Anakronizmus – így jellemezte vasárnap a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának nyilatkozó Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter a szlovák belügyminiszter múlt heti kijelentését, miszerint a szlovák állami szervek képesek megállapítani, mely állampolgáruk szerzett más állampolgárságot is a szlovákon kívül, amit, ha kiderül, a hatályos törvény szerint szankcionálni is fognak.
Jeszenszky szerint ez az eljárás uniós szabályokba is ütközhet. A magyar EU-elnökség most záruló első félidejét a volt külügyminiszter is sikeresnek nevezte. Megjegyezte azt is: bár itthon az Unió nem túl népszerű, de nincs más út Magyarország számára.
Világ éltében szerette volna, hogy a szlovák-magyar viszony minél jobb legyen, de ezt a szlovák magatartást a „legnagyobb csodálkozással és felháborodással kell fogadni” – így reagált Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere a szlovák belügyminiszter múlt heti bejelentésére, mely szerint a szlovák állami szerveknek megvannak a megfelelő eszközeik arra, hogy megállapítsák, ki szerzett más állampolgárságot is a szlovákon kívül; ezekkel az eszközökkel pedig élni is fognak a hatóságok. Továbbá: ha kiderül, hogy valaki másik állampolgárságot is felvett, megbüntetik, amiért ez elmulasztotta bejelenteni, egyben megfosztják a szlovák állampolgárságától.
„Ez egy anakronizmus” – tette hozzá Jeszenszky. Különösen Európában az, ahol az emberek egyik országból a másikba járnak át munkát vállalni, esetleg ott családot is alapítanak. Ebben a környezetben a többes lojalitás, a többes állampolgárság általános tendencia, ami biztosan erősödni fog, és nem csupán egy közép- vagy kelet európai sajátosság – hangoztatta a volt külügyi vezető.
Megjegyezte: a szlovák álláspont jelenleg olyannak tűnik, mintha valamiféle bűn lenne a magyar állampolgárság megszerzése, „amit nyomozni kell, ki kell deríteni, meg kell büntetni”. Márpedig az nem bűn, hogy valaki magyarnak tekinti magát – tette hozzá Jeszenszky.
„A szlovák álláspont ellentétes az európai gondolattal”
„Arra megy ki a játék – nem lehet mást gondolni -, mint hogy az ottani magyarokat szépen eltüntetni, lenyelni, asszimilálni. Vagy esetleg, ahogy sajnos egyes szlovákok mondogatják, a magyarokat át a Dunán vagy bele a Dunába – voltak ilyen hangok is” – mondta a szlovák politika lehetséges motivációit firtató kérdésre válaszolva Jeszenszky Géza, aki szerint a lényeg az, hogy aki egy országban él, az annak az országnak az állampolgára legyen.
A volt külügyminiszter hozzátette: Szlovákiában sokat beszélnek például a lojalitásról, de azt „megnyerni kell, arra nem lehet kötelezni senkit.” Ha egy magyar jól érzi magát Szlovákiában, akkor jó állampolgára lesz az országnak. Ha rosszul érzi magát, akármit csinálnak, rosszul fogja magát érezni- hangoztatta Jeszenszky Géza.
A magyar politika milyen válaszlépést tehet minderre? Ki tud erőteljesebbet lépni, Szlovákia vagy Magyarország? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.
„Ez is az ottani magyarokon csattan és nekik kell védekezni, ugyanis Magyarország ez ellen legfeljebb úgy védekezhet, hogy igyekszik ezt titokban tartani. De az sem jó, ha az állampolgárság valami titkos ügy lenne, ha sötét hivatalokban, rejtett arccal kellene az embereknek benyújtani az állampolgársági kérelmet” – hangoztatta a volt külügyminiszter, hozzátéve: a szlovák álláspont és gyakorlat teljesen ellentétes az európai gondolattal, de esetleg az európai szabályokba is ütközhet „az ilyen kémkedés és az állampolgárságtól való ilyen megfosztás is”, amit vizsgálni lehet.
Sikeresnek tekinthető a magyar uniós elnökség első fele
Félidőhöz érkezett a magyar uniós elnökség; az EU-csúcsot záró sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy az eddig eltervezett munkát lényegében elvégeztük. Egyetért ezzel az állásponttal? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.
„Igen, amennyire ezt kívülről nézve meg tudom állapítani” – reagált Jeszenszky Géza, rögtön hozzátéve, hogy az Európai Unió elnöksége ma már nem olyan fontos, mint korábban volt, mivel a Lisszaboni Szerződés átalakította a rendszert.. „Ez egy kötelezettség, amit persze legjobb tudásunk és erőnk szerint el kell látni. Elsősorban nem szabad kudarcot vallani, és megállapíthatjuk, hogy ez nem következik be” – hangzott az interjúban.
„Magyarországon az EU nem túl népszerű”
A külpolitika volt irányítója hangsúlyozta: nálunk nem volt olyan belpolitikai krízis, mint a csehek elnökségi idejére eső ottani kormányválság, de a következő három hónapban is történhetnek még váratlan események, ám „remélhetőleg ilyen nem lesz”.
Jeszenszky Géza szerint a fontos a magyar kormány által is hangsúlyozott erős Európa víziójának megvalósítása. Ugyanakkor szerinte Magyarországon az EU „ma nem nagyon népszerű”. „De látnunk kell, hogy nincs más út, Magyarország ebben érdekelt. Mert akkor lesz nekünk is sikeres országunk, sikeres gazdaságunk, ha egész Európa – a szomszédságunk és a nyugatiak is – sikeresen kilábalnak a válságból; ezt érte el, úgy tűnik a bejelentések alapján, ez a mostani EU-csúcs” – nyilatkozta Jeszenszky Géza a Heti Hírmondó stúdiójában.
