A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szeptember 8-án Szili Katalin összegezte a házelnöki tisztségben eltöltött 88 hónapot és a terveiről is beszélt.  Szeptember 14-én az előzetes július 4-i bejelentésének megfelelően lemond. Az alábbiakban az interjú szerkesztett szövegét adjuk közzé:
Műsorvezető: A Közbeszéd vendége Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Jó estét kívánok!
Szili Katalin: Jó estét kívánok önnek is és a kedves televízió-nézőknek.
Műsorvezető: Elnök asszony most érkezett vissza útjáról, amelynek állomásai Brüsszel, Hága, Párizs volt, és a szlovák nyelvtörvény ügyében tevékenykedett. Összegezze, kérem az elmúlt napokat.
Szili Katalin: Ha megengedi, akkor szeretnék visszanyúlni még július végére, hiszen akkor, amikor még nem lépett hatályba a szlovák nyelvtörvény, akkor volt ez ügyben négypárti egyeztetés, ahol elfogatunk egy állásfoglalást. Arra kértük a szlovák partnereinket, hogy ha lehet, akkor ne is lépjen hatályba, tehát tegyenek azért, hogy szeptember elsejétől ne lépjen hatályba ez a törvény. Ezt követően arról is döntöttünk, hogy amennyiben hatályba fog lépni, akkor fel fogunk lépni az európai fórumok előtt, hiszen itt alapvetően nem két ország egymás közti vitájáról van szó, hanem arról, hogy olyan európai értékek sérülnek, mint amilyen az emberi jog, kisebbségi jog, illetőleg a kisebbségi jogokhoz fűződő viszony. Ezenkívül a szabadságjogaink, amihez szerintem az embernek a szabad, saját nyelvhasználata is tartozik.
Éppen ezért döntött úgy a négy frakció és kért fel arra, hogy mi magunk szervezzük meg, hogy Brüsszelben, illetőleg Hágában és Párizsban találkozzunk az Európai Parlament elnökével, a bizottság alelnökével, frakcióvezetőkkel, illetőleg a tegnapi napon Párizsban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével.
Műsorvezető: Mennyire sikerült meggyőzni erről az uniót, illetve az említett testületeket abban, hogy nem két ország ügye ez, hanem uniós ügy?
Szili Katalin: Egyrészről talán a legfontosabb az, hogy mi magunk egy hangon szóltunk és azért én ezt egy nagyon fontos kiindulópontnak tartom, hogy ma a magyar politikában ez a kérdés ez tejes egyhangúságot élvez. Így én büszke voltam arra, hogy azt hiszem, húsz év alatt először vezethettem ilyen magas rangú delegációt az európai fórumok elé, hiszen mind a négy frakcióvezetőt vagy helyettes küldött, illetőleg a külügyi bizottság elnöke, európai ügyek bizottság elnöke elkísért, akik maguk a saját frakciójuknak a frakcióvezető-helyetteseik. Ez láttatta azt, hogy itt egy olyan kérdésről van szó, amiben Magyarország egy teljesen egységes álláspontot képvisel.
A másik kérdés, ami számunkra egy kiindulópont volt, hogy bemutassuk azt is, hogy azért az elmúlt tíz hónapban Magyarország mindig is nyitott és kész volt a tárgyalásokra, hiszen ha csak a parlamenti viszonyokból indulok ki, akkor az elmúlt időszakban két házelnöki találkozóra, illetőleg hét bizottsági találkozóra került sor, ugye még a tavasszal az elnök úrral, Paška elnök úrral történt találkozónkon ezekben egyeztünk meg. Én tájékoztattam arról a tárgyalópartnereinket is, hogy gyakorlatilag a kétoldalú egyeztetésekben mindent kimerítettünk, amit lehetett.
Műsorvezető: És mégis itt tartunk.
Szili Katalin: És ennek ellenére szeptember elsejétől hatályba lépett a törvény. Azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy itt nem az a kérdés, hogy végrehajtják, vagy nem, hanem egyszerűen a törvény léte a kérdés egy uniós tagországban, amelyiknek nemcsak addig kell megfelelnie a koppenhágai kritériumoknak, amíg a csatlakozás történik, hanem nyilván utána is. Nem szabad olyan törvényt alkotni, ami egyébként európai jogot, sőt mi több, szabadságjogot sért.
