A Kitekintő c. külpolitikai hírportál egyik ma megjelent elemzésében a nyelvtörvény kedd éjszakai,strasbourgi vitáját sikerként könyveli el. Annak ellenére, hogy semmiféle határozat nem született “A kisebbségi nyelvek használata az európai kulturális örökség részeként” elnevezésű napirendi pontban.
Vitathatatlan, hogy a témát melegen kell tartani, beszélni kell róla, minden szinten és minden fórumon elő kell hozni és keményen a szlovákok orrára koppintani, ahol csak lehet. Hogy még csak véletlenül se élhessenek abban a téves feltevésben, hogy az idő majd szépen elsimítja a felkavart hullámokat.
Csakhogy: mondhatni most már megrögzöttként, ki tudja hányadszor adok hangot erős kételyeimnek az EU intézményeinek hatékonyságát illetően – legalábbis ezen a területen. Az emberi jogok kérdése az EU-ban egy üres, tartalom nélküli lufi, semmiféle intézményes garanciális rendszere nincs a kisebbségvédelemnek. A Beneš-dekrétumokat a legnagyobb lelki nyugalommal nyelték le, mi több, egy aláírás kedvéért még ide vonatkozó mentesség megadására is készségesen ígéretet tettek. Ugyan ki gondolja komolyan, hogy majd az EU bármely jelenlegi szerve – pl. az EP vagy a Bizottság – konkrét lépéseket tesz a szlovák nyelvtörvény ellen? Milyen jogalapon?
A szlovákoknak eszük ágában sincs változtatni a törvényen, ez teljesen világos. Még akkor sem, ha az egész EP szlovákul fog hozzájuk imádkozni. A gesztusok semmit sem érnek olyanokkal szemben, akik övön alul, aljas módon támadnak, szembe menve az elemi, európai mércéjű tisztességgel és korrektséggel (hogy a nemzetközi jogot most ne is említsük, melynek hatásfoka az erkölcsi normákénál is gyengébb olykor). Itt lenne tehát az ideje, hogy a magyar diplomácia – amelynek kulcsszerepe van ebben az ügyben is (már csak alkotmányos kötelezettségénél fogva is) – végre felhagyjon ezzel a félkegyelmű mosoly-politikájával, s szlovák nyelvleckék helyett végre néhány keményebb fogást gyakorolhatnának. Ha csak olyan vehemenciával vetnék rá magukat a szlovák félre, mint azok annak idején például a státustörvényre, méginkább a kettős állampolgárságra, akkor talán eredmény is lenne.
Szűcs Dániel, Felvidék Ma
