38067

Hasonlóan a korábbi évekhez, 2012-ben is több megválaszolatlan kérdés és probléma merült fel a nemzeti kisebbségek kulturális támogatásai kapcsán – áll a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának elemzésében.

A helyzetet hosszú távon csak úgy lehet kielégítően rendezni, ha a támogatások kezelése rendszerszinten változik meg. Ez közös érdek: nem csak a civil szféra, de a társadalom és a politikai pártok érdeke is.

A Híd, az MKP és a Kerekasztal már a szlovákiai magyar alapdokumentumban is lefektették, hogy a szlovákiai magyarság fejlődése érdekében elengedhetetlenül szükség van a kisebbségek jogállásának rendezésére, valamint a megfelelő hatáskörökkel rendelkező intézmények kiépítésére, többek között a kultúra területén is. A kulturális önigazgatás megvalósítása felé nagy lépéseket tehetünk belső párbeszéddel és konszenzussal, hiszen ennek sorsa csak részben függ a szlovák többség akaratától. A Kerekasztal a problémát a korábbi években is konstruktívan, konkrét javaslatokkal élve közelítette meg, s ehhez továbbra is tartani kívánja magát.

A támogatási rendszer hibáira és veszélyeire a 2012-es év eseményei is rámutattak. A kulturális támogatások elosztása nem csak hogy késett az átszervezési problémák miatt, s a civil szervezeteket létükben fenyegette, de a források elosztása politikai döntések és alkuk függvényében, homályos és átláthatatlan módon változott meg, nem egyszer az illetékes bizottsági döntések után. Máig nem tudni, hogy az utólagos módosításokra milyen indokból került sor, s ez komoly felzúdulást váltott ki, többek között a médiában is.

A rosszul működő támogatási rendszer sok veszélyt hordoz magában. Az átláthatóság hiánya és az öncélúan módosított összegű támogatások torzítják a társadalmat és a civil szférát is. Azt a látszatot keltik, miszerint a politikai gesztusok anyagi kedvezményekkel is járnak, teret nyitnak az ügyeskedésnek, és ami még rosszabb, hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom a sikeres, jó kezdeményezésnek számító pályázatokat is fenntartással kezelje és politikai alkuk eredményének tartsa. Ez a probléma nem kimondottan az egyik vagy másik párt ténykedéséből következik, hanem magából a rendszerből, amely nincs biztosítva a külső, politikai jellegű beavatkozással szemben.

A problémát tehát az átláthatóság növelésével, a támogatások elosztásának politikumtól való függetlenítésével lehet kezelni.
– Megoldás lehet, ha a döntéseket meghozó szakmai bizottságok összetételében nem a politikusok szava a döntő, hanem a döntéshozatal szakemberek és az ügyben közvetlenül érintett civil szféra bevonásával történik. A jelölést a testületbe a kormány Emberi Jogi Tanácsa Kisebbségi Bizottságának tagjai végezhetnék el.
– Nagyon fontos, hogy ne lehessen felülbírálni a szakmai bizottságok döntéseit, esetleg csak írásos indoklással, kivételes esetben. Az utólag módosított pályázatok azt a látszatot keltik, miszerint külső, a szakmaiságtól messze eső tényezők vannak hatással a civil szervezetek kezdeményezéseire.
– Fontos, hogy a támogatás szabályait törvényi szinten rögzítsék, ugyanakkor a jelenlegi körülmények között nincs semmi akadálya, hogy a támogatásokat már az idei évben is méltányossági alapon, a fenti alapelvek szellemében kezeljék. A változás a kormánybiztos akaratából igenis átültethető a gyakorlatba.

A Kerekasztal ennek értelmében szorgalmazza, hogy készüljön egy törvényjavaslat a kisebbségi kultúra finanszírozásáról, s a korábbi javaslatai fényében kész bekapcsolódni ennek megalkotásába. A Kerekasztal a közeljövőben ismerteti részletekbe menő javaslatát is.

A kérdésben széles körű, politikán átnyúló konszenzus kialakítására van szükség, melyben kapaszkodót jelenthetnek az alapdokumentumban megfogalmazott elvek. Nagyon fontos, hogy a támogatások kérdése ne váljon rövid távú politikai célok, például a választási kampány eszközévé.

A kisebbségi kulturális támogatások rendezése a hazai magyar társadalom érdeke, a szlovák többség sem gördít elé akadályokat. A transzparencia – legyen szó bármilyen forrásból érkező támogatásról – egy olyan feltétel, ami hosszú távon jobb és minőségibb kezdeményezésekhez, nyugati típusú, világos szabályok alapján működő polgári társadalomhoz vezet, hosszú távon pedig a szlovákiai magyarság megmaradásának a záloga.

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala
Felvidék.ma