Műsorvezető: Elnök asszony, mit fog, mit tud tenni az unió? Ugye azt mondta, hogy az Európai Bizottságban, a Parlamentben, a Tanácsban, ugye a közgyűlés elnökében is partnert talált arra, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Az, hogy foglalkozzanak, az kevés vagy sok, tehát mit tudnak ők tenni?
Szili Katalin: Meg kell hogy mondjam, hogy várakozáson felüli volt a találkozóinknak az eredménye, hiszen önmagában az a fajta nyitottság, amit mi magunk is érzékeltünk a kérdés iránt, már szerintem az is egy eredmény. Ugyanakkor valamennyi partnerünk, tehát beleértem az Európai Parlament elnökét, az EBESZ főbiztosát, illetőleg tegnapi napon az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének az elnökét, mindenki kifejezte abbéli készségét, hogy hajlandó közvetíteni, hajlandó segíteni.
Műsorvezető: Ha az Európai Parlament elnökét említette, Jerzy Buzek még júliusban môg európai ügyről beszélt, most pedig már azt mondta, hogy ez két ország ügye elsősorban, bár foglalkoznak a kérdéssel.
Szili Katalin: Két ország ügye elsősorban, valóban, tehát ezt nyilvánvaló, hogy nem várhatjuk, hogy rögtön azt fogja Európa kijelenteni, vagy az európai fórumok, hogy hát akkor ők most beavatkoznak. Kellő óvatossággal szerintem, de elnök úr is kijelentette azt, hogy valóban meg fogják vizsgálni. Én meghívtam őt Magyarországra és ő azt ígérte, hogy eleget is fog tenni ez év őszén vagy telén meghívásnak. Szerintem már önmagában ez is egy nagyon fontos kérdés, de elnök úrnak a mondandóját nagyon jól kiegészítette azt, amit a három frakcióvezető – a néppárti, a szociáldemokrata, illetőleg a liberális frakcióvezető – mondott, akik arra tettek ígéretet, hogy hárman koordinálni fogják közös lépésüket és az európai parlamenti képviselőinkkel együtt meg fogják találni az Európai Parlament házszabályában azokat a lehetőségeket, amiben felléphetnek.
Például az Európai Bizottság elnökéhez szóbeli kérdést terjesztenek be, vagy más ilyen formákat találnak. Nyilván ezeket nekünk folyamatosan napirenden kell tartani. És ami még szerintem egy fontos eredmény volt épp a tegnapi tárgyalásunk kapcsán, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnök ura, aki szintén el fog látogatni Magyarországra, Puig úr egy nagyon jó javaslatot tett, mégpedig azt, hogy elemzést fognak készíteni és összehasonlítást arról, hogy Európában egyébként milyen hasonló törvények vannak és azon törvények között is összehasonlítást, elemzést lehet tenni, szerintem ez egy nagyon fontos előrelépés volt. Az EBESZ főbiztosa pedig most jön szeptember 15-16-án Budapestre, ő elfogadta meghívásunkat, és részt vesz a külügyi bizottság ülésén.
Műsorvezető: Ebben a hónapban még magyar-szlovák-EBESZ-egyeztetést tartanak. Szlovákia írásban tett javaslatot erre, hogyha jól tudom. Ettől a tárgyalástól mit várhatunk, mert a mi szakállamtitkárunk, Gémesi Ferenc azt mondta, hogy előzetesen Magyarország olyan adatokat kért Szlovákiától, hogy hogy áll a végrehajtási rendelet. Úgy tűnik, hogy a visszavonásról, a módosításról nincs szó, csak a végrehajtásról. Mit tudunk még elérni?
Szili Katalin: Politikusként azt kell hogy mondjam, hogy az alapvető és végső cél az, hogy ez a törvény gyökeres módosításra vagy visszavonásra kerüljön.
Műsorvezető: Lát erre most reményt?
Szili Katalin: Én azt gondolom, hogy nyilván ez egy folyamatnak az eredménye lehet, viszont azt is meg kell hogy fogalmazzam, hogy önmagában az a tény, hogy ha ez nem kerül végrehajtásra, az is valahol egyfajta előrelépés. Ennek a törvénynek nem szabad léteznie. Nyilván ma már hallunk azért olyan történeteket, amelyek azt jelzik, hogy önmagában az a tény, hogy a törvényt nem hajtják végre, vagy nincs végrehajtási rendelete, ez még önmagában a törvény létéből fakadóan azért kivált olyan történeteket, aminek szerintem egy európai uniós országban nem igazán szabad előfordulnia.
