A Pázmaneum Társulás szervezésében kerül sor Molnár Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt Szakértői Tanács elnökének, volt országgyűlési képviselőnek a „Kárpát-medence értékei” című könyvének a bemutatójára január 22-én, a Magyar Kultúra Napján 17 órakor a dunaszerdahelyi Zerda 1250 vendéglőben. A megjelenteket Karaffa Attila, a Pázmaneum ügyvezető elnöke, városi képviselő üdvözölte, aki üdvözlő beszédében szólt a Magyar Kultúra Napjának fontosságáról, annak közösségépítő erejéről, a magyar iskolák fontosságáról és a Kárpát-medence szépségeinek felfedezéséről. Egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben tudatosítják majd a dunaszerdahelyi polgárok is a Magyar Kultúra Napjának fontosságát és egy olyan közösségi találkozóvá válik, amelyen büszkeséggel idézhetik fel a nemzet közös értékeinek szükségességét. Szólt arról a magyar zászlóról is, amely a terem falát díszítette. A történelmi magyar zászló 1938-ban a város visszacsatolásakor lobogott a városban, amelyről tanúskodik a belévarrott hímzés is.
Molnár Béla, nem szokásos könyvbemutatót tartott. A képi megjelenés fontosságát kihangsúlyozva vetítő segítségével mutatta be könyvének egyes fejezeteit és ezáltal is izgalmassá, érdekesebbé varázsolta könyvének bemutatóját. Elsőként könyve születéséről szólt. Megtudhatta a hallgatóság, hogy parlamenti működésének évei alatt lehetősége volt könyvet kiadni, de ő nem a különféle ünnepségek, megemlékezések, konferenciák ünnepi beszédeit tartotta fontosnak összegyűjteni, sokkal inkább azokat az élményeit osztotta meg, amelyeket a Kárpát-medence egyes vidékein szerzett, tapasztalt és amelyet magyar értéknek tart.
A hallgatóság elsőként megismerkedhetett a Színevéri Nemzeti Parkkal, a Kárpátok legfestőibb részével. Az 1000 méter magasan fekvő kis tó, a Kárpátalján található. A legnagyobb és a legmagasabban fekvő tengerszemet fenyvesek veszik körül, a vízben pedig szívárványos és folyami pisztrángok élnek. A tó keletkezésének története után az ikervári vízierőmű bemutatása következett. A magyar szakembereknek és a leleményességüknek köszönhetően Ikervár lett az első elektromos rendszerrel ellátott falu Magyrországon, és az ikervári Batthyány-kastélyban előbb gyulladtak ki a villanylámpák, mint a bécsi Schönbrunnban. A Felvidéket is természetesen érinti könyvében Molnár Béla, többek között a palócokról szóló fejezetében. Viszont a hallgatóság ezúttal a délvidéki palócok történetével ismerkedhetett meg, a fényképes bemutató segítségével. Kupusztina palócai szinte ugyanazt a palóc dialektust beszélik, mint Nagyhinden. A különleges palóc nyelvjárás fennmaradása annak köszönhető, hogy a falu a világtól elzárva, mocsaraktól, folyóktól övezve, belterjes gazdálkodást folytatva védte meg hagyományait, szokásait, pompás népviseletét és nyelvét. A Kereszténydemokrata Néppárt politikusa elmondta a dunaszerdahelyieknek, hogy sok anyaországi barátjának mondja: A magyarságot a határon túl kell megtanulni! Egyben meghívta a dunaszerdahelyi polgárokat, hogy augusztus 13-án vegyenek részt Apátin a Szent István ünnepségen, amelyen államalapító királyunk nagyméretű szobra kerül leleplezésre. Magyarvalkó történetének bemutatása kapcsán a Molnár Béla arra a kérdésre kereste a választ, hogy eltörölhető-e Trianon? A román tenger közepén található magyar falu a visszacsatoláskor a románoké maradt, itt húzódott a határ. Megosztotta a hallgatósággal a Trianonnal kapcsolatos tapasztalatait. Míg egyesek azt hangoztatják, hogy túl sokat foglalkozunk vele, addig én azt mondom nem jól foglalkozunk a kérdéssel! – jelentette ki a KDNP volt országgyűlési képviselője. Elmondta, hogy az anyaország felelőssége óriási a témában és nem az ünnepségek szervezése, szobrok felállítása volna az elsőrendű feladat, hanem a magyar vállalkozók meggyőzése, hogy a határon túli magyar közösségekhez menjenek és ott folytassák a vállalkozásukat, terjesszék ki hatósugarukat és érjék el, hogy a munka nyelve a magyar legyen. Egy kárpátaljai példával érzékeltette is a politikus a munka magyar nyelvének fontosságát.
