A Szepsi és Környéke Társulás szervezésében immáron tíz éve Szepsiből indult el az a kezdeményezés, amely azóta Honismereti Mozgóegyetemként lett ismeret Kelet-Szlovákiában a diákok körében, és a keleti magyar középiskolások egyre nagyobb érdeklődéséről tanúskodik.
Az idén október első hétvégéjén, éppen tegnap indult útjára egy autóbusznyi diák, így nagyjából ötvenen vesznek részt a X. Honismereti Mozgóegyetemen. A diákok meglátogatják a gömöri, szepességi, sárosi, tornai és abaúji műemlékeket és sírokat, magyar történelmünk egy-egy érdekes emlékhelyét. A nagykaposi, kassai, szepsi és rozsnyói középiskolások első állomása Dobsina lesz, ahol síremlék örökíti meg annak a 256 áldozatnak az emlékét, akiket 1945 júniusában lőttek tömegsírba a csehszlovák katonák. Ezután Szepesség legszebb tájain barangolnak, többek között meglátogatják Iglót, Lőcsét, Toporcot, Szepesgörgőt, Szepescsütörtököt, Sztracenát. Természetesen gyalogtúrát terveznek a Szlovák Paradicsomban is. Az időjárástól függően a néhány nap alatt ellátogatnak még Ólublóra, Eperjesre, Rozsnyóra, Kassára, megtekintik a Szepes várat, bejárják a Branyiszkói-hegységet, a Szádelői-völgyet, a tornai várromot.
A kirándulás során több történész és középiskolai tanár tart a műemlékek helyszínein előadást, így a diákok a szabadban barangolnak a történelem és az irodalom nyomában. A kirándulás költségeihez a résztvevők csak minimális mértékben járultak hozzá, a mozgóegyetem nagy részét a kulturális minisztérium, a Szepsi és a Környéke Társulás, Köteles László parlamenti képviselő irodája és a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnöksége.
Indulás előtt Köteles László, az MKP parlamenti képviselője és a mozgóegyetem vezetője a következőket mondta: „Múlt nélkül nincs jelen. Történelmünk nélkül ingatag a jelenünk és bizonytalan a jövünk. Szerencsére olyan nemzet fiai vagyunk, akiknek nem kell új történelmet írni és kitalálni, egyszerűen csak el kell zarándokolnunk a történelmi helyeinkre, a városokba, a falvakba, ahol a kövek beszélnek helyettünk is. A múltból minden józanul gondolkodó nemzet erőt, hitet és tartást meríthet. És persze szeretném, ha a sok látnivalón kívül barátságok is szövődnének, közös emlékek és közös pillanatok, amelyek akár elkísérnek életünk végéig. Olyan pillanatok, ahol megérezhetjük egy ódon kisváros hangulatát, az erdők, a mezők illatát és a hegyek csúcsain a nap sugarát. Ma tizedik alkalommal indulok útra a diákokkal.”
Felvidék Ma, Zborai Imre
