A szlovák külügyminisztérium tárgyilagos állásfoglalást tett közzé a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan. Párhuzamosan szigorú is, amit mond. Eltartott egy ideig ugyan, de csak kitalálta Mikuláš Dzurinda külügyminiszter csapata, mit kifogásoljon a készülő magyar alkotmányban.
Nyilatkozatában a külügyi tárca leszögezi: minden állam szuverén joga, milyen alkotmányos kereteket fogalmaz meg önmaga számára. Szlovákia a jószomszédi viszony jegyében tudomásul veszi más államok alkotmányos berendezkedését, de elvárja, hogy a Magyar Köztársaság alaptörvénye összhangban legyen a nemzetközi joggal és a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel. A kisebbségekre vonatkozóan a nyilatkozat leszögezi: a szlovák jogrend teljes mértékben védi a területén élő nemzeti kisebbségek jogait az egyéni jogokon alapulva, megfelel a nemzetközi elvárásoknak, s fenntartja, hogy az az állam felelős a kisebbségekért, amelynek a területén élnek. Ennek jegyében igyekszik otthont teremteni Szlovákiában a kisebbségeknek. Az államközi kapcsolatokban Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi jogi normákat Magyarországgal szemben, párhuzamosan azonban következetesen elutasítja, hogy megkíséreljenek beavatkozni szuverenitásába akár azon keresztül, hogy kollektív jogokat biztosítsanak a nemzeti kisebbség tagjainak.
Eddig a hivatalos állásfoglalás, melyet azok a hangok kényszerítettek ki, melyek a sajtóban, a médiában és az ellenzék soraiban nyilvánosságot láttak. A .týždeň hetilap internetes videobeszélgetésében Radoslav Procházka (KDH) alkotmányjogász, parlamenti képviselő maga is elmondta: a szlovák törvényhozásnak illene valamilyen irányadó határozatot vagy nyilatkozatot elfogadnia a készülő magyar alkotmányról, akkor is, ha ténylegesen semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, hogy a folyamatba kívülről beavatkozzanak. Ondrej Dostál (OKS, Most-Híd) képviselő viszont elhárította a parlamenti nyilatkozat gondolatát, s inkább azt hangsúlyozta: meg kell várni, milyen lesz az alkotmány, s milyen konkrét törvények születnek meg hozzá. Ellenzi, hogy Magyarországgal vagy a magyarsággal foglalkozzon a szlovák parlament, mert szerinte ilyenkor a szlovák politikusok képtelenek tárgyilagosak lenni, általában magyarellenességbe fajul minden.
Ebben sok igazság van. A hetilap munkatársa, Juraj Majchrák politológus például már most arra szeretett volna választ kapni Dostáltól vagy Procházkától, hogy lehet-e egyszerre a magyar országgyűlés és a szlovák parlament képviselője Berényi József, vagy Duray Miklós lehet-e Magyarország EP-képviselője… De ennél rosszabb megszólalása is volt: kikérte például a szlovák nemzet nevében, hogy a magyar alaptörvény preambuluma a magyar államiságot Szent Istvánig vezeti vissza. A zászlónk, a címerünk után a királyainkat is ellopja Magyarország, mondta…
Az ehhez hasonló vagy még rosszabb kijelentések után végképp érhető, hogy a kormánynak is meg kellett szólalnia. Különösen, hogy a parlament májusi ülésén napirendre kerülhet „Orbán Viktor”, akiről a kezdeményezett rendkívüli ülés nem valósulhatott meg. Radoslav Procházka nem ellenezné a vitát, s a .týždeň Hyde Park-jában még a kereszténydemokraták volt pártelnökét, Ján Čarnogurskýt is idézte – egyetértőleg! -, hogy Szlovákiában ideje lenne kipróbálni a hadsereg tényleges erejét, ütőképességét, hogy ne érjenek bennünket meglepetések.
Gyurkovits Róza
{iarelatednews articleid=”28063″}
