Szlovákia nyolc megyéje közül öt megei önkormányzatban vannak jelen a Magyar Koalíció Pártjának képviselői – összesen negyvenen. A következőkben megyénként egy-egy képviselő szól az aktuális teendőkről:
Pozsony megye, Németh Gabriella, alelnök: Vigyáznunk kell iskoláinkra
Megalakult az egyszínű, baloldali Fico kormány, miniszterei elfoglalták helyüket, néhányan már nyilatkoztak is elképzeléseikről. Nagy figyelemmel és felemás érzésekkel hallgattam, olvastam pl. az oktatási, kulturális, szociális miniszter ill. az egészségügyi miniszterasszony nyilatkozatait, hiszen ezek a szakterületek a Pozsony-Megyei Önkormányzat alelnökeként az én hatáskörömbe tartoznak. Tekintettel arra, hogy a kormányprogram még nem ismert és a 100 nap türelmi idő kijár a második Fico kormánynak is, az eddigi nyilatkozatokat egyelőre nem kívánom értékelni.
Amiről viszont beszélni kell, azok a megyét érintő feladatok, problémák, amelyek megoldásra várnak.
Ismét aktuális a nyolcéves gimnáziumokba felvehető gyerekek számának 5% -ban való meghatározása, mely 2014/15-ös tanévtől esedékes. Ezt a problémát sajnos az előző kormány nem tudta véglegesen megoldani, csak késleltetni, ezért a megye nyolcéves gimnáziumai okkal aggódhatnak a megszűnés miatt. Hasonló sors várhat a megyei fenntartású gimnáziumokra is, mivel a felvehető diákok 1,5-ös tanulmányi átlagának bevezetése több intézmény összevonását, ill. megszűnését jelentheti. Ez a probléma érzékenyen érinti majd a nemzetiségi iskolákat, melyeket a megszűnés természetesen nagyobb mértékben veszélyeztet majd. Ezért az MKP megyei frakciója már most keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel a két magyar nyelvű intézményünk megmaradását biztosítani tudjuk.
Pozsony Megye vezetése prioritásként kezeli a minőségi szakképzés feltételeinek biztosítását szakiskoláinkban. Ezért a munkaadókkal együttműködve olyan gyakorlóközpontokat hozunk létre, melyek a munkapiac számára azonnal alkalmazható végzősöket készítenek majd fel. Az első központ Dévény Újfaluban a Volkswagen cég együttműködésével az autógyártás részére biztosít szakképzett munkaerőt, míg a másik központ a mezőgazdasági és élelmiszeripari kamara segítségével a mezőgazdasági ágazatok munkaerőhiányát hivatott pótolni. Az említett gyakorlóközpontok a tervek szerint a 2012/2013-as tanévtől kezdik meg működésüket. Intenzív tárgyalásokat folytatunk az Elektrotechnikai Ipari Szövetség képviselőivel is, akik a gyakorlóközpont létrehozását mind eszmei mind anyagi téren támogatják, reményeink szerint a megegyezés rövid időn belül megszületik.
A kultúra területén nagy figyelmet szentelünk az aktív kulturális élet biztosításának, a sokrétű kulturális élményről 4 színház és egy-egy múzeum, könyvtár és néprajzi központ gondoskodik. Ezen kívül azonban fontosnak tartjuk műemlékeink megóvását, felújítását, lakosságunk történelmi tudatának fejlesztését, kulturális örökségünk továbbadását utódainknak. Ebből a célból fokozatosan bevezetésre kerül iskoláinkban Pozsony Megye történelmének oktatása az őskortól napjainkig. Külön figyelmet szentelünk majd a megyénk területén hajdan élt nemesi családok bemutatásának, valamint a szlovák, magyar és német ajkú, ill. a több vallású lakosság példa értékű békés egymás mellett élésének. Főbb célkitűzéseink közé tartozik, hogy a választási időszak végéig elkezdjük a szenci zsinagóga rekonstrukcióját, melyben megyei galéria és koncertterem kap majd helyet, valamint a Dunamenti Néprajzi Központ létrehozása.
