Jedlik Ányos Istvánra (1800 – 1895), a dinamó és a szénsavval dúsított víz feltalálójára, az Érsekújvári járásban található Szímő község híres szülöttjére emlékeztek szombaton tisztelői. Az emlékünnepség szentmisével kezdődött, amelyet Ďurčo Zoltán vikárius, Nyitra Egyházmegye püspöki helynöke celebrált.
Prédikációjában a bencésszerzetes Ányos munkásságának a mai ember számára szóló üzenetétét fogalmazta meg, amely egy erős hitre és anyanyelvre építkező ember hitvallásáról szólt: „A sziklára épült házat nem tudja elmosni az ár!” A misét követően Dinnyés Soma organaművész és Bach Varga Helga operaénekes közös hangversenyét hallgathattuk meg a Szent Márton templomban. A félórás műsorukban G. F. Händel, H. Purcell, W. A. Mozart és Liszt Ferenc műveinek részleteivel gyönyörködtették az ünnepség résztvevőit, méltó hangulatot teremtve a templom előtt álló Jedlik szobor koszorúzásához. A déli harangszó kongásával megtűzdelt ünnepi szónoklatában Csáky Pál a felvidéki Jedlik Ányos István magyarságáról, a tudományban, az emberiség fejlődésében betöltött szerepéről beszélt. Életműve azon „nagy magyarok” közé emelte őt, akikre Királyhelmectől Komáromig méltán lehetünk büszkék. Beszélt Jedlik nyelv- és nemzetszeretetéről, az 1848/49-es szabadságharcban vállalt példamutató szerepéről és a később felnövekvő nemzedékek oktatásában vállalt úttörőmunkájáról. Személyében az első magyar nyelvű tudományos egyetemi tankönyv megalkotóját is tisztelhetjük. Az MKP volt elnökének beszéde után Jedlik Ányos István szobránál a feltaláló nevét viselő társasságok, gimnáziumok és más intézmények képviselői helyezték el a hála koszorúit. Koszorúzott a magyarországi Jedlik Ányos Társaság küldöttsége, élén Dr. Kocsis István elnökkel, az egyház képviseletében Ďurčo Zoltán vikárius, a Győri és a Csepeli Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója és tanári kara, az MKP elnökségének nevében Csáky Pál, valamint Szímő község lakosainak és a szímői Jedlik Ányos Társaság nevében Bób János polgármester.
{phocagallery view=category|categoryid=266|imageid=8346|detail=0|float=right}A koszorúzás után került sor a felújított Jedlik Ányos Emlékszoba átadására. Az új művelődési házban kiállított emléktárgyak, írások és modellek még gazdagabb tárgyi bizonyítékokat nyújtanak Szímő tudós emberének pályafutásáról, kutatásainak máig ható jelentőségéről, mint a volt régi szoba tartalma. Megnyitójában Bób János polgármester méltatta a Jedlik Ányos társaságok felbecsülhetetlen értékű adományait és szerepét a szoba anyagának összeállításában és a kiállítási tárgyak elrendezésében. Az emlékszobában elhelyezett gazdag szemléltetőanyag iskoláink diákjai számára – határon innen és túl – kiváló lehetőséget teremt arra, hogy egy-egy tanulmányi kirándulás keretében a példára szomjas utókor a helyszínen ismerkedhessen meg Jedlik Ányos tanári és tudományos munkásságával.
Az emléknap színvonalas szakmai értekezlettel zárult, ahol a vendégek három tartalmas előadás keretében ismerkedhettek meg a jedliki életmű eddig feltár bizonyítékaival. Az első előadást dr. Schmidt János, a magyarországi Jedlik Ányos Társaság ügyvezető elnöke tartotta, aki a természettudós elektromossággal folytatott orvosi kísérleteiről beszélt. A téma kiváló szakértője tudományos alapossággal kutatta fel Jedlik e téren végzett úttörő tevékenységét. Lényegében személyének köszönhető, hogy az elektromosság a felfedezése kezdetétől orvosaink kezében a gyógyászat eszközévé vált. „150 éves a dinamó” címmel dr. Kis László Iván villamosmérnök, a magyarországi Jedlik Ányos társasság tagja tartott előadást a dinamó működési elvéről, 1861-től a feltalálás évétől, a tudomány fejlődésében betöltött szerepről, valamint a dinamó elvének mai felhasználásáról. Megállapította, az emberiség sokat köszönhet Jedlik találmányainak. Viszont személye a világtól mindmáig nem kapta meg azt a tiszteletet és elismerést, mint ami őt felfedezései jogán megilletné. Ennek okát a Jedlik Ányos Társasság alelnöke, dr. Gazda István, az értekezlet harmadik előadója abban látja, hogy Jedlik konokul ragaszkodott magyar anyanyelvéhez, és tudományos értekezéseit csak magyar nyelven tette közzé. „ A kis nemzetek hátránya, hogy nyelvüket kevesen beszélik, és még kevesebben olvassák”, mondta az előadó. Csak amikor a dinamó működési elvét lefordították német nyelve, vált a neve ismertté a világban. A Jedlik munkásságának kutatásával foglalkozó szakember azt is elárulta, hogy ennek elektromossági és orvostudományi része már kellő szakmai alapossággal feltárt. Arra biztatta fiatal kutatótársait, hogy Jedlik Ányosnak a természettudományok egyéb területen végzett munkásságát próbálják hasonló alapossággal feltárni.
Jó volt szombaton Szímőn lenni és egy nagyszerű ember, Jedlik Ányos István, egy ízig-vérig felvidéki magyar, természettudós, feltaláló, bencés rendi szerzetes, kiváló oktató életútjával és tevékenységével megismerkedni. Az előadásokból is kitűnt, hogy az utókornak van még mit vele szemben törlesztenie, hogy emlékezetünkbe a bölcsek és igazak díszes jegyzékébe a neve bevésődjön, mert, ahogy ő mindenki számára útmutatóként ajánlotta: Az igazak örökké élnek!
Felvidek.ma, Dunajszky Géza
