Száz napot értékelt, de inkább a jövőről beszélt sajtótájékoztatóján Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi, tárca nélküli kormányalelnök. „A módosítás csaknem készen van“ – mondta, januárban a parlament elé kerülhet. Büntetések ebben is lesznek, hogy teljesen összhangban álljanak az államnyelvtörvénnyel.
Úgy tervezi, 20-ról 10 százalékra csökken a nyelvhasználati küszöb, s ez leginkább a német kisebbségnek tenne jót, mert esetükben az eddig egy helyett 11 helyen válna hivatalossá a német nyelv is. A romák esetében százzal gyarapodna a nyelvhasználatra jogosult települések száma, a magyarok esetében 25-tel.
Chmel relatíve elégedett az államnyelvtörvény módosító javaslataival, de fenntartja: optimális a büntetések teljes eltörlése lenne. Chmel szerint maga a büntés a jogszabályban kedvezőtlen visszhangot kelt a kisebbségek soraiban, főleg a magyarokban. A kompromisszum a különböző ideológiát képviselő kormánypártok közötti, mindegyik számára elfogadható megoldás, nem a lehetséges legjobb elképzelés megvalósítása. Ugyanez az oka annak is, hogy a koalíció nem jutott dűlőre az állami jelképek használatának kérdésében. „A kormányprogramba nem kerülhetett be a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása sem, ami igen jelentős deficit – mondta Chmel. – Mert ha a többség és kisebbség viszonya nem oldódik meg ebben a koalícióban, az összes többiben még problémásabb és nehezebb lesz eredményt elérni“ – hangsúlyozta.
A kisebbségi nyelvhasználati törvényben Chmel olyan mechanizmusokat akar beépíteni, amilyeneket az államnyelvtörvény is használ. Beleértve a szankciókat, mivel szerint a kisebbségi nyelvek védelme sok esetben jóval indokoltabb, mint az államnyelvtörvényé.
Rudolf Chmel szerint még a jelenlegi megbizatási időszakban vitát kellene nyitni az alkotmány preambulumának módosításáról is.
A tárca nélküli kormányalelnök 2011-ben 6,5 millió euró sorsáról dönthet majd. Ebből 2,5 milliót fejlesztésekre szán, a maradék 4 millió eurót a nemzeti kisebbségek pályázati prgramjainak támogatására.
Felvidék Ma
