A napokban több szlovák televíziós csatornán (pl. tegnap 17.00 órakor a szlovák hírcsatornán) is sugároztak egy kisfilmet, mely a szerzői és alkotói jogvédelemre hivatott felhívni a figyelmet. A kisfilm európai alkotásnak és mondhatni: közérdekű hirdetésnek minősül, a hangos részt szlovák nyelven sugározzák, az összes írott rész viszont kizárólag angolul jelenik meg a képernyőn.
Nem is lenne ezzel egy európai demokratikus államban semmi gond, az abszurd csak itt, Szlovákiában teljesedik ki. Merthogy amíg politikai ügy kerekedik egy magyar nyelvű óriásplakátból, vagy egy kétnyelvű meghívóból, melyben a szlovák szöveg nem szó szerinti mása a magyarnak, addig egy nem magyar nyelvű hirdetés megítélésénél az államnyelv védelméről szóló törvény mintha nem létezne. Ne is létezzen ilyen formában! – mondom én. Valaki más meg mondhatná természetesen, hogy az televíziós kommunikáció nem minősül hivatalos kapcsolattartásnak, de csak addig állíthatná ezt, míg el nem olvassa a szlovák műsorszórási és műsorterjesztési törvényt, mely előírja az államnyelv kötelező használatát, illetve a kiadott sugárzási engedélyben meghatározott sugárzási nyelv következetes használatát, a gyakorlatban tehát visszavezet az államnyelvről szóló törvényhez.
„Felbuzdulva” a hirdetésen, gondoltam, tájékozódom, és ellátogatok a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának honlapjára, mely ugye állami szerv által megjelentetett hivatalos kommunikációs forma. Jöjjön a meglepetés! A www.ministerstvokultury.sk csupán egy olyan szolgáltatás, mely ingyenesen biztosítja a kulturális minisztérium hivatalos honlapjának elérését, melynek neve a parancssor szerint:www.culture.gov.sk. Enyhén szólva is furcsa, hogy a szlovák államnyelv őrének feladatát ellátó állami szerv hivatalos honlapjának címe angol. Itt is igaz a régi mondás, hogy más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem…
A jogállam alapja a mindenkire egyformán érvényes jog és kötelesség. A kulturális miniszter úr sem igazán cselekszik a jogállam alapelvével összhangban, és úgy tűnik, a nyilatkozatai során sem vette figyelembe azt a régi bölcsességet, hogy először mindenki a saját háza táján seperjen, vagyis először a saját minisztériuma hivatalos honlapját nézze meg. És ha már megtekintette, akkor tisztelettel kérem, hogy esetleg a többi minisztérium honlap-címét is vizsgálja meg. Érdemes, mert ezek jegyzékéből egyébként bárki készíthet magának egy private copy-t.

Őry Péter, Felvidék Ma