiderült, a Nemzetbiztonsági Hivatal több komoly hibát is vétett a romagyilkosságokkal kapcsolatos nyomozás ügyében.
• Bajnai Gordon: Hát az egyik, hogy ennek a vizsgálatnak, amely most személyes felelősséget állapított meg néhány területen, abban ezt a személyes felelősséget ha megállapították, akkor vonják is le belőle a tanulságot. Tegyék meg azokat a lépéseket, amik rendet tesznek ebben, rendszerszerűen is, meg konkrét, egyedi személyes esetekben. De ez csak a mostani ügy. A másik, azt szeretném, ha lényegesen erősödne az együttműködés a rendőrség és a polgári titkosszolgálatok között a szervezett bűnözés elleni fellépésben és a szélsőségek elleni fellépésben. Magyarországot ez a két dolog fenyegeti az utóbbi időben jobban és ezért ebben javulni kell a hatékonyságnak ezen a területen.
• Műsorvezető: Felelősök alatt kit ért, vagy kiket ért? A korábbi minisztert, Szilvásy Györgyöt és a korábbi főigazgatót, Laborc Sándort is?
• Bajnai Gordon: Hát nekik legfeljebb közvetett és általános felelősségük lehet. Ha jól értem, itt konkrét szakmai hibákat követtek el a vizsgálat szerint. Konkrét helyeken ülő, a nemzetbiztonsági szervezethez tartozó illetékesek. Ha jól tudom az nem merült föl, hogy nem működtek volna együtt a rendőrséggel, hanem egy korábban, körülbelül másfél évvel ezelőtt követtek el olyan hibákat, amelyek eredményeként egy egyébként már megfigyelés alatt lévő – mint később kiderült, valószínűleg bűnöző – megfigyelését leállították, mert úgy értékelték a rendelkezésre álló adatokat, hogy az illető abba hagyta azt a jogsértő cselekedetet, amivel akkor gyanúsították.
• Műsorvezető: Ön is utal rendszerbeli hibákra. Azért ez politikai felelősöket és felelősséget is felvethet.
• Bajnai Gordon: Nézze, azok, akik akkor a szolgálatokat vezették, jelenleg már nincsenek ott. De a politikai felelősséget azzal lehetne levonni, hogyha valaki emiatt lemondana. Ez a történet másfél évvel ezelőtt történt. Ma nincs ott senki, aki akkor miniszterként, vagy titkosszolgálat vezetőként ez a területet felügyelte.
• Műsorvezető: Mindenesetre megbízhatunk a titkosszolgálatokban, hogyha ilyen komoly hibákat vétenek.
• Bajnai Gordon: Én azt várom az új vezetőjétől a titkosszolgálatnak, hogy állítsa helyre a titkosszolgálat becsületét és azt is, hogy a szolgálatok kerüljenek már végre ki a nyilvános politikai arénából, mert nagyon sokszor ez árt Magyarország tekintélyének, meg a szolgálatok működésének. Nekünk szükségünk van titkosszolgálatokra, nagyon komoly feladatok várnak rájuk, de ezt politikamentesen, jogszerűen és magas színvonalon kell végezni.
• Műsorvezető: Köszönöm szépen. Bajnai Gordon miniszterelnök volt a 180 perc vendége.
Kossuth Rádió
