Michal Horský politológus jellemezte így a Szlovák Rádióban azt a társadalmi rendet, amit a magát jánošíki hagyományokból eredeztető szociáldemokrata Smer vezérelte kormánykoalíció épít Szlovákiában. És azt is hozzátette a professzor: ezt az emberarcú nemzeti szocializmust a társadalom döntő többsége elfogadja, tudomásul veszi, sőt támogatja.

Hogy Horský meghatározásában az „emberarcú” mit jelenti, nem fejtette ki bővebben. A mindent elsöprő többség maximális érvényesítése azonban a demokrácia alapelveitől távolítja Szlovákiát. Ez a többségi önkény időnként nevetséges, mert a törvényhozásban ellenzéki képviselő még a helyesírási hibát sem tudja kijavíttatni az előterjesztésben, mert csakis koalíciós javaslat kap zöld utat. 2009 a válság éve volt, s bár van az országnak alkotmánya, demokratikus működési sémája, a kormány korporativista lett, különböző tanácsadói testületeket alakított magának, akkor és arról tárgyalt velük, amiről éppen akart, utána pedig döntött, ahogy neki tetszett. Koalíciós parlamenti gépezete pedig berzenkedés nélkül megszavazott mindent. S tapsolt hozzá az ország lakóinak döntő többsége. Csak azért, mert Fico megmutatta.
És Fico koalíciójának megtetszett ez a szerep. A korrupciós ügyek tömkelege nem volt elég, hogy legalább néhányan végiggondolják, mi is történik a hatalom holdudvarában. A fordított jánošíkok korát éljük, a legenda oda: ki-ki hazaviszi, amit összeharácsol. De a nép beéri azzal, hogy a miniszterelnök szépen beszél, a belügyminiszter szép… mint a terchovái betyár a festett képeken.
Annak pedig, hogy a koalíció derekasan megmutatja a magyaroknak is, hogy ki az úr a háznál, nem csupán a pórnép, hanem az elit is örül, még a sopánkodó szlovák pártelit is. Magyarért ők sem állnának ki, ha magyart bántanak, együtt ütnek a koalícióval: elvégre ők is urak itten, a magyarok felett mindenképpen. Játsszák is szépen, hogy Csákyval nem tárgyalunk, mert radikális, orbánista… Bugárral bezzeg, hisz még Maďarič is megdicsérte: a Béla bezzeg bocsánatot kért, hogy rossz hírét keltette az államnyelvtörvénynek… Az ilyen magyarral érdemes tárgyalni. Minden szlováknak, nemcsak az emberarcú nemzeti szocialistának.
Újévtől vége a koalíciónak. Indul a kampány, s ki-ki minél nagyobb darabot akar megkaparintani a hatalomból. A nemzetiek a romák munkára fogásának tervével is készülnek, hisz kampányra készül az Új Szlovákia Kotlebával és a gárdával… Mečiar is készül, új arcokkal, más hangnemmel ugyan, mert a következő négy évben a mérleg nyelve lehet az új kormányban, de a maga bevált módszereivel. S neki is kedvez, hogy közérdekre hivatkozva egyre több alapjogot és szabadságjogot korlátoznak. S most már senki nem tiltakozik, mint az ő idejében.
Lehet, hogy erre gondolt Michal Horský is?
 

(Gyurkovits Róza jegyzete a Szabad Újságból)