35805

 Családi körben, baráti-, közösségi összejöveteleken, emléktábla állításokon, hazai-, ill. magyarországi tanácskozásokon egyre gyakrabban idézik fel a máig érvényben lévő Beneš-dekrétumok által elrendelt kegyetlenségeket, a hontalanság éveit. Bocsánatkérést várunk.

Az írók, alkotók felelőssége nagy, hogy minél inkább a köztudatba jussanak azok a problémák, amelyekről a legtöbben nem szívesen beszélnek. A megszólalások, véleménynyilvánítások, aláírásgyűjtések, a témában rendezett összejövetelek nem hiábavalók.
Legutóbb Tornalján jártunk, ahol Csáky Pál és Dunajszky Géza tartott könyvbemutatót (Itt készült képeinket a Képgalériánkban találják). A. Marton Gyula meghívására a találkozóra szeptember 27-én a Madárterem Galériában került sor. Csáky Pál az Álom a szabadságról, míg Dunajszky Géza a Kínterhes évek című kiadványaikat ismertették a közönséggel, utóbbihoz Ballada a szülőföldről címmel Csáky Pál írta az előszót. „Az olvasó pedig akkor teszi a legjobban, ha elengedi magát és közel engedi lelkéhez az egymás után sorjázó történeteket. S közben elmerenghet azon, mennyivel szebb, értelmesebb lehetne az élet, ha nem rontaná el azt az emberi rosszakarat, kicsinyesség, bigottság, ha nem zilálná szét azt az önfeladás, a meghunyászkodásra hajlamos lelkek lehangoló megtapasztalása is” – írja Csáky Pál.
Ahogy nagyon sokan közülünk, Dunajszky Géza is kezdte úgy érezni, hogy a dolgok kezdenek visszafordulni. „Mintha újra 1947/48-ban kezdeném magam érezni, amikor gyermekként a szüleimet féltettem azoktól a megtorlásoktól, amikor a magyar szó miatt meghurcolták őket. Azóta eltelt 65 év. Valahol baj történt, s hiba volt nem beszélni azokról a sebekről, amelyek akkor keletkeztek bennünk. Kicserélődtek generációk, s rá kell jönni arra, hogy nem tudja a szlovák oldal sem, hogy mit követtek el 1944-től, hogy milyen atrocitások érték ezt a nemzeti kisebbséget. Úgy éreztem, nincs remény, hogy én ezt az életemben meg tudjam fordítani, s valamit is tenni tudjak, hogy ezekért a dolgokért elnézést kérjen a többségi nemzet. Mindez az unokáimra marad” – mondja Dunajszky Géza, aki előbb a közösségi oldalon jelentette meg a témába vágó novelláit, majd tavaly az AB-ART kiadónak köszönhetően a 36 novella könyvben is megjelent. Az írások konkrét esetekről, megpróbáltatásokról szólnak, melyeket a szerző gyermekkorában volt kénytelen megélni. Mint megtudtuk a novella-füzérnek már van folytatása is, hiszen nincs olyan család a Felvidéken, akit ne érintett volna ez a fájdalmas időszak.
„Ahogy járjuk az országot, újabb történetek kerülnek elő. Van egy réteg, amiről viszont nem beszélnek sem a történészek, sem a politikusok, ez pedig a partizánok kezébe került fiatal leventék, eltűnt gyerekek. Most kerülnek elő a csontjaik” – hívta fel a figyelmet Dunajszky. Hozzátette, nagy felelősség van rajtunk, hogy végre megtörjük a hallgatás falát, s kezdjünk el hangosan beszélni minderről a szlovákok felé is. „Ne szégyelljünk ezekről beszélni, ki kell tudnunk adni magunkból ezt a traumát, s el kell jutnunk odáig, hogy az Európai Unión keresztül rákényszerítsük a szlovák felet a bocsánatkérésre. Reméljük, hogy most már megkövetik azokat, akiket ártatlanul meghurcoltak, kényszermunkára vittek, kitelepítettek”- nyilatkozta Dunajszky Géza. (Tornalján készített videótudósítást a Magyar Interaktív Televízióban tekinthetik meg.)

Mint ismeretes, a Beneš-dekrétumok ügye eljutott az Európai Parlamentbe, ahol a EP Petíciós Bizottsága szeptember 20-án tárgyalt a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről Szlovákiában 2007-ben elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról. A bizottság úgy döntött, napirenden tartja a kérdést és hivatalos álláspontot kér a szlovák kormánytól. 
Szeptember 29-én Budapesten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a fejleményekről. A meghívott előadók között van Bugár Béla, Most-Híd elnöke, Berényi József, MKP elnöke, Dr. Duray Miklós, felvidéki politikus,  közíró, Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke (T.Ü.Kör), Fehér Csaba történész.
Mindeközben Csehországban is megütötték már azt a hangot, hogy valamit tenni kell. Bohumil Doležal ismert cseh történész-politológus Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szeptember 26-i számában szintén cselekvésre szólít fel, leszögezi, hogy Szlovákia a cseh példa nyomán fogadott el nyilatkozatot a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek az euroatlanti államok jogrendjével.

HE, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”29496, 31575, 35761, 35802″}