Műsorvezető: Pénteken lesz a KMKF, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülése. Hát Szlovákiával ebből is volt ugye gond. Most a Magyar Koalíció Pártját megfenyegették ugye a Slota pártja, hogy ha eljönnek, akkor kizárják őket a parlamentből. Mit szól ehhez? Bár mi úgy tudjuk, hogy el fognak jönni.
Szili Katalin: Én arról még nem kaptam tájékoztatást, hogy az MKP képviselői milyen magatartást fognak ebben tanúsítani. Én azt hiszem, hogy egy teljesen bevált konzultatív fórum Európában is, amilyen a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, hiszen ez hangsúlyozom még egyszer, egy konzultatív fórum, ami sok minden olyat segít elő, ami szerintem kormányainknak, államainknak is érdekében áll. Például a határmenti fejlesztéseket figyelemmel kíséri. Konzultálunk olyan kérdésekről, mint ami a kultúra kérdésköreit, nyilván az identitásunk megőrzése érdekében szükséges lépéseket jelenti. A mostani fórum alapvetően azért az elmúlt hét esztendőt fogja áttekinteni, hiszen 2002 óta létezik és mivel én magam ugye a következő időszakban más minőségben fogok ezzel a fórummal kapcsolatot tartani.
Műsorvezető: Milyen minőségben, azt lehet már tudni?
Szili Katalin: Igen, várhatóan az állandó bizottságot fogom vezetni képviselőként. Egyébként a következő plenáris ülésre jövő szeptemberben kerül sor, tehát ilyen módon gyakorlatilag egy kerek egészet fogunk lezárni ezzel a mostani ülésünkkel. Megjegyzem, legutóbbi, például görög látogatásomkor hasonló, sőt még nagyobb kötőerővel rendelkező testülettel találkoztam, olyan szervezete van a görögségnek a világban, ott a világon bárhol, aki görögként képviselő egy szervezetet hoztak létre, de hasonlót tudnék több más európai országból mondani. Minden olyan jogszabálynak és minden olyan kívánalomnak, ami egyébként Európa részéről is elhangzik, hogy ami a kormányon kívüli kapcsolattartás súlyát és fenntartását jelenti, szerintem pontosan ezt teszi a KMKF, úgyhogy én hibásnak tartok minden olyan vélekedést, ami ezt úgymond felülírná, vagy megváltoztatni kívánná.
Reggel csaknem egyórás búcsúlátogatáson fogadta Sólyom László köztársasági elnök Szili Katalint. Az Országgyűlés távozó elnöke az őszi parlamenti ülésszak menetrendjéről, munkája eredményeiről és jövőbeli terveiről tájékoztatta az államfőt. Szili Katalin szeptember 14-én távozik a házelnöki posztról. Szándékát az MSZP július eleji kongresszusán jelentette be. Döntését azzal indokolta, hogy a baloldal újjáépítésében szeretne részt venni.
Elnök asszony, az ön személyében a Magyar Országgyűlés egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke távozik posztjáról a jövő héten. Sólyom Lászlóval megvalósult találkozón mérleget vont?
Szili Katalin: Természetesen. Ugye ezek a napok nyilván túl azon, hogy csomagolok, azért azzal is telnek, hogy elköszönjek Ma például déli órákban ebédet adtam az európai uniós nagyköveteknek, illetőleg a szomszédos országok nagyköveteinek, őket is például tájékoztattam arról az útról, amit Brüsszelbe, Hágába, illetőleg Párizsba tettünk. Nyilvánvaló azokat a közjogi méltóságokat is végiglátogatom, akikkel együtt dolgoztam az elmúlt időszakban. Ebben azt hiszem kitüntetett szerepe van köztársasági elnök úrnak, így hát először hozzá látogattam. A holnapi napon a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, illetőleg az Alkotmánybíróság elnökéhez látogatok, majdan a miniszterelnök úrral fogok szintén a héten találkozni. Ez nyilvánvalóan annak az időszaka is, hogy azért áttekintsem azt a nyolcvannyolc hónapot, mert szeptember 14-én lesz pontosan nyolcvannyolc hónapja, hogy ebben a pozícióban dolgoztam. Én úgy gondolom, hogy ha mérleget vonhatnék, azért az pozitív, mert sikerült sok minden olyasmiben előrelépni, ami hát nem igazán tudtunk az előző időszakban megtenni.
