Majdnem tíz centit megnyúlt, 27 lóval megerősödött, két személlyel többet szállíthat, ugyanakkor jóval takarékosabbá vált a 2. generációs Kia Sorento. Ja, és hogy el ne felejtsük: Nagyon, de nagyon megszépült. A dízelmotoros, automataváltós-összkerekes csúcsmodellt kaptuk meg a szokásos tesztelésre.
Alaktan
Van, aki egyenesen „békából királylánnyá válást” emleget az új Sorentóval kapcsolatban. Meg hogy látszik rajta: „finom európai népeknek készült.” Egyetértek, de abszolút: az autó szép és impozáns egyszerre. Ahogy a fényszórókat összehangolták az új egyenmaszkkal, amilyen „udvart” kaptak a ködlámpák, ahogy elkarcsúsodik középen a lökhárító fémes része – finom népek finnyás ízlésének kiszolgálása van biz’ emögött. Jól mutatnak az élesen metszett leghátsó oldalablakok is, hátul pedig a hatalmas LED-es lámpák és a hangsúlyos tetőspoiler. Egy szó mint száz: ezt az autót még a hirtelen felindulás elmúltával is besorolnám az 5 legszebb „szabadidős” közé!
Belvilág
A kedvező benyomások beszállás után is folytatódnak. Monumentális a műszerfal, középső része maga a tökéletes szimmetria, a fémbetétes, gombokkal teliszórt volán gyönyörű darab. A kétszínű bőrülések mér felárasak voltak (1800 €), csakúgy, mint a harmadik üléssor (990) és a panorámatető (1330). A gazdagabb EX szereltség értékesebb elemei: guminyomás-ellenőrző rendszer, a hátsó rész magasságát szabályozó automatika, tolatószenzorok, fűthető elülső ülések. Az elektronikus menetstabilizáló és borulásvédő rendszer, a dombsegéd, a kétzónás automata légkondi, a tempomat és az mp3-as, USB-csatlakozós rádió minden szinten standard. Az utastér tágas (kivéve a 3. szektort, de ez minden hétszemélyes autóra érvényes), a koffer még a 3. üléssor mögött is nagyobb 100 liternél, öt személy pedig bőven fél köbméter feletti térrel gazdálkodhat.
Országúton, terepen
Lényeges változás, hogy az eddigi létravázat önhordó karosszériára cserélték a koreaiak. Igazuk volt: a Sorento tényleg nem off-road, de így is elfogadható terepadottságokat felvonultató autó maradt. Ez főleg a nagy nyomatékú dízelmotornak, a lefulladhatatlanságot garantáló, rendkívül gyors automata váltónak és a tartós összkerékhajtású üzemmódnak köszönhető. Utóbbit egy nyomógombbal aktiválhattam a műszerfal bal oldalán. Terepezéskor ezt követően már csak az ilyen-olyan szögekre meg a hasmagasságra kellett tekintettel lennem, a hajtáslánc végtelennek tűnő sártengereken átgázolva sem hagyott cserben. (A futóművek összezárása nélkül automata 4×4-es rezsimben dolgozik az autó; ilyenkor a hátsó kerekek csak az elsők „talajvesztésének” érzékelésekor kapnak nyomatékot.)
Az országúton pedig – elsősorban az ERŐT éreztem. Majd’ 200 dízel-lóerő, 436 newtonméternyi, széles sávban használható nyomatékkal társítva ugyanis ölég sok. Úgy vitte az 1,9 tonnányi vasat, mint a tollpihét. A VGT váltó egy újabb tulajdonságát is ekkor fedeztem fel: jelesül, hogy nemcsak pokolian gyors, hanem hihetetlenül finoman is dolgozik. Ezzel együtt kanyarbravúrok prezentálására vagy szlalompálya-rekord megdöntésére nem ezt az autót választanám, viszont jól eltalált, kompromisszumos rugózásának és nagy, húsos abroncsainak köszönhetően élvezet volt vele az utazás. Amely abroncsok, mint mondtuk, közel 200 lóerőt közvetítettek az útra. S ha kellett, mind a négy…
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 2199 cm3
Teljesítmény: 145 kW (197 LE)/3800min-1
Nyomaték: 436 Nm/1800–2500min-1
Sebességváltó: hatfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 190 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 9,7 s
Orrszög/farszög/áthajtási szög: 25,1/23,1/17,1º
Hasmagasság: 184 mm
A csomagtér űrtartalma: 111/531–1546 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 9,3/6,2/7,4 l/100 km
Ár: 34 390 euró
A 4×2-es alapmodell ára: 24 590 euró
Felvidék Ma, Vas Gyula
