Az alábbiakban egy somorjai olvasó Bugár Bélához címzett nyílt levelét tesszük közzé, melyet eljuttatott szerkesztőségünkhöz.
Tisztelt Bugár Úr!
Engedjen meg egy rövidebb eszmefuttatást a Híd megalapításától napjainkig terjedő időszakhoz.
Az utóbbi időben figyelemmel kísérem a szlovákiai politikai élet történéseit a sajtóban és a médiumokban, s amit látok, nem tetszik.
Nem tetszik, hogy annak ellenére, hogy azt állítja, csakis magukkal foglalkoznak, nem egyszer csak a Magyar Koalíció Pártját okolja mindenért, ami az Ön pártjával történik. Nem tetszik, hogy miközben az óriásplakátokon agyonszajkózott együttműködésről beszél, azért minden egyes adandó alkalommal odaszúr egyet az MKP-nak – mégha nincsenek is ott a párt képviselői az adott teremben.
Nem tetszik, ahogy és amivel az egyes hidas rendezvényeken érvel, mert sokszor féligazságokat közöl csupán. Nyugalom, mondok példát is. Azt mondta, hogy egy törvényjavaslat megszavazásához ugye 76 képviselő kell. Nagy hanggal mondta, hogy Önök elérték, hogy a 12 hidas mellé még 64 szlovák képviselőt is megnyertek, pl. a táblatörvény, nyelvtörvény elfogadásához, úgy beállítva ezt, mintha az adott szlovák politikusok csak az egyéni véleményük miatt szavaztak volna igennel és ez az egyéni vélemény a MOST-HÍD miatt alakult volna ki. Jól hangzik. De ez nem így van. 1998-tól 2006-ig az MKP csak maga fogadta el a javaslatait? Dehogyis. Akkor is együtt kellett működni, úgy ahogy most. De ez nem arról szólt, hogy azt a 64 embert meg kell győzni, hogy márpedig ez a törvény helyes, szavazd meg. A kormányalakításnál a kormányt alakítani kívánó pártok ugye megegyeznek, hogy melyek azok a törvények, tervek, javaslatok, amiket meg akarnak valósítani. A többiek megszavazzák eme kezdeményezéseket a kormányalakítási vitákban, cserébe a többi párt is mind kijelöl egy-egy megvalósítandó tervet. A többiek meg majd ezt szavazzák meg orrhúzogatás nélkül. Szóval itt nem győztek meg 60 egynéhány képviselőt. Ez az egyezség okán történt. Persze azt is bevallom, hogy igen, több intelligens szlovák demokrata van a szlovák parlamentben, de ez kevés. Ez maximum az alkotmánybíróságra való beadványhoz elég.
Szóval nem minden olyan szép és jó, vagy éppen nem fekete vagy fehér, mint ahogy Ön állítja.
Akkor ott a RegioJet, ami nagy sláger mostanság. Kitűnő szerelvények, jól megcsinált megállók, elismerésem. Bár igaz, hogy magyar feliratra már nem tellett – a kérdés, hogy miből állt volna egy magyar tábla, ha már eleve új szlovák táblák lettek csinálva. De nem ez a lényeg. Azt se felejtsük el, hogy az új mozdonyok sokkal gyorsabbak a régi szerelvényeknél, de épp a minap számoltam meg: 5 helyen hiányzik a sorompó a vasúti átjáróknál. Úszoron, Nagypakán, Légkolónián, Dióspatonyban és Dénesden. No mindegy, nem akarok mindenbe belekötni. A lényeg, hogy ez a projekt már a Fico-kormány idején jóvá lett hagyva, már csak be kellett fejezni. Ami ugye szintén munka, és felelősséget, együttműködést, biztonságot és még nem tudom, hogy mit igényel, csakhogy ennek kéne normálisnak lenni, annak, hogy a parlamentbe beválasztott politikusok dolgoznak, tesznek az emberekért, eredményeket érnek el, és nem a micsodájukat lógatják… Ja hogy manapság ez nem divat? Az lehet. De attól még az emberekért való cselekvést kell rendes és normális magatartásnak tekintenünk.
