Hamarosan változások állnak be a nyugdíj-előtakarékoskodás rendszerében, az ún. második pillérében.
A pályakezdők ezentúl automatikusan bekerülnek a 2. nyugdíjpillérbe, változik az egyes alapok megnevezése, és egy új alap is létrejön, az ügyfelek két alapban helyezhetik el a megtakarításaikat, ezentúl nem lesz valamennyi alap garantált hozamú, és változnak az illetékek is. Ezek azok a lényegi változások, amelyeket a parlament által megszavazott törvénymódosítás tartalmaz. Az egyes magánnyugdíjpénztárak novembertől értesítik a változásokról ügyfeleiket.A takarékoskodók szempontjából a legfontosabb változásra – a garantált hozamok megszüntetésére jövő év áprilisától kerül sor.A garantált hozamok megszüntetése, amelyet még az előző kormánykoalíció vezetett be, két nyugdíjalapot érint és csak a konzervatív, újonnan kötvényalapban marad meg. Ez azt jelenti, hogy azok, akik a jelenlegi kiegyensúlyozott és növekedési alapokban tartják a pénzüket, elveszítik a garantált hozam biztonságát. Ezekben az alapokban tehát kockázatosabbá válik a befektetés, a javaslatot előkészítő munkaügyi minisztérium szerint azonban a takarékoskodók számára ez magasabb nyugdíjat jelenthet. Ha az ügyfél azonban nem akarja ennek a kockázatát felvállalni, átléphet a biztos hozamot garantáló kötvényalapba. A magánnyugdíjpénztárak novembertől levélben értesítik a változásokról ügyfeleiket. A levél mellékleteként egy jelentkezőlapot is kézhez kapnak, amelynek visszaküldésével lehetővé válik a biztos hozamú kötvényalapba való átlépés. Bár a törvény már ez év novemberétől hatályba lép, a garanciák megszüntetése és más fontos változások csak jövő áprilistól lépnek érvénybe.
A pályakezdő fiataloknak jövő év áprilisától 180 napjuk lesz arra, hogy belépjenek valamelyik magánnyugdípénztárba. Ha ezt elmulasztják, a Társadalombiztosító dönt majd helyettük, aki a nyugdíjpénztárak abécé sorrendjében sorolja be a fiatalokat valamelyikbe, ahonnan azok – ha úgy döntenek – két éven belül kiléphetnek.
Míg jelenleg csupán egyetlen alapban takarékoskodhattunk, a módosított törvény értelmében ezentúl az ügyfelek egyszerre több alapba is elhelyezhetik a pénzüket, de egy részét kötelezően a garantált alapba kell helyezniük. Az 50 évnél idősebb ügyfelek nyugdíj-megtakarításait fokozatosan áthelyezik a konzervatív (kötvény-) alapba, mégpedig minden évben 10 százalékot. Így az ügyfél 59 éves korára minden megtakarítása átkerül a konzervatív (kötvény-) alapba.
Az eddig meglévő három nyugdíjalap új megnevezést kap. A konzervatív alapot ezentúl kötvényalapnak, a kiegyensúlyozottat vegyes alapnak, a növekedésit pedig részvényalapnak nevezik. Ezenkívül egy új alap is létrejön, az indexalap, amely nem lesz garantált hozamú és a részvénypiacra fókuszál majd. A kiválasztott részvényindexet vagy -csomagot figyeli és kopírozza. A minisztérium véleménye szerint ez leginkább a fiatalokat érdekli majd, akik még mernek kockáztatni.
Az új szerint a konzervatív (kötvény-) alap hozamainak összehasonlítása az eddigi fél évről öt évre változik, a másik két alapban a hozamok összehasonlításának kötelezettségét – amelyet a Fico-kormány vezettetett be – megszüntetik. A nyugdíjpénztárak ezentúl hosszabb lejáratú értékpapírokba is fektethetnek, amelyeknek nagyobb a hozamuk, mint a rövid időtartamú értékpapíroké. A nem garantált hozamú alapokban a nyugdíjpénztárak meghatározhatják az ún. benchmarkot, azaz a teljesítménymutatót, amely az alap hatékonyságát kopírozná. A teljesítménymutató jelzi a nyugdíjpénztár befektetési stratégiáját és az ügyfélnek mutatja azt is, megtakarítása hány százalékát fektetik részvényekbe, kötvényekbe stb.
A KDH-s Július Brocka javaslatára elfogadásra került és ezzel visszaállt a törvényben a 10 éves minimális nyugdíj-előtakarékoskodási idő a jelenleg érvényben lévő 15 éves időtartammal szemben. Az alapkezelők jelentéseiért fizetendő illetékek a három már meglévő alapban változatlan marad, azaz a vagyon átlagos éves tiszta értékének 0,3 százaléka. Az újonnan alakult indexalapban ez az illetékösszeg csak 0,2 százalék lesz. A hozamilleték a kötvényalapban (konzervatív) megszűnik, a vegyes (kiegyensúlyozott) és részvény- (növekedési) alapban pedig 5,6 százalékon marad.
Felvidek.ma, dé