Azért én egy nyitott parlamentet ígértem,és megcsináltuk a civil irodánkat, nagyon jó kapcsolatokat tartunk a civil szervezetekkel, szerintem ez egy fontos. Megcsináltuk a diákoknak a demokráciaórákat, amiben kormányzó párti, ellenzéki képviselők vettek részt. De hát ugyanúgy, ahogy említettem, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amit azért elég sok kritika ért, de véleményem szerint akkor, amikor a XXI. században egy új típusú együttműködésről szólunk, akkor ez a mi nemzetpolitikánkban igenis nagyon jól jeleníti meg azt, hogy hogyan tud együttműködni nemcsak a Kárpát-medencei képviselők, mert hozzáteszem, hogy a szórványban élő, tehát a nyugat-európai szervezetek vezetői, a latin-amerikaiak, tehát a szórványban élők ugyanúgy képviseltetik magukat.
Műsorvezető: A pozitívumok mellett – bocsánat – van-e hiányérzete?
Szili Katalin: Van, van.
Dha megengedi, csak annyit még, hogy ugyanígy ugye az idén tavasszal a hazai kisebbségek fórumát megalkottuk, hiszen a kisebbségeknek nincs meg itthon parlamenti képviseletük, tehát próbáltuk egy kicsit közelebb húzni a parlamenthez …
Műsorvezető: Ez például hagyott hiányérzetet önben?
Szili Katalin: Hát ez hagyott, igen, igen, és ezzel összefüggő egyébként mindaz, ami hiányérzetként megjelenik bennem, hogy alkotmányozás, kisebbségek parlamenti képviselete, pontot tenni azoknak a kérdéseknek a végére, amik azért sokszor fel-felmerülnek közjogi kérdésként, hogy legyen-e kétkamarás parlament, vagy változtassunk-e azon a választójogi rendszeren, amilyen választójogi rendszerünk van, nyilván ebben hogy jeleníthetjük meg a kisebbségeket, és hát azért időről időre felmerült. A hét és fél év alatt kétszer is volt olyan alkalom, hogy én magam felvetettem azt, hogy jó lenne egy alkotmányozást végigvinnünk és akkor ezekre a kérdésekre is végérvényesen választ adhatnánk. Sajnálom, hogy ezt elmulasztottuk és nem volt abban támogatás. Mindenki elismerte, hogy valóban kellene, de hát erre nem került sor.
Műsorvezető: Amikor utoljára beszélgettünk itt a Közbeszéd-ben, akkor, amikor bejelentette a távozását, akkor egy új baloldalról, annak kialakításáról beszélt, de konkrétumot akkor még nem mondott, csak tervei voltak, most viszont már hallani konkrétumokat is. Szövetség a jövőért címmel egy új baloldali mozgalmat indít. Mit kell erről tudnunk?
Szili Katalin: Igen, ez még munkacím, bár hogyha az ember egy ilyen címet megjelöl, akkor mindenki azt kezdi el kritizálni, hogy hát ez nem jó, valami másik kellene, és ugye sokszor azzal próbálnak meg érvelni, hogy hát kik azok, akik fémjelzik, mondjunk neveket. Sajnos ilyenek ugye meg is jelentek a sajtóban anélkül, hogy én ezt szerettem volna.
Műsorvezető: Akkor lehet már tudni, hogy kik vannak benne?
Szili Katalin: Nem, nem, nem ez a lényege.
Ezek találgatások, nem ez a lényege, és én senkit nem is szeretnék ez ügyben kellemetlen helyzetbe hozni, mert nem ezt tartom a lényegének. A lényegének azt tartom, hogy ugye nekünk ezt az európai parlamenti választások is mutatták, hogy a baloldalon van egy elerőtlenedésünk. Nyilvánvaló, hogy a baloldal az alapvetően a politikai, a társadalmi, a szellemi baloldalt jelenti együtt. Én azt hiszem, hogy pontosan a társadalmi baloldal az, amiben kellene lépnünk egy olyan programmal, amit mi magunk is hitelesíteni tudunk a jövőre nézve. Hát ez egy nem egy kis feladat és meg kell hogy mondjam, ez nem is azt jelenti, hogy ez a civil szerveződés itt a baloldalon ez a mozgalom, ahogy elneveztük, ez alapvetően pont a tavaszi választásra fogja elérni a csúcspontját. Ezt szerintem távlatosan kell megőriznünk.