Részletes beszámolót hallhattak a dunaszerdahelyiek a Kárpátalja Expressz útjáról, amely három országon át közlekedett az egykori magyar vasúti pályán. A normál nyomtávú vasútvonalon járta be a Kárpátalja Expressz Magyarországot, Kárpátalját és Partiumot érintette. Mindenhol magyar közösségek, iskolások, néptánccsoportok várták a vonatot. Sok esetben az ukrán vagy román állami hivatalnokok is tiszteletüket tették a vonat érkezésekor. Ukrajna és Románia között személyszállítás sosem volt, tehervonat nyolc éve ment itt át. Magyar vonat pedig utoljára 66 éve járt erre. Megható volt hallgatni Nevetlenfalu történetét és büszke érzéssel töltötte el a hallgatóságot a falu erős magyar identitása, hiszen szinte elmagyarosítás folyik azon a részen a szó jó értelmében. Molnár Béla elmondta, hogy a Kárpátalja Expressz reményt hozott a három ország határain élőknek. Ezt a reményt szeretnék kamatoztatni, hogy a térség kitör a szegénységből és az elszigeteltségből. Idén valószínűleg ismét megrendezik a vasúti utazást szeptemberben.
Végezetül a jáki templom kapcsán az elmúlás és örökkévalóság kapcsolatáról szólt a budapesti vendég. Saját gyermekkori élményeit osztotta meg a hallgatósággal a templom történetének kapcsán. Rég volt, a szavakra már kevésbé emlékezett, de egy oszlop története máig megmaradt emlékezetében. Az idegenből jött kőfaragó az oszlopfőn dolgozott. Leveleket, oroszlánokat vésett ki kőből. A környék jobbágyai körbeállták, nézték, hogyan dolgozik. Aztán megszólalt az egyik: – Hát a tetején miért vésed ki a mintát? Ha felállítják ezt az oszlopot, azt már senki se fogja látni! – Nem is neked vésem! Azt az Istennek készítem, ő meg mindenhol látja! Egy életre megmaradt történet tanúság mindenkinek, hogy amit csinálok, azzal nem a többi embernek kell megfelelnem, hanem Istenhez kell mérnem munkámat. A mérce csak Isten lehet tetteinkben. Igazodnunk hozzá kell, nem másik emberhez, emberekhez. Bizony, az oszlopfőinkkel mindannyiunknak el kell majd számolnunk – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Az érdekes és gazdag képanyaggal ellátott előadást követően a jelenlevők a Himnusz eléneklésével zárták az estét. A találkozót követően lehetőség volt a szerzővel beszélgetni, illetve a könyvét megvásárolni, amelyet a helyszínen dedikált a budapesti vendég. Az est folyamán közreműködött Takács Réka, a Novus Ortus Diákszínpad tagja.
A Pázmaneum Társulás februárban újabb polgári estét tart, amelynek témája az embertelen és istentelen kommunizmus lesz, a Kommunizmus áldozatainak emléknapján február 25-én.
Az estről készült fényképek megtekinthetőek a Képgalériánkban.
Felvidék Ma, Pázmaneum Press Fotók: Nagy Marián
{iarelatednews articleid=”26539,26531,26250″}
