Vannak még lezáratlan fejezetei a szomszédainkkal való közös történelmünknek, ám ezek rendezése legfőképpen odafigyelés kérdése.
Erről is beszélt az InfoRádió népszerű közéleti műsorában, az Aréna tegnap esti kiadásában Áder János köztársasági elnök. A kérdés természetesen az államfő szerdai szerbiai látogatása kapcsán merült fel: mint ismert, a magyar köztársasági elnök bocsánatot kért a szerbektől azokért a bűnökért, melyeket magyarok követtek el ártatlan szerb polgárok ellen a második világháború idején. Nem sokkal korábban a szerb parlament nyilatkozatban ítélte el azokat a vérengzéseket, melyeket szerbek követtek el magyarok ellen a második világháború végén.
Az InfoRádió riportere ennek kapcsán azt kérdezte a köztársasági elnöktől, hogy kívánja-e folytatni ezt a missziót a történelmi megbékélés érdekében – hiszen kibeszéletlen ügy bőségesen van a szerbeken kívül más szomszédos nemzettel is.
Áder János válaszában a magas szintű négyszemközti találkozók jelentőségét hangsúlyozta, ezek kevésbé hivatalos, sokkal inkább emberi tényezőit, mindenekelőtt az odafigyelést: “A négyszemközti találkozók, melyek nem a nyilvánosság előtt zajlanak, arra jók, hogy az ember ilyen kérdéseket felvessen újra meg újra. És ne kényszerüljön a partnere arra, hogy a nyilvánosság előtt – a saját nyilvánossága előtt – kelljen feltétlenül megvédenie a korábbi álláspontját, hanem lehessen tényleg egy érdemi beszélgetést folytatni. és ne legyen senkiben se görcs. Ezek általában nem szoktak nyilvánosságot kapni, hogy mi hangzik el és ez helyes.
Az ember ilyenkor elkezd kopogtatni. Fölvet kérdéseket, megfontolásra javasolja ezeket, támogatást kér hozzá, egyetértést kér hozzá. És vagy akkor már lehet látni a partner szemén, a mozdulatain, vagy közvetlenül a válaszaiból kiderül, hogy igen, nyílik az az ajtó amely korábban zárva volt. Vagy továbbra is zárva marad, és újra kell majd kopogtatni. Nem gondolom azt, hogy minden egyes ilyen problémának a felvetése, minden egyes ilyen problémának a megoldására irányuló kísérlet azonnal sikeres lesz. Jó lenne ha így lenne, de azért az túl szép lenne. Valószínűleg nem így lesz, tehát igen, kopogtatni kell újra meg újra, esetleg kihasználni egy váltásnak – egy államfőváltásnak, egy új államfő érkezésének a lehetőségét, vagy egy új történelmi szituációt, ami fölkínálja ennek a kérdésnek a felvetését. És igen, van amikor erre várni kell, várni kell még éveket. Meglátjuk.”
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”38242,35758,39615,39358″}
