Szlovákia után Ukrajnában is pénzbírságot szabhatnak ki azokra az elkövetőkre, akik suttyomban egy másik állampolgárságot is szereznek – már amennyiben az erről szóló törvényjavaslatot elfogadja a parlament.
A Kárpátinfo.net hírportál összefoglalója szerint mindenesetre a javaslatot benyújtották az ukrán Legfelsőbb Tanácshoz, amely az adminisztratív szabálysértésekről szóló törvényt módosítaná – egyebek mellett a következőképpen: „Ha Ukrajna felnőtt korú állampolgára, aki önként külföldi állampolgárságot szerzett, nem nyújtja be, vagy nem idejében nyújtja be erről szóló jelentését, tíz – harminc nem adóztatott minimális jövedelemnek megfelelő pénzbírsággal, ugyanilyen cselekményért, ha azt állami intézmény vagy helyi önkormányzat tisztviselője követte el, ötventől száz minimális jövedelemnek megfelelő pénzbírsággal büntethető.” (Jelenleg egy nem adóztatott minimális jövedelem 17 hrivnya, vagyis a bírság összege 170-510, illetve 850-1700 hrivnya lehet – 1 euro jelenleg 10,63 hrivnyát ér).
A törvényjavaslat megtiltja, hogy kettős állampolgársággal rendelkező személyek vámhivatalokban, rendőrségen, nemzetbiztonsági szerveknél, ügyészként, ügyészségi nyomozóként, bíróként, szerződéses katonai szolgálatot teljesítő személyként, adóhivatalokban, helyi közigazgatási hivatalokban, önkormányzatokban dolgozzanak, nem lehetnek a helyi önkormányzatok képviselői sem.
A törvényjavaslat szerint azok az ukrán állampolgárok, akik egy más ország állampolgárai lettek, kötelesek hat hónapon belül nyilatkozatot tenni erről az illetékes hatóságnál, mellékelni a külföldi állampolgárság felvételét igazoló okmány másolatát.
A törvényjavaslathoz mellékelt magyarázó jegyzék a következőkkel indokolja a beadványt.
Az Alkotmány 4. fejezete szerint Ukrajnában egységes ukrán állampolgárság létezik. Ha valaki felvette egy másik ország állampolgárságát, akkor Ukrajnához fűződő jogi viszonyaiban továbbra is csak ukrán állampolgárnak tekintendő. Az ukrán törvényhozás tehát nem tiltja ugyan, de nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Ennek ellenére az utóbbi időkben sokan vették fel valamelyik külföldi ország állampolgárságát, ami a törvényjavaslat szerzői szerint negatívan hat az állampolgárok érdekeire, a hatósági szervek működésére, sérti az ország nemzetbiztonsági érdekeit. A külföldi állampolgárság felvétele, a törvénytervezet szerzői szerint, támogatja a szeparatista törekvéseket. És itt természetesen nem csak azokról van szó, akik az utóbbi hónapokban egyszerűsített visszahonosítás útján magyar állampolgárságot szereztek! Náluk jóval többen lettek orosz, román, izraeli állampolgá¬rok! A Krím-félszigeten például több mint 200 ezer lakosnak van orosz állampolgársága. Rengeteg ukrán állampolgár rendelkezik orosz személyazonossági okmányokkal, útlevéllel az ország keleti megyéi¬ben, Bukovinában pedig sokan vették fel a román állampolgárságot.
A törvényjavaslathoz mellékelt magyarázó jegyzék hivatkozik az Ukrajna által 2006-ban ratifikált állampolgárságról szóló Európai Konvenció 15. cikkelyére, amely leszögezi, hogy minden országnak joga van eldönteni, milyen következményekkel járhat egy másik ország állampolgárságának felvétele, vagyis megtarthatják-e ezek a személyek eredeti állampolgárságukat, vagy nem. Vagyis, a törvényjavaslat szerint az állam joga eldönteni, korlátozza-e a polgárok jogát, hogy más ország állampolgárságát vegye fel, vagy sem.
Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ebben az esetben még csak egy törvényjavaslatról van csak szó, vagyis a kormány javaslatát a parlamentnek kell megtárgyalni és döntést hozni elfogadásáról vagy visszautasításáról, esetleg módosításokkal kiegészített változatának jóváhagyásáról. A törvényjavaslat napirendre tűzéséről még nem született döntés, vitájának kimenetele teljesen bizonytalan. Ugyanis magában a parlamentben is sok képviselőnek van kettős állampolgársága, ők aligha fognak a törvényjavaslat jóváhagyása mellett szavazni.
A kérdésben illetékes parlamenti bizottság támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtárgyalása során megszerzi a képviselők többségének voksát. Kétséges az is, hogy Viktor Janukovics államfő aláírja-e az esetleg elfogadott törvényt. Egyelőre ugyanis nem tudjuk, hogyan reagálnak majd a külföldi országok a törvényjavaslatra.
Egyébként a tíz oldalas törvényjavaslat a Legfelsőbb Tanács internetes honlapján a törvénytervezetek között 9728-1. sz. alatt olvasható el és tölthető le.
Kárpátinfo.net / Felvidék.ma
