Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését

 Az autonómia törekvések akkor lehetnek csak sikeresek, ha azok megfogalmazása felette áll a pártpolitikai érdekeknek – nyilatkozta Szili Katalin a Nemzeti Összetartozás Bizottság autonómia albizottságának az elnöke.

Amint arról korábban hírportálunkon már beszámoltunk, április 17-én a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága létrehozta az autonómia albizottságot, melynek elnöke Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi (szocialista) elnöke lett. Az albizottság paritásos elven működik: 4 kormánypárti és 4 ellenzéki tagból áll. Feladata a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési küzdelmeinek előmozdítása, a különböző autonómiamodellek gyakorlati megvalósulásának szakmai előkészítése, a téma szakértőinek és a munkában részt vállaló képviselők segítségével.
Az autonómia albizottság megtartotta alakuló ülését, mely után Szili Katalin elnök az MTI-nek a testület létrehozásának indokairól elmondta: a megalapítás apropóját a székelyföldi autonómiatörekvések adták. E törekvések azonban akkor lehetnek csak sikeresek, ha azok megfogalmazása felette áll a pártpolitikai érdekeknek. Az albizottság elnöke a széles körű együttműködésben látja a testület munkájának értelmét, éppen ezért minden, a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, beleértve a Kárpát-medencei Autonómia Tanácsot is. Fontosnak tartja az egyes európai autonómia-modellek áttekintését, de mindenkor azt kell szem előtt tartani, hogy “az autonómia kérdéséről nem lehet szemlesütve beszélni, tudni kell, hogy milyen törekvések mentén lehet közös eredőben megállapodni”.
Ugyanakkor Csóti György, az albizottság fideszes alelnöke szerint jelenleg Európában nincs nagy fogadókészség a téma iránt, éppen ezért kiemelten fontos a szövetségesek keresése. Már csak azért is, mert – mint fogalmazott – mára szertefoszlott az az illúzió, hogy az európai vagy az euroatlanti integráció megoldja ezt a kérdést. Ennek legkegyetlenebb bizonyítékául közölte a brutális számot: 300 ezer fővel csökkent a magyarság száma az elcsatolt területeken 1991 és 2001 között.
Aligha lehet vitatkozni azzal a megállapításával, miszerint “autonómia nélkül a jelenlegi feltételek mellett a magyarság el fog tűnni a szomszédos országokból”. Azzal már sokkal inkább, hogy “a szomszédos területeken az autonómiára nagyfokú politikai akarat mutatkozik”. 
Felvidék esetében csínján kell bánni a jelzőkkel, pláne a “nagyfokúval”. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a politikai akarat éppen az autonómiatörekvések intézményesített elszabotálására, elfojtására irányult, s még a megújulófélben lévő MKP sem tudott határozottan letenni az asztalra egy átgondolt, nemzetközi jogi standardokkal és mintákkal alaposan aládúcolt korrekt autonómiamodellt. Amelyet aztán következetesen lehetne képviselni – alkalmasint az újonnan megalakult autonómia albizottság előtt is…

szd, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”33546″}