A Magyar Országgyűlésben szeptember 11-én 14 órától kerül sor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésére. A testület létrehozása Szili Katalin nevéhez fűződik, valamennyi plenáris ülésen ő elnökölt, így lesz a választási ciklus utolsó KMKF plenáris ülésén is, majd szeptember 14-én lemond házelnöki tisztségéről. Ő lesz azonban a KMKF Állandó Bizottságának elnöke.
Szili Katalin a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szeptember 8-án este összegezte a házelnöki tisztségben eltöltött 88 hónapot. A sikerek közt tartja számon a KMKF létrehozását és működtetését, és mint elmondta szeptember 14-e, házelnöki tisztségének visszaadása után sem szűnik meg kapcsolata ezzel a testülettel, mert várhatóan a KMKF Állandó Bizottságának elnöke lesz.
A szeptember 11-i plenáris ülés napirendje szerint elsőként Szili Katalin házelnök a Nemzeti Együttműködési Stratégia egyes szakpolitikai kérdéseiről tart előadást, őt követi Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára, aki a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos 2009. évi politikájáról számol be.
Végül összegzik a KMKF szakmai bizottságaiban az elmúlt egy évben, illetve a megalakulása óta eltelt öt évben elvégzett munkát.
Ebben a választási ciklusban ez az utolsó KMKF plenáris ülés, a következőre a jövő év szeptemberében már egy új összetételű parlament égisze alatt kerül sor.
Szili Katalin nevéhez fűződik a KMKF 2004. decemberi létrehozása, a testület statútumot 2004. szeptember 11-én fogadták el. A statútumban a testület jogállását így határozták meg: a KMKF „létrehozásának és működésének nincs nemzetközi jogi relevanciája. A KMKF konzultációs fórum, melynek összejövetelein olyan törvényhozók vesznek részt, akiknek hasonló problémáik, egybeeső érdekeik is vannak. A KMKF feladatai közé tartozik az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatása, és ezáltal állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítése az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez. Céljai elérése érdekében a KMKF kibocsáthat bármely, napirendjén szereplő tárgykörben dokumentumokat.”
A KMKF munkájának eddigi fontosabb eredményeit így összegzik a testület hivatalos honlapján:
• 2007-ben a KMKF elemzést készített azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozása gyökeresen megváltoztatta a magyar kisebbségek helyzetét. A dokumentum konkretizálja a magyar külpolitikának azt a célkitűzését, hogy a magyar kisebbségek jogainak érvényesítését az európai integráció keretei között kell megoldani. (A dokumentum címe: A magyar-magyar együttműködés és a magyar nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után.)
• 2007-2008-ban a KMKF kezdeményezésére és szakmai közreműködésével a magyar Kormány az Európai Bizottsággal való konzultáció alapján kidolgozta a megoldást arra a problémára, hogy Magyarországnak a schengeni övezethez való csatlakozása után az EU által vízumkötelesnek tekintett országokban (Ukrajnában és Szerbiában) élő magyarok zavartalanul fenntarthassák családi, kulturális, gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal.
• Magyarországnak, Szlovákiának és Szlovéniának a schengeni övezethez történt csatlakozásával (illetve Románia várható csatlakozásával) összefüggésben a KMKF 2008. szeptember 12-én szakmai anyagot fogadott el a határmenti régiók közlekedés-fejlesztéséről. A szakmai anyagban a fejlesztési szükségletek elemzése alapján javaslatokat fogalmaztak meg arra, hogy az Európai Unió négy alapvető szabadságának (a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása) megvalósítása érdekében, a magyar és a szomszédos országok illetékes hatóságai felhasználva az Európai Uniós forrásokat, közös regionális fejlesztéseket hajtsanak végre.
• A KMKF keretében és szakmai közreműködésével állandó iroda nyílik Brüsszelben, amelynek célja a magyar kisebbségek Európai Unió keretei közötti törekvéseiről és érdekeiről történő tájékoztatás nyújtása az Európai Unió intézményeinek.
Felvidék Ma, www.kmkf.hu, pog