Megyénk lakosságának szociális szükségleteit 16 megyei fenntartású szociális intézményünkben, valamint közel száz nonprofit szervezettel kötött szerződés alapján biztosítjuk. Saját intézményeink szabad kapacitását a lakosság a világhálón tekintheti meg, az elhelyezéssel kapcsolatos tanácsadást a megye szociális osztályán nyújtunk. A volt SAS-es miniszter által beterjesztett törvénymódosításnak köszönhetően sajnos a közeljövőben a szolgáltatásokért fizetendő díjak emelkedni fognak- az ellátási díj minimum 50 %-ára. Ezért a PMÖ mint fenntartó az érintettek és az alkalmazottak bevonásával új általános érvényű rendelet kidolgozását kezdte meg, melyet jóváhagyásra a júniusi közgyűlés elé terjesztünk. A szociális szolgáltatások minőségének javítására olyan komplex anyagot dolgoztunk ki, melyről elismerően nyilatkoztak Szlovákia szaktekintélyei. A meghatározott feltételek gyakorlati alkalmazása megyei szinten megkezdődött, bízom benne, hogy példánkat követi majd a többi fenntartó is.
Az egészségügy terén eddig Pozsony Megye abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy a orvosok és a kormány között dúló harcban nem volt érintett, mivel egyetlen, malackai kórházunkat hosszú távú bérletben egy részvénytársaság üzemelteti. A múlt idő sajnos indokolt, ugyanis az orvosok sztrájkját ki tudták védeni, de a nővérek bérének törvény szerinti emelése már nekik is sok volt. Ezért annak ellenére, hogy 2011-ben saját erőből több mint 2 millió €-t fektettek be a az orvosi felszerelések modernizálásába és a megye is több mint 2 millió €-val állta a kórtermek és műtők felújítási költségeit, felvetődött a bérleti szerződés felbontásának lehetősége is. A kórház vezetősége havi 140 ezer € adósságot termel, melynek fedezésére 70 ezer € támogatást kér a megyétől, valamint egyéb megszorító intézkedések jóváhagyását (pl. a geriátriai osztály megszüntetése, ellátási díj kiszabása), ellenkező esetben visszaadja az intézményt a megyének, ami további havi 70 ezer € költséggel terhelné meg a költségvetést. Ezt az összeget pedig csak úgy tudnánk előteremteni, ha a hiányzó pénzt más területekről vonnánk el. Ez pedig már csak azért is lehetetlen, mert a többi terület is pénzhiánnyal küzd, legyen az pl. az utak karbantartása,az infrastruktúra fejlesztése vagy az idegenforgalom,szociális ügyek,oktatás stb.
Van tehát teendő Pozsony-megyében bőven, van gond és probléma is, de bízom benne, hogy közös akarattal és összefogással az MKP képviselői csoportja a jobboldali koalíció tagjaként, a jövőben is sikerrel veszi majd az akadályokat. 2012-ben is támogatást nyert az összes magyar érdekeltségű projekt, melyek lakosaink életkörülményeinek javítását, kultúránk széleskörű megélését, lelki megújulását segíti elő. Folytatni fogjuk azt a politikát, melyet már több mint 10 éve, az aktuális felállásban pedig több mint 2 éve, a megye lakosainak javára végzünk, különös tekintettel a magyarok által lakott településekre. Örülök, hogy segíthetünk!.
*
Nagyszombat megye: Dr. Hájos Zoltán, megyei képviselő: Nem adjuk kórházainkat!
