A talajvíz mennyiségi és minőségi változásai egyelőre nem veszélyeztetik a csallóközi ivóvíz-készleteket, Szlovákia legnagyobb ivóvízforrása továbbra is képes 20 millió ember ellátására, nyilatkozta Miklós László, a zólyomi műszaki egyetem Unesco ökológiai tanszékének vezetője, az MKP földművelési és környezetvédelmi alelnöke a TASR hírügynökségnek.
„A klímaváltozás hosszú távú folyamat, jelenleg végkövetkeztéseket levonni korai lenne – mondta. – Abból a két hatvanéves ciklusból, melyről részletes megfigyelési adatok állnak rendelkezésre a csapadékról és a klímáról, arra lehet következtetni, hogy 2012 után szárazabb esztendők következnek.“ Miklós László szerint kisebb lesz a Duna vízhozama is, ezáltal a Csallóköz is kevesebb utánpótlást kap majd. Az eddigi talajvízszint-apadás a vízkészletre nem volt hatással, csak a növénytermesztés feltételeit rontotta. „Az utóbbi 20 évben a Duna vízhozama a tavaszi hónapokban a legnagyobb. Optimális esetben június-júliusban lenne az, amikor az Alpokban is megindul a hóolvadás“ – mondta, mivel azonban az éghajlatváltozás miatt ez korábban következik be, a maximális vízhozam két hónappal korábban jelentkezik. Ez a Csallóköz szempontjából nem jó, mert a vegetációs időszak miatt a legtöbb nedvességre épp nyáron lenne szükség, fejtette ki a szakember. Fontos ugyanis, hogy a növények gyökérzete ilyenkor elérje a talajvizet. A bősi vízerőmű megépítése következtében a Felső-Csallóközben ugyan magasabb kissé a talajvízszint, de Bősnél és az alsó folyásnál ez csökken a fel- és alvíycsatorna aszfaltszigetelése következtében. A talajvizek szintje így sem a Felső-Csallóközben, sem az alsó területeken nem éri el az optimális értéket.
Felvidék Ma
