„Az európai kisebbségvédelem további sorsa múlhat azon, hogy Knut Vollebaek főképviselő úr hogyan reagál a változtatásokra a jelenlegi helyzetben.” – írja Türke András István, a Sorbonne doktora, az Europa Varietas Intézet igazgatoja elemzésében, melyben felméri, milyen változásokat sürgetnek a nemzetközi szervezetek a szlovák államnyelvtörvény kapcsán.
A szakértő szerint Szlovákia sokat vitatott jogszabálya több ponton sérti az uniós irányelveket.
A szlovák államnyelvtörvényt nyáron elfogadott módosítása óta övezik heves, az európai színtérre is kiterjedő viták. Az európai, elsősorban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által megfogalmazott kritikák miatt a júliusban hatályba lépett törvény végrehajtási rendeletei csak 2010. január elseje óta élnek.
Türke András István elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak magyar-szlovák, de európai szinten is komoly gondokat okozhat, ha a végrehajtási rendeletek és a törvény a jelenlegi formában marad.
„Ugyan Knut Vollebaek, az EBESZ főképviselője júniusi kritikái után idén januárban elégedettségét fejezte ki a szlovák kormány által a Jogi Szolgálat észrevételei kapcsán eddig elvégzett módosításokat illetően, számos szakértő szerint a bizottsági ajánlások többségét lényegében nem vette figyelembe a szlovák fél” – írja Türke.
A Sorbonne doktora, az Europa Varietas Intézet igazgatója az Európai Bizottság Jogi Szolgálata által lefolytatott vizsgálat eredményét ismertetve megállapítja: a szlovák jogszabály több uniós irányelvvel is szembemegy.
Türke írásában kiemeli, a Bizottság Jogi Szolgálata úgy véli, a nyelvtörvény végrehajtási rendelkezései „eleve téves jogi norma-szinten fogalmazódtak meg, mivel a kormányrendelet (nariadenie) lenne erre a megfelelő jogi forma (17. cikkely)”.
A Szolgálat szerint azonban magát a törvényt is több ponton módosítani kell, így „abban a tekintetben, hogy az ne sérthesse a kisebbségek védelméről szóló törvényt”, de „a jogászok szükségesnek tartják az alapvető, nemzetközi emberi jogi egyezményekre való hivatkozást” is.
Türke elmondja, a Jogi Szolgálat „az 1992-es Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és az 1994-es, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt” emelték ki, ugyanakkor emlékeztet rá, hogy „Szlovákia 1999-ben ratifikálta a Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezményt, pontosabban annak hat, saját megjegyzéssel-megkötéssel ellátott változatát, melyben a 20 %-os alkalmazási küszöb és az államnyelv sérthetetlensége mellett törnek lándzsát”.
A Jogi Szolgálat ennek ellenére fontosnak tartotta leszögezni, hogy a törvényt pontosítani kell, hogy a benne foglalt nyelvi kritériumok arányosak és racionálisak legyenek, de legalábbis „ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy külföldi munkások diszkriminációjához vezethessen” – írja Türke.
Türke szerint a Szolgálat az arányosságot hiányolja a büntetési tételek kapcsán is, és úgy véli, hogy „a pénzbírságok és büntetések nyilvánosságra hozatala egyértelműen sérti a személyiségi jogokat (16. cikkely).”
De nemcsak a nyelvhasználat elvi szintjeivel van probléma, hanem a mindennapi élet területén is szükséges a törvény pontosítása – véli a Szolgálat. „A jogi szakértők leszögezik, hogy a szlovák nyelvű műsorszórásra vonatkozó megkötések nem alkalmazhatóak a határokon átívelő szolgáltatásokra (6. cikkely).” Emlékeztet rá, hogy a Szolgálat kiemelte, „hogy a külföldi és kisebbségi kiadványokat semmilyen ellenőrzés alá nem lehet vonni”.
A média világához hasonlóan praktikus problémát okozhat a Szolgálat szerint, ha „az egészségügyi szolgáltatások kapcsán (9. és 10. cikkely) […] nem teszik lehetővé azt, hogy, a kisebbségi nyelvet is beszéljék”. Türke szerint az Európai Bizottság jogászai „nyomatékosan kérik, hogy teremtődjenek meg azok a törvényi feltételek, melyek biztosítják azt, hogy a kisebbségi nyelven kommunikálni képes és akaró személyzet ezt nyugodtan megtehesse”.
Konklúziójában a szakértő leszögezi, hogy a Jogi Szolgálat véleménye nem hivatalos formában marasztalja el Szlovákia államnyelvtörvényét, éppen ezért további lépéseket sürget Knut Vollebaek részéről. Türke szerint „az európai kisebbségvédelem további sorsa múlhat” az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának további reakcióin.
Forrás: Európai Varietas Intézet
Kapcsolódó cikkek az interneten