A Csallóközben és a Mátyusföldön két kórház működik, az egyik Dunaszerdahelyen, a másik Galántán. Míg a dunaszerdahelyi kórház többségi részvényese a Nagyszombat megyei önkormányzat, a kisebbségi pedig Dunaszerdahely város önkormányzata, addig a galántai kórház 100 százalékos tulajdonosa a megye. A kórházak az elmúlt évben kiegyensúlyozottan gazdálkodtak
Sajnos, tavaly ősszel a már megbukott Radičová-kormány két olyan előterjesztéssel élt – a nővérek és a kórházi orvosok új bérezési rendszere -, amellyel hatalmas terhek rakódtak egészségügyi intézményeinkre. A dunaszerdahelyi kórházban januártól havonta 25 600 euró többletkiadás keletkezett, ami júniustól további 20 000 euróval nő az orvosok béremelése okán, áprilistól pedig – a nővérek bérnövekményével – havi 142 800 euróval kell több pénzt kifizetni. Ez éves szinten 1,53 millió eurót jelent, s ugyanez a helyzet Galántán is. Az egészségügyi biztosítók igyekeztek a kialakult helyzetre reagálni, a megemelt támogatás azonban csak töredéke a szükséges pénznek, minthogy a kormány egy centtel sem járult hozzá a többletkiadások fedezéséhez.
A kórházakban kialakult tarthatatlan helyzetet orvosolandó – az MKP-s képviselők kezdeményezésére – a megyei képviselőtestület létrehozott egy egészségügyi szakbizottságot a megoldás keresésére. A szakbizottság – mely az orvosok és a nővérek bérének emelését indokoltnak tartotta – arra a megállapításra jutott, hogy a béremelés nem volt megfelelően előkészítve. Nemcsak azért, mert a biztosítókkal nem konzultált előzetesen a kormány, azért sem, mert hiányoznak az olyan intézkedések, mint a kórházak egészségügyi szolgáltatásai után nyújtott térítések egységesítése, vagy az egyetemi és megyei kórházak helyzetének tisztázása a bérezési kötelezettségek és a források terén.
A szakbizottság a rendkívülinek nevezhető helyzetben azt az ajánlást tette a megyei képviselőtestületnek, hogy hagyja jóvá a kórházak tőkeemelését. Ez a lépés ugyan nem oldja meg kórházaink gondjait, de átmenetileg biztosítja, hogy régiónkban folyamatos marad az egészségügyi ellátás. A képviselőtestület – benne az MKP képviselői is –március 11-i ülésén ellenszavazat nélkül hagyta hát jóvá a dunaszerdahelyi és a galántai kórház 2 millió eurós alaptőkéjének 5 millióra való emelését ingatlanbetét formájában. Közben reménykedünk, hogy az egészségügyi kormányzat komolyan veszi az egyes megyékből beérkező felhívásokat, és belátható időn belül olyan döntéséket hoz, amelyek kiszámítható és igazságos finanszírozást biztosítanak egészségügyi intézményeinknek.
*
Nyitra megye, Horváth Árpád, megyei képviselő: A pénzhiány már az iskolákat veszélyezteti
2011 decemberétől újra a megyei képviselőtestületet megillető helyen tartja tanács- és testületi üléseit Nyitra Megye Önkormányzata. Több mint 10 évig egy szakközépiskola éttermében zajlottak az ülések, most, hosszú évekig tartó tatarozás, felújítás után újra a régi, igazán impozáns megyeháza ad otthont a képviselőknek.
