beblavy

 A Dušan Čaplovič oktatási miniszter műhelyében készült törvények valószínűleg már az elkövetkező hetek folyamán az Alkotmánybíróság elé kerülhetnek. A beadványt Miroslav Beblavý (SDKÚ-DS) képviselő kezdeményezi.

Beblavý a javaslat elkészülte után az ellenzéki partnerekkel is tárgyalást kezdeményez az ügyben. Beblavý szerint a szakképzésről, illetve az iskolák és oktatási létesítmények finanszírozásáról szóló törvények több problémás részt is tartalmaznak, az alkotmánybírósági beadványban azonban csak azok a részek szerepelnek majd, amelyek a jogászok szerint a legsúlyosabbak, azaz ellentétben állnak az Alkotmánnyal.
Az ellenzéki képviselő a legnagyobb gondot a tanulmányi átlag határértékének meghatározásában látja, amelyet a tanulóknak el kell érniük ahhoz, hogy bekerüljenek az érettségivel végződő középiskolákra. „Az a helyzet áll elő ezáltal, hogy ha az ember 8.-9.-ben rossz bizonyítványt szerez, az az egész életére meghatározó lesz. Szerintünk ez az egyik leglényegesebb dolog a törvényben és a leginkább ellenkezik az Alkotmánnyal és az emberi jogokkal” − jelentette ki a képviselő. Az a diák, aki a nyolcadikos év végi és kilencedikes félévi rosszabb bizonyítványa miatt nem kerülhet be az érettségivel végződő középiskolába, Beblavý szerint nem tehet szert főiskolai végzettségre, illetve nem végezhet bizonyos szakmákat. „Ez azokra is vonatkozik, akik valamikor elvégezték az általános iskolát, és távúton le szeretnének érettségizni” − fűzte hozzá Beblavý.
Az oktatásügyi minisztérium szóvivője, Michal Kaliňák szerint a javasolt intézkedések az oktatás színvonalát hivatottak növelni és olyan feltételeket kialakítani, hogy a középiskolákra a leginkább felkészült tanulók kerüljenek. „A javaslatunk nemcsak a tanulmányi átlagról szól, hanem más fontos mutatókról is, amelyeknek a lehető legjobb képet kell nyújtaniuk a diákokról a középiskolák számára” − magyarázta a szóvivő.
Čaplovič szakképzésről szóló törvénye értelmében 2014 szeptemberétől csak azok a tanulók kerülhetnek be a gimnáziumokba, akiknek tanulmányi átlaga a nyolcadik évfolyam második felében és a kilencedik évfolyam első felében nem lépi túl a 2,0-át. Az érettségivel végződő középiskolákba pedig csak azok a tanulók kapnak zöld utat, akiknek átlaga nem lépi túl a 2,75-öt. Emellett a gimnáziumokba és az érettségivel végződő középiskolákba jelentkezőknek a felvételi vizsgán is sikeresen részt kell venniük. Felvételi nélkül csak azok a tanulók nyernek felvételt, akik a kilencedikes monitoring során minden tárgyból minimum 90 százalékos eredményt értek el.
A törvény ezeken kívül a megye hatáskörébe utalja a középiskolák első évfolyamainak osztályszámáról való döntés jogát. Beblavý ebben érdekütközést lát, mivel az iskolaalapítás is megyei hatáskörbe tartozik, illetve úgy véli, nem mindenkire vonatkoznak egyformán a törvények.
„A megye hatáskörébe kerül a magán- vagy egyházi iskolák bezárása is. Ez alól csak azok az iskolák élveznek kivételt, amelyeket a kerületi oktatási hivatalok hoztak létre” − érvel az ellenzéki képviselő.
Nagyon „rossznak” tartja Beblavý az érdekköri tevékenységek támogatásának új módszeréről szóló változást, amely veszélybe sodorja a szabadidőközpontok (Centrá voľného času) létét. Az új évtől kezdődően ugyanis a szabadidős tevékenységekre nem kaphatnak támogatást azok a szabadidőközpontok, amelyeket a gyerekek látogatnak, csupán azok a városok és falvak, ahol az állandó lakhelyük van. A jogi vélemény szerint azonban ez a rendelkezés nincs ellentétben az Alkotmánnyal.

TASR nyomán dé, Felvidék.ma