Elmondanék még valamit. Ugye mindenki Ficotól és leendő kormányától fél, mert négy év alatt bebizonyította, hogy hogyan nem kell az országot vezetni. 2010-ben pedig a nagy győzelem ellenére olyan helyzet alakult ki, hogy nem kormányozhatott. Ha a Most-Híd helyett az egységes MKP lett volna, akkor egy sokkal biztosabb, erősebb koalíciót tudhatott volna magáénak Szlovákia, s nemhogy négy év után, de lehet, hogy 8 év után sem került volna Róbikánk hatalomra. S itt mutatkozik meg, hogy Önöknek akkor a saját érdekük fontosabb volt, az országénál, mivel ennek tudatában mégis új pártot alapítottak, mégis megosztották a magyarságot és ezzel igenis Ficot segítették hatalomhoz.
Most valami más. Az Új Szó vitában hallottam egy olyan kijelentést, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Történetesen, hogy az MKP miatt veszett el százezer szavazat. Azért ez durva. Ön szerint mit kellett volna csinálni? Azok után, hogy megtudtuk, hogy a sunyi és titkos ügyecskék miatt kilépnek az MKP-ból, meg kellett volna szüntetni az MKP-t? El sem indulni? A felvidéki magyarság csak nagyon nehezen osztható el kétfelé, nehezen juthat be mindkét párt. Esetleg ha valóban annyi, nem magyar szavazóbázisa lenne az Ön pártjának, mint ahogy mondja, akkor talán. De nézzük csak a 2010-es eredményeket. A Most-Híd 8,1%-ot kapott, az MKP 4,3-at. Ez még barátok között is együtt csak 12,4%. A 2006-os választásokon az egységes MKP 11,7 százalékot kapott. A különbség 0,7 százalék!!! Nomármost. Hol van az a híres nevezetes 4-5 százalék szlovák szavazóbázis? Csak úgy kérdezem. Remélem, hogy azért kérdezni szabad, s remélem, hogy az esetleges válasznál velem is olyan lekezelő lesz majd mint Berényi úrral. Emlékszem, mikor egyszer karácsonykor megállt nálunk – kb. 10 évvel ezelőtt – az maradt meg bennem, hogy úgy ült le a fotelba, hogy a karfára tette föl mind a két lábát, és fölényes stílusban valami szigetelésről beszélt, amit apu egy mondattal helyretett. Ja, hogy ez nem ide tartozik. Elnézést. Már jó régen volt.
Azon kellene tehát elgondolkodnia, hogy az MKP nemcsak egy párt, hanem a felvidéki magyar politizálás maga. Lehetne akármi a neve, Magyar Párt, Magyar Koalíció, Szlovákiai Magyar Párt vagy akármi. Ez egy párt, egy eszme, melynek az alapja, hogy az adott ország kisebbsége egy párt mögé tömörül, s ez a párt a szavazóbázisával együtt alkotja meg az adott ország kisebbségének képviseletét az adott párt segítségével. Ennek így kellene működnie.
Elvileg persze elképzelhető, hogy ez az egyetlen párt a MOST-HÍD legyen. De csak elvileg, gyakorlatilag nem. Elmondom, hogy miért nem. Ugye a 2010-es, sokaknak kevésbé tetsző, sárdobálódzós MKP-kampány ellenére is kb. 110 000 magyar ember szavazott az MKP-ra. Mégha meg is felezzük őket, akkor is majď 60 000 olyan magyar szavazóról beszélünk, aki mindezek ellenére elment szavazni, akármilyen is volt a kampány és az MKP-t választották, mert nekik meggyőződésük, hogy egy adott kisebbséget csakis az adott kisebbség nyelvével azonos nyelven működő párt képviselhet. Most tegyük föl, hogy az MKP megszűnne, és csak a Most-Híd maradna, mint „kisebbségi” párt. Ez a 60 000 magyar, aki 2010-ben az MKP-ra szavazott meggyőződésből, elvből, felelősségteljesen, inkább el se menne szavazni, mivel a Most-Hídat semmiképpen sem választanák. Ezekről az emberekről eleve elképzelhetetlen, hogy a Hídra adják le voksukat. Szóval ezt kizárjuk.
