A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket az elsők között fog elfogadni az új magyar parlament – jelentette ki Martonyi János leendő külügyminiszter a Hospodárske noviny című szlovák gazdasági és politikai napilapnak adott interjújában. Martonyi megerősítette, hogy a határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, és ez nem fog automatikusan magyarországi választójoggal járni.
Martonyi kifejtette azt is, hogy a Magyarország határain kívül élő magyarok – kivéve a szomszédos országok magyar állampolgárait – eddig is egyszerűsített eljárás alapján kaphattak magyar állampolgárságot anélkül, hogy állandó magyarországi lakhellyel rendelkeztek volna. „Most az állampolgársági törvény egyszerű módosításával szeretnénk a szomszédos országokban élő magyarok diszkriminációját megszüntetni – mondta a lapnak. – A szabály egyértelmű. Csak azok a magyarok választhatnak, akiknek van magyar állampolgárságuk, és bár élhetnek külföldön, de tartós lakhelyük Magyarországon kell hogy legyen” – szögezte le Martonyi.
A Hospodárske noviny egész oldalas összeállításban foglalkozik a szlovák-magyar viszony szlovákiai megítélésével. Dušan Čaplovič (SMER), a kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese az új magyar kormány igyekezetéről a határon túli magyarok kettős állampolgárságának bevezetésére azt mondta: „nem jelenthet pozitív hozzájárulást kölcsönös kapcsolataink javításához. Megvárjuk a végleges formáját”, mondta. „Ha exterritoriális kihatásai lesznek, azt a szuverenitásunk elleni támadsként fogjuk értékelni. Elutasítunk minden olyan törvényt, amely etnikai alapú és kilép az ország határain kívülre. Az új szlovák kormánynak tisztáznia fog kelleni a problémákat a magyar kormánnyal. Nemcsak etnika, hanem gazdasági és szociális kérdéseket is. Mi soha nem hoztunk olyan döntést, amivel más ország jogrendjébe avatkoztunk volna be. Nem fogunk diktálni a szomszédunknak, hogy mit tehetnek, mit nem. De a szomszéd kertjébe ne dobáljunk köveket. Mindkét ország polgárainak szociális biztonságra van szüksége, a gazdaság helyzetének javítására… és nyitott, nem veszekedő politikusok párbeszédére” – fogalmazott Čaplovič.
Ján Fígeľ, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke folyamatos párbeszédet, partneri együttműködést, és empátiát várna a két ország új kormányától, hogy kerüljék a „neuralgikus” pontokat. Az egymás területén élő kisebbségekkel kapcsolatban meghozni kívánt törvényekről pedig előzetes egyeztetést is szeretne, mivel az ilyenek szerinte jogos aggályokat keltenek.
Rudolf Chmel, a Most- Híd párt alelnöke szerint a szlovák-magyar viszonynak „két szuverén ország viszonyává kell válnia”, el kell felejtenie a múlt traumáit és vitáit, mert homlokegyenest különböző véleményekből nem lehet közös álláspontot kialakítani. Budapestnek és Pozsonynak mint EU- és NATO-tagállamnak kell kommunikálnia egymással. Az állampolgárok, azaz a szlovákiai magyar kisebbség problémáját pedig alapvetően „Szlovákiában, itthon, Pozsonyban és nem Budapesten kell megoldani”, mégpedig konstruktív és tárgyilagos párbeszéddel, együttműködéssel.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke is, aki szerint a barátságosabb hangvétel első jeleként Pozsonyban megszülethetne az új törvény, a kisebbségek nyelvhasználati jogainak erősítéséről, illetve a kisebbségek önigazgatási rendszeréről. Ezt Budapesten követhetné hasonló lépés az ottani szlovák kisebbség elvárásának megfelelően.
HN, Felvidék Ma, gy
