A globális gazdasági válság és a társadalmi örvénylések azt eredményezhetik, hogy térségünkben az utóbbi húsz évben megtapasztalt gazdasági, társadalmi folyamatok iránya megváltozik.
A globalizáció visszaszorulásával párhuzamosan felerősödhet a helyi gazdaságfejlesztés szerepe, a helyi gazdasági erők mozgósítása. Ezzel párhuzamosan tudományos értekezések és kutatási eredmények azt valószínűsítik, hogy a vidék szerepe a közeljövőben újra felértékelődik, a termőföld és az ivóvízkészlet birtoklása stratégiai jelentőségű lesz. Egyelőre maradjunk az előbbinél.
A földművelésügyi miniszter hitelkezességi alap létrehozását javasolja, amellyel a hazai gazdák földvásárlását segítenék elő. Emellett ösztönözné a bankokat, hogy hosszú lejáratú hiteleket nyújtsanak a hazai gazdáknak kizárólag hazai termőföld megvásárlására. Na végre! Egy lépéssel továbbgondolva vissza kell térnem tavaly áprilisba, amikor az MKP gazdasági és régiófejlesztési tanácsának nevében azt javasoltam, hogy a földművelésügyi tárca a gazdák számára állami kamattámogatással tegye hozzáférhetővé a kedvezményes, 1 százalékos kamatlábú 20-éves, hosszú lejáratú hitelkonstrukciót kizárólag termőföld vásárlására. Csehországi példán felbuzdulva, ha ott működik, miért ne működhetne Szlovákiában is? Csakhogy a földművelési tárca akkori vezetése ilyen irányban nem volt kezdeményező, sőt vonakodva, kedvtelenül, némi habozással kérvényezte Brüsszelben a külföldi magánszemélyek termőföld vásárlására vonatkozó moratórium meghosszabbítását 2014. április 30-ig. Többszöri felszólítás(unk)ra tette meg csupán, miután a kérvényt benyújtotta Magyarország, Csehország és Lengyelország. Vagyis a moratórium még legalább két évig érvényben lesz, most már a gazdák számára kell megfelelő pénzügyi konstrukciót találni arra, hogy a hazai termőföldet megvásárolhassák.
Visszatérve az első bekezdésben leírtakra. Nem mindegy, hogy a turbulens, rohamosan változó időszakban, amikor a termőföld felértékelődik, ki lesz annak a tulajdonosa. Mert a termőföld tulajdonosának fog megélhetést biztosítani olyan időszakban, amikor az ivóvíz mellett az élelmiszer lesz stratégiai fontosságú, amikor a vidék újra fontos szerepet kap. Ezért kell végre a vidékfejlesztést kellő komolysággal, megfelelő szakmai hozzáértéssel, és ami legalább ennyire fontos, figyelemmel, megbecsüléssel végezni.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
