A kettős állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon állandó lakcímet kérhetnek – erről döntött a település képviselő-testülete. A határozat szerint az igénylőket a község önkormányzata Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. A képviselő-testület döntéséről Szepessy Zsolt, Monok polgármestere tájékoztatta az MTI-t. A polgármester azt mondta: mivel a kettős állampolgárságról szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lép hatályba – alkalmazni 2011. január 1-jétől kell -, ezért közölte az aktuális időpontban a döntést.
Hozzátette: a kormány „történelmi tettet hajtott végre. Az elszakított országrészeken maradt és azóta is ott élő, magyarságát megőrző, nehéz körülmények között is helytálló magyar emberek felé egy régi adóságot rendezett a kettős állampolgárság megszavazásával”.
Úgy fogalmazott, hogy a monoki önkormányzat a kettős állampolgárság történelmi jelentőségét felismerve, annak kiteljesedésének elősegítése érdekében lehetővé teszi, hogy az elszakított országrészeken élő magyarok állandó lakosként Monokra bejelentkezhessenek, és ezáltal minden magyar állampolgárnak járó jog megillesse őket.
Az állandó lakcímért folyamodókat „Monok Község Önkormányzata a saját tulajdonában lévő Kossuth Lajos szülőházába jelenti be. Ezzel kifejezve a nemzeti együvé tartozást. Kossuth Lajos szülőháza minden magyar ember otthona és oltalma” – jelentette ki a polgármester, hozzáfűzve, hogy arra kérik Magyarország valamennyi önkormányzatát, kövessék Monok példáját, és biztosítsanak állandó lakcímet a határon túl élő magyar emberek számára. Külön kérik azokat az önkormányzatokat, ahol a magyarság történelmének meghatározó, kiemelkedő alakjai születtek, éltek vagy munkálkodtak, hogy szimbolikusan az ő szülőházukba vagy a hozzájuk kapcsolható helyszínekre jelentsék be az állandó lakcímért folyamodó magyarokat – részletezte Szepessy Zsolt.
Az MTI azon kérdésére, egyeztetett-e ez ügyben alkotmányjogásszal, jogi szakemberrel, közölte: nem egyeztetett, ahhoz ugyanis, hogy bejelentsenek valakit valahová, véleménye szerint nincs szükség erre.
Magyar állampolgárságot azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek vagy az ő leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1940 és 1945 között magyar állampolgársággal rendelkeztek, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok – ismertette korábban az MTI-vel Wetzel Tamás, az egyszerűsített honosítási eljárás (kettős állampolgárság) bevezetéséért felelős miniszteri biztos.
Hozzátette, az esetleges visszaélések elkerülése végett az állampolgárságot csak személyesen lehet majd kérelmezni, de a minél rövidebb sorban állás érdekében mindenképpen a lehető legtöbb helyen elérhető igénylést támogatja a kormány. A kettős állampolgárságról szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lép hatályba, alkalmazni pedig 2011. január 1-jétől kell.
mti