A gondok azonban maradtak a régiek, hónapról hónapra találkozunk képviselőként azokkal az égető problémákkal, melyek nemcsak Nyitra megyét, hanem a többi hét megyét is nyomasztják. Szinte kivétel nélkül a pénz, pontosabban: a pénz hiánya okozza, hogy egymás után számoljuk fel vagy vonjuk össze a középiskolákat. Hozzájárul persze az egyre fogyó gyermeklétszám, és különösen fájó ez, ha magyar iskolákról van szó. Élő példa erre a napokban „átmenetileg megmentett“ Ógyallai Gépjavító Szakközépiskola. Az évtizedekkel ezelőtt átadott hatalmas épületegyüttest képtelen fenntartani az alapító és az iskolavezetés. Jómagam mint polgármester naponta találkozom a kibírhatatlanul magas energiaköltségekkel, melyek szó szerint felemésztik óvodáink és alapiskoláink pénzét. Ugyanez a helyzet az említett szakiskolában is. Pedig óriási szükség lenne rá, és csak reménykedni tudunk, hogy szükség is lesz újra jó bádogosokra, autószerelőkre, hegesztőkre, lakatosokra, festőkre, igazi mesteremberekre a komáromi régióban. Mindent meg kell tenni, hogy a fiatal szakemberek munkát találjanak! Hiszen itt, délen mindig is a mezőgazdaság dominált, meg kell hát találni a mezőgazdasághoz visszavezető utat, mert akkor kell majd ember, aki meg tudja javítani a traktort, a kombájnt és a gabonát szállító teherautókat. Tudom, kicsit illuzórikusan írom ezeket a sorokat. De ez a megoldás.
És akkor nem említettük még kórházainkat. Mint megyei képviselő, megdöbbenéssel olvasom a jelentésben a számokat, azokat a hihetetlenül magas összegeket, amelyeket kórházaink adósságként halmoztak fel az elmúlt évek alatt. Itt is az energia a legnagyobb vérszívó, vagy pénzszívó.
Fekete humornak tűnik, de a kórházak említésénél épp ez jutott az eszembe. Ugyanolyan hosszú sorok kígyóznak a kórházi várótermek ajtói előtt, mint a munkahivatalok folyosóin. Itt egyforma a felelőssége minden megyei képviselőnek, legyen bár szlovák vagy magyar nemzetiségű.
Kiutat kell találni ezekből a kegyetlen sorban állásokból.
*
Besztercebánya megye, Csúsz Péter megyei képviselő: Jó utak nélkül nincs fejlődés
Besztercebánya megye területén rengeteg a felújításra váró út. A megyei önkormányzat 2564 kilométer utat kezel, ebből 1400 esik a déli járások területére, a legtöbb a Rimaszombatira (688 km). Útjaink felújítására és karbantartására a megye költségvetésének csaknem 15 százaléka jut, ami nagyon kevés. Ezért szorgalmazzuk mindig, hogy más forrásból is szerezzünk pénzt.
Előnyös például európai alapokból javítani az utakat, mivel a költségeknek csak az 5 százalékát kell biztosítanunk, a baj, hogy nagyon kevés utat javíthatunk így, a teljes úthálózatunk alig 4-5 százalékát. Jelenleg 8 pályázatot realizálunk 144 kilométeres útszakaszon. Ebből egy van a Rimaszombati járás területén (Rimaszombat-Péterfala-Abafala), egy pedig a Losonci járásban (Losonc-Tőrincs). Mindkét pályázattal még az előző Fico-kormány idején voltunk sikeresek. A rimaszombatit már át is adtuk, míg a losonci megvalósítása most kezdődött. A Városi Piac előtti hídon körforgalom épül, ezt követően pedig felújul a II/585-ös számú Losonc-Tőrincs út teljes szakasza. Jövőre újabb három EU-s pályázatot szeretnénk benyújtani a déli járások területére, ami 82 kilométernyi út javítására elég.