Műsorvezető: Mert az is megjelent a sajtóban, hogy párton kívüli, de az MSZP-t támogatja ez a mozgalom.
Szili Katalin: Igen, erről sok minden szintén megjelent, találgatások, hogy párton kívüli, vagy párton belüli. Sokan úgy fogalmaznak ma már párton belül, hogy nehéz párton belül bármit szervezni, mert annak nem igazán fogjuk hitelesíteni tudni a jövőjét. Én pontosan ezért szeretném azt elérni, hogy ez a mozgalom egészen másként alakuljon, tehát ezt nekünk közösen kell majd megteremteni, közösen kell azt az étoszt megtalálni, ami mentén ez a mozgalom hosszú távon a baloldalon megerősödhet.
Műsorvezető: De támogatja ez a mozgalom az MSZP-t? Azért kérdezem, mert azt is mondta, hogy szeretné, ha visszanyerné az MSZP a néppártiságát, tehát itt azért egy kétarcú, sőt most már sokarcú…
Szili Katalin: Hát azért én tartozom egy frakcióhoz és tartozom egy párthoz. Én akkor, amikor július 4-én a kongresszuson felszólaltam, én magam megfogalmaztam azt is, hogy kell egy baloldali fordulatot végrehajtanunk. Ebben számomra mértékadó volt Földes Györgynek az az elemzése, ami a kongresszus előtt megjelent, és hát ezt követően írtam én magam is azt az Idő van című írásomat, amit szintén ért kritika, főleg liberális oldalról. De én azt hiszem, hogy ha ma megnézzük a saját pártom állapotát és egyáltalán a baloldal állapotát, akkor én azt gondolom, hogy az újjáépítésben tényleg érdekeltek kell hogy legyünk, hiszen egy erős demokrácia az önmagában is megkívánja azt, hogy ne csak erős jobboldal, hanem legyen egy erős baloldala is.
Műsorvezető: Akkor most már úgy kérdezem, hogy igaz-e, hogy vidéki körútra indul? Azt mondja, nem fog kertelni, az MSZP-re vetülő árnyakról és a korrupcióról is beszélni fog így a kampány előtt, sőt már közben .
Szili Katalin: Szerintem nemcsak a baloldali fordulat, hanem részben az őszinteség és a korrekcióképesség is meg kell hogy jelenjen. Jó, hogyha az ember ezeket a kérdéseket tisztába teszi, hiszen ez lehet forrpontja egy új programnak, egy új politika hitelesítésének is.
Műsorvezető: A választásokon indul a sajtóhírek szerint. Igaz-e, eldöntötte-e már?
Szili Katalin: Nálunk azt hiszem, október elején lesz az a megyei küldöttértekezletünk, ami erről dönteni fog. Én kaptam már felkérést a saját választókörzetemben. Nyilván ez nem egy egyszerű dolog…
Műsorvezető: És döntött már önmagában?
Szili Katalin: …a pécsi választást követően. Alapjában véve nem az a kérdés, hogy én személy szerint indulok, vagy nem indulok. Számomra ma más a kérdés, alapvetően az, hogy egyrészről milyen politikát fogunk tudni felmutatni és hitelesíteni és hát milyen programot, hát azért szerintem ez is egy fontos kérdés.
Műsorvezető: Hát vagy képviselőként nem könnyebb esetleg ezt a mozgalmat építeni. Azt többször hangsúlyozza, hogy semmiféle tisztséget nem vállal és nem ez a fontos.
Szili Katalin: Most nem, és főleg az a fontos számomra, hogy ugye azért most az MSZP elég nehéz helyzetben van, valljuk be őszintén, tehát ezt az európai parlamenti választások is nyilvánvalóvá tették. A kérdés az, hogy tudunk-e mi korrigálni, tudunk-e változni, tudunk-e egy jó programot hitelesíteni és ha igen, akkor hát szabad-e most is, azért ennyi személyességet engedjen meg nekem, szabad-e most cserben hagynom bárkit. Nekem ma ezek a kérdések, ezeket kell eldöntenem.
Műsorvezető: Tehát ez alapján fog dönteni.
Szili Katalin: Természetesen
Műsorvezető: Elnök asszony, köszönöm, hogy itt volt.
Szili Katalin: Én is köszönöm önöknek a lehetőséget és további szép estét.
Duna TV