Nézzük a fordított helyzetet. Megszűnne a Híd. Maradna csakis kizárólag az MKP. Vajon ugyanekkora tömeg maradna-e otthon: vagy el tudnák képzelni, hogy egy megreformált, felkészült MKP valamilyen szinten azért képviselje őket. Szerintem igen.
De akárhogy is. Mikor két dolog közül akarjuk megtalálni a jobbat, szebbet stb., s ha a két választási lehetőség közül az egyiket kizárjuk, akkor ami marad, bármilyen hihetetlen is, és bármennyire is nem akarjuk elfogadni, az megoldás. Ebben ez esetben az MKP.
Hogy a jelenlegi MKP korántsem tökéletes? Perszehogy nem. Ez egyértelmű. Ezért kell javítani rajta, csiszolni, piszkálni őket, újra és újra fejlődésre sarkallni a csapatot.
Ha nem felelt meg, nem tetszett az akkori MKP Önnek, akkor miért nem tett valamit annak érdekében, hogy jobb legyen? Miért nem vette a kezébe ténylegesen az irányítást és kezdett el rendet tenni a pártban? Netán azért, mert Ön/Önök volt(ak) a rendetlenség oka? Miért kellett mindjárt elmenekülni és más pártot alapítani? Ez milyen magatartás? Mi lenne, ha pl. a lánya rossz útra térne? Megpróbálna neki segíteni, vagy kidobná és keresne helyette egy másikat?
Az MKP 1998-2006 közti kormányzása alatt sok mindent tett, de nem tett eleget. Ekkor ugye Ön volt a párt elnöke. Akkor is Ön volt a párt elnöke, amikor a 2006-os választások után Simon Zsolttal, Csáky nélkül meglátogatták Robert Ficot, és elmondták neki, hogy csak akkor lennének hajlandóak a SMER-rel kormányozni, ha megkapják a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumot. Az ellentétek pedig akkor kezdődtek, mikor Csáky ezt megtudta. Ő már akkor kitisztította a társaságot. Tudta, hogy a dolgok rossz irányba mentek el, s ezekben a dolgokban pont a mostani hidasok keze is benne van, amit a Gorilla-irat bizonyít is. Az más kérdés, hogy 2010-ben rossz kampányt folytattak, de egyszerűen nem lehetett elhinni, hogy Önök képesek voltak a magyarság megosztására. Persze együttműködés meg miegymás. Az álca, a sztori jó, a csomagolás hibátlan. Csakhogy mögötte ott a nagy semmi. Ki fogja megoldani a felvidéki magyarok problémáit, ha netán egyik párt sem jut majd be a parlamentbe? Ön szerint? Fico? Vagy Matovič? Netán az SDKÚ valamelyik politikusa a parlamenten kívül?
Nem hinném.
Sok sikert és több alázatot kívánok a választásokhoz, mert hiszen ha a somorjai templomban el lehet játszani az alabástrom szent szüzet, akkor úgy gondolom, hogy a kampány alatt sem ártott volna.
Köszönöm, hogy megtisztel azzal, hogy levelemet végigolvassa! Elnézést kérek az esetleges bántó hangnemért, de engem kizárólag azok az erkölcsi és gyakorlati károk és negatívumok vezéreltek levelem megírásánál, melyeket Ön és pártja okozott a felvidéki magyarságnak.
Maradok tisztelettel:
Méry János, Somorja, www.fcfriends.sk
