Négy város, Győr, Dunaszerdahely, Somorja és Mosonmagyaróvár megalapította az Arrabona EGTC Európai Területi Társulást. Az alapítók további települések csatlakozását várják a Csallóközből és a Szigetközből.
Kívánatos lenne, ha minél több térségbeli település csatlakozna, ezzel valóságos területi társulás jöhetne létre, amely magába foglalná a magyar-szlovák országhatáron átívelő legkiterjedtebb területi együttműködést. Elkezdődhet hát a társulás kibővítésének és bejegyzésének folyamata.
A magyar-szlovák államhatár mentén eddig 3 EGTC-t jegyeztek be Brüsszelben, időrendi sorrendben a következőket: Ister-Granum EGTC, melynek alapítója Esztergom és Párkány városa mellett további 84 település a Duna mindkét oldaláról. Összeurópai léptékben sorrendben ez a második EGTC. Következett a Kassa-megye déli részén található települések és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településeinek Európai Területi Társulása, az Abaúj Abaújban EGTC. Időrendi sorrendben az utoljára bejegyzett EGTC a Pons Danubii Európai Területi Társulás. Alapítói: Révkomárom, Gúta, Ógyalla, Komárom, Tata és Kisbér városok. Megalakult, előkészületben vagy a bejegyzés folyamatában több társulás található, köztük az Arrabona EGTC.
Mi az EGTC – Európai Területi Társulás előnye? Korábban számtalan eurorégió jött létre a határ mentén, amelyeket a határon átívelő együttműködés keretében az országhatár mindkét oldaláról települések, kistérségek vagy a Kárpátok Eurorégió esetében 4 ország nagytérsége hozott létre. Az eurorégiókat főleg kulturális, települések és emberek közötti kapcsolatok jellemezték. 2007-ben beteljesült a régen megfogalmazott igény arra, hogy létrehozzák az európai térségek magasabb szintű kapcsolatainak jogi keretét. Ekkor elfogadták az Európai Parlamentben az EGTC-k, akkor még Európai Területi Együttműködési Csoportosulások jogszabályát. Ezt követően az EU tagországai elfogadták a vonatkozó nemzeti jogszabályukat, Szlovákiában a 90/2008 sz. törvényt. A legfontosabb minőségi változás, hogy az EGTC-k gazdasági hatáskörökkel ruházhatók fel, akár vállalkozásokat hozhatnak létre. Fontos pillérei lehetnek a gazdaságfejlesztésnek. Ne feledjük, hogy Közép-Európa minden országában a határmenti térségek többsége hátrányos helyzetű. Ennek az az oka, hogy a 20. században megrajzolt új országhatárok az addigi egységes, természetes gazdasági térségeket szelték ketté, létrehozva ezzel zsákrégiókat, fejlődésképtelen, leszakadó térségeket. A szomszédos térségek gazdasági együttműködésének újjáélesztését szolgálják az EGTC-k, általuk felélénkülhet a kereskedelem, szolgáltatások és a vendéglátóipar. Több előnyt élveznek ma is az EU-alapokhoz benyújtott pályázatok elbírálásánál, jövőben a szerepük hatványozottan felerősödik. Az európai fejlesztések tengelyévé válhatnak. A jogszabályok értelmében vállalkozásokat, oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket alapíthatnak, kamarákat tarthatnak fenn. Erőteljesen szabályozhatják tehát a szomszédos térségek gazdaság- és vállalkozásfejlesztését, intézményes területfejlesztést hajthatnak végre – téjékoztatta portálunkat Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
