A Szepesség 19. század eleji kultúrtörténetéről és a régió egyik kiemelkedő személyiségéről, Genersich Jánosról (Johann Genersichről) rendeznek konferenciát magyar-szlovák-osztrák együttműködésben május 8-9-én, kedden és szerdán Bécsben.
A téma, az előadók és a szervezők egyaránt a közép-európai együttműködést szimbolizálják – mondta Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet vezetője az MTI-nek. A május 8-9-i tudományos konferencián magyar, osztrák és szlovák előadók méltatják a Szepesség kultúrahordozó hatását és Genersich János tudományos és irodalmi tevékenységét.
A tanácskozás a bécsi Collegium Hungaricum, a Szlovák Kulturális Intézet, a Duna-Kárpátok Térség Egyháztörténeti Intézet (KGDK), valamint a Genersich Antal Alapítvány összefogásával jött létre.
A Szepesség anyagiakban és kulturálisan is gazdag kultúrtörténeti régió, ahol négy nép, magyar, szlovák, lengyel és szász együttélése eleven, pezsgő kulturális közeget eredményezett – hangsúlyozta Szabó Csaba.
Genersich János történész, pedagógus, író (1761-1823) Késmárkon született. Történeti művek, tankönyvek, pedagógiai célzatú ifjúsági regények szerzője. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban kezdte, majd tanult Pozsonyban és a jénai egyetemen is. 1788-tól a késmárki evangélikus líceum tanára volt. Élete utolsó évei Bécshez kötődtek, 1821-ben ugyanis részt vett a ma is működő protestáns teológiai intézet megalapításában és az intézet első oktatóinak egyike volt. Bécsben halt meg 1823-ban. A Genersich család a 16. században telepedett le a ma részben Szlovákiához, részben Lengyelországhoz tartozó felvidéki vármegyében. A szepességi szász származású, magyarosodott család egyik leszármazottjának, Genersich Antal orvosprofesszornak a nevét viseli a konferencia egyik társszervezője, a Genersich Antal Alapítvány.
A konferencia felett a bécsi magyar és a szlovák nagykövetség, valamint az osztrák külügyminisztérium közép-európai főosztálya vállalt védnökséget.
Pálfy M. Katalin, MTI, Felvidék.ma
