A szlovák kormány egyes intézkedései a 19. századot idézik. Ezek nem benyomások, hanem tények – mutat rá Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a SME napilapban csütörtökön megjelent jegyzetében.
Tizenöt évvel elfogadása után nehéz feladat bármi újat és értelmeset mondani a nyelvtörvényről, legyen szó az eredetiről, a módosított verzióról, vagy a végrehajtási útmutatóról. Ez egy olyan dolog, amely nem érdekli a szlovák társadalmat, mivel nem érinti. Pontosabban fogalmazva: a szlovák társadalom nem tudatosítja, hogy őt is érinti – írja Petőcz a lapban megjelent jegyzetében.

„A törvény filozófiája ugyanis abból a tézisből indul ki, hogy az államnak a társadalmi élet minél nagyobb szeletét kell ellenőriznie, sőt, még arra is joga van, hogy a magánszférába, az emberek közötti viszonyokba is beleavatkozzon“ – idézi a jegyzetet a Bumm.sk, magyar nyelvű szlovákiai hírportál. A szerző rámutat, ez illeszkedik a kormány azon igyekezetébe, hogy minél inkább megerősítse az állam szerepét a társadalomban.

„Ha létezik az a kritikus szlovák tömeg, amely számára a ‘Szlovákiában szlovákul’ jelszó vonzó, az azért van, mert ehhez hasonló nézetek a teljes politikai elit gondolkodásában jelen vannak. Ha valaki elfogadja az exkluzív nemzetállamról szóló tételt (Szlovákia a szlovákok állama), akkor teljesen természetesnek és normálisnak tartja azt is, hogy két magyarnak engedélyt kell kérnie egy harmadik személytől, hogy élhessen alkotmányos jogával és anyanyelvén kommunikálhasson, még akkor is, ha ez a kommunikáció nem érinti a harmadik személyt.“

Amit szabad Mohamednek…

A szlovák nyelvért harcolók érvelésének ellentmondásait leginkább a földrajzi nevek kérdésében lehet megfigyelni. A szlovák jogi előírások földrajzi névnek minősítik a Szlovákia területén kívüli általánosan használt megnevezéseket is. A kormány hivatalos dokumentumai rendszeresen szlovák megnevezéssel illetnek egyes magyarországi településeket, úgy mint Mlynky, Slovenský Komlóš, Békešská Čaba. Ez így természetes és normális, fordítva viszont már nem érvényes – mutat rá Petőcz.

„A Magyarország területén kívüli általánosan használt, rögzült, történelmi megnevezések ugyancsak beletarzonak a magyar nyelv szókincsébe, a szlovák törvények mégsem tartják ezeket földrajzi neveknek. A szlovákiai magyarok ezeket a megnevezéseket írásban nem használhatják. Annak ellenére sem, hogy ez tükörképe annak, amit a szlovák törvényhozó saját maga számára irányadónak határoz meg.“

Az általánosan használt magyar megnevezéseket nem lehet használni semmilyen nyilvános szövegben, hivatalos dokumentumban, feliratban, információs táblán, pecséten. Az egyedüli kivételt azon periodikus kiadványok jelentik, amelyeket a magánszektor ad ki, valamint a kisebbségi iskolák tankönyvei, amit a magyar kisebbség a nemzetközi közvélemény segítségével harcolt ki – áll a jegyzetben.

A történelmi Magyarországon fogadtak el teljesen hasonló törvényt

A földrajzi nevek használatának ilyetén szabályozása olyan, mint amilyet a történelmi Magyarország Országgyűlése1898-ban fogadott el. Ez a jogszabály ugyancsak előírta, hogy minden hivatalos dokumentumban, többek között a tankönyvekben is, csak államnyelven szerepelhetnek a települések nevei.

A szlovák politikai elit vehemensen elhatárolódik, ha a jelenlegi kormány, illetve az 1994 és 1998 regnáló Mečiar-kormány egyes intézkedéseit bárki is a 19. századba való visszatérésként minősíti. Ez azonban nem benyomások kérdése, hanem elemzéseken és a jogi szövegek összehasonlításán alapul – mutat rá Petőcz.

„A szlovák hivatalok a külföld felé szeretnék azt mutatni, hogy a kisebbségi politikával kapcsolatos szándékaikat legalább a szlovákiai magyar értelmiség liberálisabb része jóváhagyja. Igen, ennek a csoportnak a tagjai megértéssel tekintenek a Dél-Szlovákiában élő szlovákok törekvéseire. Érdekükben áll, hogy a déli régiók problematikáját komplex módon oldják meg, beleértve a gazdasági és szociális fejlődés kérdéseit is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hajlandóak rábólintani egy olyan politikára, amely mentálisan valahol a 19. században horgonyzott le” – zárja jegyzetét a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője.

Felvidék Ma, 168 óra