A régiók igényei alapján viszont az utak kb. 20 százalékának felújítása szükséges. Ez olyan nagy pénzösszeget igényel, hogy más források után is kell néznünk. Ilyen lehetőségnek mutatkozik a banki hitel, vagy a beruházási hitel, ami a privát szféra bevonása a probléma megoldásába. A februári közgyűlésünkön zöld utat adtunk 30 millió euró befektetésére. Két szakaszra osztottuk a beruházást, az első 10 millió eurós banki kölcsönből 88 kilométeres útszakasz újul meg. A további 20 millióról, amelyből 130 km út kerül felújításra, az áprilisi közgyűlésünkön döntünk. Mi, az MKP képviselői mindenképpen sikerként könyveljük el, hogy a megyei elnök úrral való egyeztetésen elértük, ebből az összegből 18,7 millió euró a déli járások útjainak javítására kerül. Tudnunk kell viszont, hogy megyei képviselőként kizárólag a II. és III. osztályú utak felújításáról beszélhetek, az I. osztályú utak javítása állami kompetencia. Megyénkben 185 km ilyen út van a déli járások területén. Sajnos, az állami fenntartású utakat érintő beruházásokból a déli régiót kifelejtette a megbukott kormány, csak remélhetem, hogy a Fico-kormány átértékeli elődje döntését. Jó minőségi utak nélkül ugyanis nincs fejlődés.
*
Kassa megye, Furik Csaba megyei képviselő: Egyenrangúság és egyenjogúság kellene
Már sok kormányfő tett ígéretet a győztes választások után arra, hogy sokkal jobban fog figyelni Szlovákia azon régióira, amelyek az elmúlt bő húsz évben a leszakadás, lemaradás és ellehetetlenülés szélére sodródtak, önhibájukon kívül. Nos, az ígéretekből nagyon kevés valósult meg eddig. Nagyon sok dél-szlovákiai régió várná már azt a csodát, hogy ne csak az adóink, törvénytiszteletünk és áldozataink kelljenek az országnak, hanem a javakból mi is részesüljünk megfelelő arányban, és jogaink is legyenek egy jobb és élhetőbb jövő reményében.
Megyei szempontból jó lenne, ha végre orvosolnák azt a régóta megoldatlan problémát, hogy a gépjárművek után ott fizessék az adót, ahol azokat használják, és ne ott, ahol a rendszámot kiállítják. Nagyon sok pozsonyi rendszámú autót Kassa megyében üzemeltetnek, az adót pedig Pozsonyban fizetik!
A munkahelyteremtésben várunk el teljesen más hozzáállást. Például azt, hogy az állam által működtetett SARIO ügynökség ne csak nyugatra vigye a beruházásokat, hanem keletre hozza. Ha meg keletre jön valaki, és választhat 4 helyszín közül, amelyből 3 délen van, akkor ne mindig az egy északi legyen a győztes, ne csak oda protezsálják a beruházót. Elvárjuk, hogy ahol már kész tervek vannak, és sok-sok pénzt áldoztak az ipari parkok létrehozására, mint például Királyhelmecen, ott az állam késedelem nélkül teremtse meg a pénzügyi támogatás alapjait. Főleg akkor, ha az adott régióban olyan települések vannak, ahol tartósan 30 százalék felett van a munkanélküliség, sőt vannak falvak, ahol 70 százalékot is meghaladja. Persze a munkahelyteremtéssel összefügg a lerobbant infrastruktúra mielőbbi rendbetétele. Nekünk is jó lenne, ha Kassára egy órán belül eljuthatnánk vonattal, nem pedig évről évre növekvő menetidőket látnánk és tapasztalnánk.
A közutak rendbetétele néhány esetben már nem tűr halasztást. A 79-es számú főút Szentes és Szomotor közötti szakasza már szinte járhatatlan, folton folt jellemzi, holott még fizetős is ez az út! Bezzeg az Újhely és Gálszécs közötti szakaszon kétévente aszfaltoznak, holott ott útdíj sincs. Az ember azt hiszi, hogy szándékosan nyomorítják meg a déli régió vállalkozóit.
Szeretnénk és elvárnánk, hogy az elmúlt húsz évben kialakult hátrányos helyzetünk fokozatosan megszűnjön, látványosabban javuljon, és az államférfiakhoz illő felelősségteljes magatartás kerekedjen felül az eddigi ígérgetéssel és nemtörődömséggel szemben.
