Tőkés László érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Haveléval hasonlatosak, mondta Szájer József Brüsszelben a kommunizmus bukásának 20. évfordulójára szervezett konferencián. Áttörésre kell törekedni a kisebbségi kérdésben a megreformált EU-ban, fejtette ki Tőkés László.
Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.
“Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet” – fogalmazott az erdélyi képviselő. Most viszont meglátása szerint “növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és … a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül”.
“Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra” – emelte ki Tőkés László.
Az EP Antall József épületszárnyában rendezett tanácskozás címére utalva elmondta: hosszú az út Temesvártól Brüsszelig, hosszú az üldözött kispap útja Temesvártól az EP képviselői tisztségéig, és hosszú az az út, amelyet Romániának, Magyarországnak és a volt szovjet tömb többi országának meg kell tenniük a formális EU-csatlakozáson túlmenően azért, hogy valóban az egyesült Európa tagjaivá váljanak. “Folytatnunk kell, ami 20 éve elkezdődött, a rendszerváltás folytonosságában kell gondolkoznunk” – fejtette ki Tőkés László.
Részt vett a tanácskozáson Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament előző elnöke is, aki egyebek között szintén arról beszélt, hogy Európában a rendszerváltásokat övező reformfolyamat még nem fejeződött be, a “gyógyulás időszaka” még tart. Emlékeztetett arra is, hogy más országok átalakulásával ellentétben a romániai rendszerváltás nem volt vértelen.
Schmitt Pál (Fidesz), az EP alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában más országoknál kegyetlenebb volt a diktatúra, és keményebbnek bizonyult lerázni a béklyóit is. Mint mondta, a konferencia felhívja a figyelmet az őshonos magyarság azóta is megoldatlan problémáira is.
Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának vezetője egyebek között arról beszélt, hogy nem helyes automatizmusról és dominó-elvről beszélni a kommunizmus megdöntésének esetében, mert az minden országban belülről indult ki.
A tanácskozás szinte minden felszólalója méltatta Tőkés László személyes szerepét az 1989-es romániai történésekben. Pöttering szerint a püspöknek Európa és az emberi jogok általában is sokat köszönhetnek, míg Szájer József arról beszélt, hogy Tőkés érdemei a lengyel Lech Walesáéval és a cseh Václav Havelével hasonlíthatók össze.
Szájer azt is bejelentette, hogy decemberben Tőkés László kapja meg az Európai Néppárt EP-képviselőcsoportjának idei Robert Schuman érdemérmét.
MTI
